A Festivali i Këngës (, rövidítve: Fest vagy FiK) egy 1962 óta évente megrendezett zenei fesztivál Albániában, ami jellemzően minden évben decemberben kerül megrendezésre. A verseny szervezője az Radio Televizioni Shqiptar. 2003 óta az Festivali i Këngës győztese képviselheti Albániát az Eurovíziós Dalfesztiválon.
Története Az első dalfesztivált 1962. december 21-én került megrendezésre a Tiranai Művészeti Főiskolán. A verseny győztese Vaçe Zela lett Fëmija i parë című dalával. A verseny indulói kezdetben a könnyűzenére összpontosítottak, mivel a kommunizmus idején a dalok tematikája szigorúan korlátozott volt. Idővel azonban a semleges témájú dalok a kormányzó Albán Kommunista Párt számára eszközként szolgáltak, hogy népszerűsítsék ideológiájukat. A korai kiadásokban minden dalt két vagy három különböző énekes adott elő. Azonban csak az egyik verziót hirdették ki győztesnek.
balra|bélyegkép|Az 1972-es fesztivál győztese, Vaçe Zela Az 1972-es fesztivál fontos fordulópontot jelentett a verseny történetében. Ebben az évben Enver Hoxha diktátor azzal vádolta meg a fesztivál szervezőit, hogy dalok és előadások erkölcstelen vonásai veszélyeztetik az országot és perbe fogta őket. Ez az esemény egy olyan időszak kezdetét jelentette, amelyben rendkívüli nyomás és cenzúra nehezedett a fesztiválra. A kormányzó Kommunista Párt számos szankciót vezetett be, amelyek szigorúan korlátozták a verseny kreativitását, és minden olyan dolgot, ami a kormány vagy annak ideológiai vonalát sértette. A cenzúra kiterjedt az előadók öltözködésére is, szigorú előírások vonatkoztak arra, hogy mit viselhetnek, és előadásaik mozgásterét is szoros határok közé szorították. A műsor fő szervezőit azzal vádolták, hogy összeesküdtek az ország ellen, és hogy megmételyezték annak ifjúságát. A dalokat is szigorúan ellenőrizték, és általában az ország fejlődését, illetve a kormány és annak vezetőinek dicsőítését kellett tükrözniük.
Hoxha halála után, 1985-ben, a fesztiválon előadott dalszövegekben drámai változás következett be, és a cenzúra is kezdett enyhülni. Nertila Koka és Anita Bitri hamar ismertté váltak szerelmes dalaikkal, míg Parashqevi Simaku, Irma Libohova és Morena Reka a fiatalok körében egyre inkább liberális politikai témájú dalokkal próbálták megszólítani a közönséget. A rock zenekarok, mint például a Tingulli i Zjarrtë, szintén jelentős hatást gyakoroltak a közönségre dalaik üzenetével és a rockzene bevezetésével az albán zenei életbe, ami még ma is él és virágzik. A modern kiadásokban is könnyen észrevehetőek az elektromos gitárok, amelyek ennek a műfajnak a továbbélését tükrözik.
A kommunizmus bukása után a dalfesztivál rövid időre mind minőségében, mind sokszínűségében növekedett. A győztes dalok tükrözték az ország átmeneti állapotát. Az 1991-es győztes, Ardit Gjebrea Jon című dala és az 1992-es győztes, Osman Mula Pesha e fatit című dala, amelyet Aleksandër Gjoka, Manjola Nallbani és Viktor Tahiraj adtak elő, az emigrációval és a szabadsággal foglalkoztak, ami összhangban volt Albánia politikai és társadalmi helyzetével ebben az időszakban. Ezen időszak alatt került először szóba az Isten szó, mivel a vallás előzőleg törvényellenes volt, és a szó nyilvános említése tilos volt. A fesztivál történetében ebben az évtizedben először vettek részt külföldön élő albán énekesek is, mivel korábban az ország elszigetelődött. Az énekesek öltözködése és előadásai is egyre extravagánsabbá váltak, és olyan előadók, mint Bleona Qereti, Ledina Çelo és Adelina Ismajli váltak az új korszak legjelentősebb divatdiktátoraivá. 1994-ben a mindössze 12 évesen versenyző Mariza Ikonomi vált a fesztivál legfiatalabb előadójává, aki Françesk Radi mellett lépett fel egy duóban. Egy másik rekord a következő évben született, miután Luan Zhegu és Ledina Çelo előadták dalukat. Az E doni dashurinë 7 perc 11 másodperces tapsvihart kapott, ezzel a fesztivál egyik legnagyobb sikerét aratta. 1996-ban a fesztivál színpadán először tűnt fel Elsa Lila, aki meg is nyerte a versenyt Pyes lotin című dalával. A következő évben ismét győzött Larg urrejtjes című számával. Ezek a dalok jól tükrözték Albánia nehéz valóságát, amelyet a piramisjátékok összeomlása okozott, amely súlyos károkat okozott az egész országban. 1998-ban Albërie Hadërgjonaj volt az első koszovói albán, aki győzelmet aratott a fesztiválon.
1999-ig ez volt Albánia legnagyobb zenei eseménye. Népszerűsége azonban kezdett csökkenni, miután megjelentek más versenyek, mint a Top Fest és a Kënga Magjike. Ezek a versenyek liberálisabbak voltak a dalok és énekesek kiválasztásában, és végül magasabb nézettséget értek el. Azonban amikor Albánia 2004-ben csatlakozott az Eurovíziós Dalfesztiválhoz, ezzel a fesztivál gyorsan ismét nemzeti és nemzetközi figyelem középpontjába került. A fesztivál népszerűsége újra növekedett, különösen az új tehetségek részvételével, akik más, újabb zenei versenyeken is szerepeltek.
Nemzeti döntő az Eurovíziós Dalfesztiválra
2003 óta funkcionál az albánok nemzeti döntőjeként az Eurovíziós Dalfesztiválra. Ekkor Anjeza Shahini nyerte a fesztivált, így ő képviselhette Albániát a 2004-es Eurovíziós Dalfesztiválon. A fesztiválon minden dalt albánul kell elénekelni, azonban az Eurovíziós Dalfesztiválokon többször előfordult, hogy a versenydaluk angol verzióját adták elő.
Az albán nemzeti döntő több ponton is eltér az Eurovíziós Dalfesztivál szabályaitól. A dalokat albán nyelven, zenekari kísérettel adják elő, és nem vonatkozik megkötés a dalok hosszára. Például a 2007-es dal eredetileg ötperces volt, és a győzelem után kellett átalakítani a dalfesztivál szabályainak megfelelően hárompercesre.
bélyegkép|balra|Arilena Ara, a 2019-es fesztivál győztese A döntőt két elődöntő előzi meg, ahonnan változó számú dal jut tovább a döntőbe, ahol a zsűri szavazatai alapján alakul ki a végeredmény. A zsűritagok a dalokat pontozzák. Az első három évben csak az első három helyezettet hirdették ki, a részletes pontszámok nyilvánosságra hozatala nélkül, és 2007 óta rendeznek nyílt szavazást. 2019-ben nemzetközi zsűrit alkalmaztak a szavazás során, az ötfős zsűri közt két albán, egy svéd, egy görög és egy izlandi zsűritag volt. A következő évben elvetették ezt a módszert, miután eredmények közzétételét követően vegyes reakciót váltottak ki a rajongókból. Többen összeesküvésre gyanakodtak, miután a közönségkedvenc előadót a két albán zsűritag lepontozta. Végül összesítésben második helyen végzett az énekesnő köszönhetően a külföldi zsűritagoknak.
A 2022-es dalfesztivál volt az első, ahol a közönségszavazás győztese jutott ki a nemzetközi versenyre, míg magának a műsornak a vésgő győztesét a zsűri választotta ki.
Helyszínek bélyegkép|A dalfesztivál jelenlegi helyszíne, a Kongresszusi Palota Eddig három helyszínen rendezték meg a fesztiválokat. 1962 és 1968 között a verseny helyszíne a tiranai Képzőművészeti Főiskola volt. 1969 és 1988 között a tiranai Operaházban rendezték meg. 1989 óta a tiranai Kongresszusi Palota ad otthont a fesztiválnak.
Győztesek 1962: Vaçe Zela 1963: Nikoleta Shoshi 1964: Vaçe Zela 1965: Tonin Tërshana 1966: Vaçe Zela 1967: Vaçe Zela 1968: Vaçe Zela és Ramiz Kovaçi 1969: David Tuçici 1970: Vaçe Zela 1971: Sherif Merdani 1972: Tonin Tërshana 1973: Vaçe Zela 1974: Alida Hisku 1975: Alida Hisku 1976: Vaçe Zela 1977: Vaçe Zela 1978: Goqa Çoki 1979: Zelina Siha, Liljana Kondakci és Aferdita Zonja 1980: Vaçe Zela 1981: Ema Qazimi 1982: Mariana Grabovari 1983: Tonin Tërshana 1984: Gëzim Çela & Nertilia Koka 1985: Parashqevi Simaku 1986: Nertilia Koka 1987: Irma & Eranda Libohova 1988: Parashqevi Simaku 1989: Frederik, Julia Ndoci és Manjola Nallbani 1990: Manjola Nallbani 1992: Ardit Gebreja 1993: Aleksandër Gjoka, Manjola Nallbani és Viktor Tahiraj 1994: Mira Konçi 1995: Ardit Gebreja 1996: Elsa Lila 1997: Elsa Lila 1998: Albërie Hadërgjonaj 1999: Aurela Gaçe 2000: Rovena Dilo 2001: Aurela Gaçe 2002: Mira Konçi 2003: Anjeza Shahini 2004: Ledina Çelo 2005: Luiz Ejlli 2006: Frederik Ndoci és Aida Ndoci 2007: Olta Boka 2008: Kejsi Tola 2009: Juliana Pasha 2010: Aurela Gaçe 2011: Rona Nishliu 2012: Adrian Lulgjuraj és Bledar Sejko 2013: Herciana Matmuja 2014: Elhaida Dani 2015: Eneda Tarifa 2016: Lindita Halimi 2017: Eugent Bushpepa 2018: Jonida Maliqi 2019: Arilena Ara 2020: Anxhela Peristeri 2021: Ronela Hajati 2022: Elsa Lila 2023: Mal Retkoceri 2024: Shkodra Elektronike 2025: Alis
Jegyzetek
Lásd még Festivali i Këngës 2019 Eurovíziós Dalfesztivál Albánia az Eurovíziós Dalfesztiválokon
További információk A Festivali i Këngës hivatalos oldala Albánia profilja a eurovision.tv-n
Kategória:Könnyűzenei fesztiválok Kategória:Nemzeti válogatók az Eurovíziós Dalfesztiválra Kategória:Albánia kultúrája