Muzsla (szlovákul Mužla) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Kismuzsla, Csenke és Szentgyörgyhalma tartozik hozzá.

Fekvése A Dunamenti-alföld délkeleti csücskében, Párkánytól 10 km-re nyugatra helyezkedik el, a Muzslai-patak mellett. 5196 hektáros kataszteri területe délen a Dunáig terjed, nyugaton a Csenkei-erdő legnagyobb része is Muzslához tartozik.

Muzslát érinti a 63-as főút Komáromot Párkánnyal összekötő szakasza, valamint a Párkány–Érsekújvár közötti 509-es főút (ez utóbbi a falutól mintegy 2 km-re északra halad). Mellékutak kötik össze Bélával (6 km) és Bátorkeszivel (15 km). Vasútállomása van a a Pozsony–Budapest fővonalon.

Nyugatról Karva, északnyugatról Búcs és Köbölkút, északról Sárkányfalva, Béla és Libád, északkeletről Kőhídgyarmat, keletről Ebed községekkel határos. Déli határát a Duna alkotja, a szemközti oldalon Lábatlannal és Nyergesújfaluval. Északi határának egy részét az 509-es út alkotja.

Muzsla négy kataszteri területre oszlik: Muzsla Kismuzsla (Malá Mužla) Szentgyörgyhalma (Jurský Chlm) Csenke (Čenkov)

Élővilága Muzslán három különböző gólyafészket is észleltek. 2011-ben 5, 2012-ben 4, 2013-ban 5, 2014-ben 3, 2015-ben 2, 2018-ban 2, 2020-ban és 2022-ben 3, 2024-ben 4 fiókát számoltak össze az egyik fészekben. 2023-ban újabb fészek épült, melyben 3 fiókát, 2024-ben 5 fiókát neveltek fel.bociany.sk Mužla

Története Területén már az újkőkorszakban is éltek emberek. A vonaldíszes kerámiák népének, valamint a zselizi kultúra tárgyi emlékei kerültek itt elő.

A község környékén két kisebb méretű ideiglenes római katonai tábor nyomait fedezték fel. 1156-ban Mosula néven említik először,A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján neve a szláv „Mužilo” személynévből származhat. A Csenke major területén, a Duna partján egykor földvár állt, amelynek nyomai 1720 körül még jól látszottak. 1325-ben Muslai Jakab fogott bíraként szerepelt."Knauz Nándor MTT XX, 249"; Géczi Lajos 1997: Anjou–kori Oklevéltár IX. 1325. Budapest–Szeged, 115 No. 191.

A falu Szűz Mária tiszteletére szentelt templomát 1332-ben említi először a pápai tizedjegyzék, de valószínűleg ennél sokkal régebbi. 1337-ben már Kismuzslát is megemlítik, melynek Szent István tiszteletére szentelték templomát. Mindkét Muzsla ekkor az esztergomi érsek birtoka. 1550-ben négy adózó portája volt a községnek. 1570-ben az esztergomi szandzsák török adóösszeírásában Nagymuzsla 60 házzal szerepel, míg Kismuzsla ekkor már lakatlan. 34–35. 1594-ben négy és fél portája létezett. 1622-ben ismét két faluként említik Alsó- és Felsőmuzsla néven, ekkor hét portája állt. 1647-ben a porták száma kilenc volt.

Vályi András szerint "MUZSLA. Magyar falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik a’ Dunához közel, földgye jó, legelője elég, fája mind a’ két féle van, szőleje számos, el adásra jó módgya a’ Dunán, és Esztergomban, réttyét, és legelőének egy részét néha a’ Duna meg őnti."

Fényes Elek szerint „Muzsla, magyar falu, Esztergom, az uj r. sz. Komárom vgyében, Esztergomhoz nyugotra 1 órányira, 2000 kath. lak., paroch. templommal, gyógyszertárral, tisztiházzal. Róna határa első osztálybeli, s a lakosok birnak 1919 hold első, 958 3/4 hold második osztálybeli szántóföldet, 371 h. rétet, 1401 2/3 kapa szőlőt; van igen jó legelője és erdeje is. Birja az esztergomi érsek.”

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott, 1909-ig annak székhelye volt. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került, amit a szlovák vezetés utólag megszállásként értékelt. A Beneš-dekrétumok következményeként 1946-ban az elsők között innét tervezték deportálni a magyarokat Csehországba.Angyal Béla 2020: Adatok a szlovákiai magyarok csehországi deportálásának történetéhez, 1946–1949 (2. rész). Fórum Társadalomtudományi Szemle 2020/1.

Népessége

1880-ban 2526 lakosából 2434 magyar és 13 szlovák anyanyelvű volt. 1890-ben 2696 lakosából 2663 magyar és 25 szlovák anyanyelvű volt. 1900-ban 2908 lakosából 2901 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt. 1910-ben 2942 lakosából 2934 magyar és 3 szlovák anyanyelvű volt. 1921-ben 3088 lakosából 2999 magyar és 64 csehszlovák volt. 1930-ban 3114 lakosából 2811 magyar és 231 csehszlovák volt. 1941-ben 3026 lakosából 2979 magyar és 18 szlovák volt. 1970-ben 2815 lakosából 2458 magyar és 345 szlovák volt. 1980-ban 2484 lakosából 2117 magyar és 345 szlovák volt. 1991-ben 2070 lakosából 1755 magyar és 267 szlovák volt. 2001-ben 1937 lakosából 1640 magyar és 268 szlovák volt. 2011-ben 1923 lakosából 1427 magyar, 380 szlovák, 9 cseh, 8 cigány és 94 ismeretlen nemzetiségű volt. 2021-ben 1912 lakosából 1464 (+102) magyar, 307 (+36) szlovák, 42 (+5) cigány, 19 (+2) egyéb és 80 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk

Oktatás, kultúra bélyeg|250px|A községi hivatal épülete Endrődy János Alapiskola és Óvoda – a magyar nyelvű alapiskolában mintegy 150 gyerek tanul.http://www.zsmuzla.edu.sk/intezmeny/jelen.html 2002-ben vette fel az 1856-ban elhunyt kántortanító, Endrődy János nevét.http://www.zsmuzla.edu.sk/intezmeny/nevado.html

Híres emberek Itt született Nagy Márton (1804–1873) bölcseleti doktor, kegyes tanítórendi áldozópap és tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Itt született Mészáros Imre (1811–1865) esztergomi kanonok, egyháztörténész, az MTA levelező tagja. Itt született Barak László (1953) felvidéki költő, író, publicista, novellista, közíró. Itt szolgált Maszlaghy Ferenc esztergomi prépost-kanonok, választott püspök. Itt szolgált Ürge Ignác (1840–1898) lazarista szerzetes és hittérítő Kínában. Itt szolgált Csicsay Alajos (1938) pedagógus, író, szakíró. Itt gyűjtött Majer István nagyprépost. Pató Pál (1795. június 7. – 1855. április 28.)

Nevezetességei Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1737-ben épült. A katolikus templom mellett álló Szentháromság-szobrot 1912-ben állították. Az 509-es út mellett álló határkeresztet 1779-ben állították. A két világháború áldozatainak emlékműve a falu központjában levő parkban áll. Nagy János hetényi szobrászművész alkotását 1997-ben avatták fel. Az alapiskola épülete (homlokzatán a magyar címerrel) 1912-ben épült.http://www.zsmuzla.edu.sk/intezmeny/mult.html Szent Flórián szobra. A Csenkepuszta melletti füves puszta élővilágáról, ritka fajairól nevezetes. Megél itt a homoki nőszirom, a homoki kikerics, a báránypirosító, a szártalan csüdfű, a homokviola, a homoki ternye is, a csikófark pedig az egész Felvidéken csak itt fordul elő. Ugyancsak Csenke mellett található egy erdős puszta is, ahol megtalálható a fekete kökörcsin, a kései szegfű, a borkóró, a magyar kutyatej, valamint a vetővirág, amelynek a világon ez a legészakabbi előfordulási helye. A szőlőhegyen több mint 300 pinceépület található.

Képtár

Jegyzetek

Irodalom Juraj Pavúk 2023: Svet prvých roľníkov a budovateľov rondelov Nevizánszky Gábor - Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere - Szlovákia. Budapest, 56 No. 143. Milan Hanuliak 2017: Novoveký sídliskový segment z Mužle-Čenkova. Archaeologia historica 42/1, 7–19 Milan Hanuliak 2015: Opevnené sídlisko v Mužle-Čenkove. In: K. Pieta - Z. Robak (ed.): Bojná 2 - Nové výsledky výskumov včasnostredovekých hradísk. Nitra. Milan Hanuliak - Ivan Kuzma 2015: Mužla-Čenkov II - Osídlenie z 9.-13. storočia. Nitra. Milan Hanuliak 2014: Sídlisko z poslednej tretiny 10. storočia v Orechovom sade z Mužle-Čenkova. In: Archaeologia historica 39/2, 679-687. Milan Hanuliak 2013: Materiálna kultúra 9.–10. storočia z opevneného sídliska v Mužle-Čenkove. In: Archaeologia historica 38/1, 157-174. Milan Hanuliak - Ivan Kuzma 2012: Vrcholnostredoveká osada v Mužle-Čenkove. Archaeologia Historica 37/1, 257-272. Rábai Krisztina 2012: Anjou-kori oklevéltár XL. 1356 Ivan Kuzma 2005: Letecká prospekcia v Nitrianskom kraji. In: Matej Ruttkay (ed.): Dávne dejiny Nitry a okolia. Nitra, 13-20. 1997 Muzsla – A kezdetektől 1920-ig. Kuzma, I. 1996: Archeologické náleziská v katastri obce Mužla. Študijné zvesti AÚ SAV 32, 43-59. Elena Hanzelyová–Ivan Kuzma–Ján Rajtár 1996: Letecká prospekcia na Slovensku. AVANS 1994, 81-88. Milan Hanuliak–Ivan Kuzma–Peter Šalkovský 1993: Mužla-Čenkov I - Osídlenie z 9-12. storočia. Nitra Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 Majer István 1838: Az oltári szentség imádása Muzslán. Magyar Sion

További információk

A település honlapja, magyarul A község az Alsó-Garammente és Ipolymente honlapján Községinfó E-obce.sk Magyar nyelvű oldal

Kategória:Az Érsekújvári járás települései Kategória:Esztergom vármegye települései