Arad megye () Románia nyugati határán van, a Partiumban. Székhelye Arad (167 238 lakos). Szomszédai északon Bihar megye, keleten Fehér megye és Hunyad megye, délen Temes megye, nyugaton a magyarországi Csongrád-Csanád vármegye és Békés vármegye. A DKMT Eurorégió része.

Földrajz A teljes terület 7754 km². Keleten helyezkedik el a Zarándi-hegység (az Erdélyi-középhegység része). Nyugaton a magasságok egyre csökkennek az Alföldig (román szóhasználatban a Nyugat-romániai síkságig). A megye déli részét átszeli a Maros folyó, az északi részt a Fehér-Körös.

Éghajlat A megye éghajlata mérsékelt kontinentális, mérsékelten hideg telekkel és viszonylag meleg nyarakkal. Az évi átlaghőmérséklet 8 °C a hegyeken és 11 °C a síkságon, januárban -3 °C és -1 °C közötti, júliusban 18 °C és 21.5 °C közötti. 1946-ban, Ménesen mérték a legnagyobb hőmérsékletet (41 °C), 1954-ben Aradon a legalacsonyabbat (-30.1 °C). A fagy nélküli napok száma évente 190-200 a síkságon, ami az egyik legmagasabb az országban. A csapadékmennyiség a hegyeken 1000 mm, a síkságon 600 mm. A legcsapadékosabb hónapok a május és a június. Télen kevés a hó. Az uralkodó szél a déli és a délnyugati, átlagos sebességük 3-3,5 m/s.

Története Előzménye Arad vármegye, 1920-ig a Magyar Királyság része, melynek beosztását 1950-ig néhány kivétellel követte, Trianon után hozzácsatolták Csanád vármegye romániai részét, valamint az alábbi, Romániához csatolt Temes vármegyei községeket: Angyalkút, Cseralja, Kisszentmiklós, Németság, Réthát, Szépfalu, Temeshidegkút, Temeskeresztes, Újarad, Zádorlak. Arad vármegye 1910-es 6048 km²-ből 5778 km² került Romániához. Az 1952-es tartományi átalakítás először meghagyta Arad város székhelyi szerepkörét, de Arad tartomány 1956-os felszámolásával területét szétosztották Bánát tartomány és Kőrös tartomány között, maga Arad város rajonszékhely lett. A megye 1968-ban állt helyre, Maros balparti területtel kiegészülve, így szűnt meg a folyó (immár anakronisztikus) hódoltságkori határjellege.

Demográfia bélyegkép|jobbra|250px|A magyar nemzetiségűek aránya Arad megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint.

Arad megye népességének változása (a megye mai területére számítva):

A 2000 és 2002 között 2%-kal csökkent a megye népessége, elsősorban Arad város népességének fogyása miatt. Azóta a csökkenés mérséklődött.

2000-ben 478 108-an laktak Arad megyében, a népsűrűség 62 fő/km². A román többség mellett jelentős számban élnek itt magyarok és más kisebbségek (németek, cigányok stb.).

2002-ben 461 791 lakosából 379 451 volt román, 49 291 magyar, 17 664 cigány, 5 695 szlovák, 4 852 német, 1741 ukrán, 1217 szerb, 819 bolgár, 178 zsidó és 28 197 egyéb nemzetiségű volt.

2011-ben az előzetes népszámlálásai adatok szerint 409 072 lakosa volt, ebből 343 163 fő román, 37 067 magyar, 16 546 cigány, 4444 szlovák, 2956 német, 1295 ukrán, 875 szerb, 557 bolgár, 1190 egyéb és 979 ismeretlen nemzetiségű volt.Privind rezultatele provizorii ale Recensământului Populației și Locuințelor – 2011

Közigazgatási beosztása A legnagyobb települések a megyében (2002): Név Rang Lakosság (fő) bélyegkép|középre|160px|Aradbélyegkép|középre|160px|Nagylak 1. Arad megyei jogú város 172 824 2. Újszentanna város 11 617 3. Pécska város 11 452 4. Borosjenő város 9 312 5. Nagylak város 8 144 6. Kürtös város 8 043 7. Lippa város 7 920 8. Kisjenő város 6 556 9. Glogovác község 6 355 10. Pankota város 5 804 11. Borossebes város 5 343 12. Zimándújfalu község 4 489

A megyében 2007. július 1-jén egy municípium – Arad –, kilenc további város – Borosjenő, Borossebes, Kisjenő, Kürtös, Lippa, Nagylak, Pécska, Pankota, Újszentanna – és 68 község van, melyekhez összesen 283 település tartozik.SIRUTA: Románia közigazgatási területi egységeinek regisztere

Gazdaság Temes megyével együtt Arad megye Románia legfejlettebb területei közé tartozik. A nyugati határhoz való közelsége miatt sok külföldi befektető van jelen. A fontosabb iparágak: jármű-, élelmiszer- és textilipar.

Turizmus

Főbb látnivalók Arad: Az aradi vértanúk emlékműve Az 1913-ban épült kultúrpalota Az 1702-ben épült szerb ortodox templom Az 1818-ban épült régi színház Újarad evangélikus temploma Borosjenő: várkastély Apatelek: a Rákóczi-pincekomplexum Lippa: A 18. századi ortodox katedrális 17. századi török bazár Missics-kastély, ma városi múzeum a lippafüredi strand Solymosvár romjai Máriaradna ferences kolostora és temploma Pécska: 19. században, neogótikus stílusban épített római-katolikus temploma Maros-ártér Natúrpark Óbodrog: a 15. században alapított ortodox kolostor és templom. Tornya: a Mária-kápolna és a Szentkút, mely egy állítólagos Mária-jelenés helyén épült Pankota: városháza, eredetileg Dietrich-Sulkowski-kastély Ószentanna: 19. században épült római-katolikus templom Berzova: a Maros Szápvölgy nevű szurdokvölgye Buttyin: falumúzeum Dézna: a 19. században épült Wenckheim-kastély Feltót: az ország legnagyobb síkvidéki víztározója Glogovác: a falu melletti kurgánok Honctő: arborétum és a román hadsereg által 1939-ben itt ásott, azóta turisztikai célokra átalakított bunkerek Mácsa: Csernovics-kastély, valamint ennek udvarán Damjanich János és Lahner György aradi vértanúk síremléke Menyháza: fürdőtelep a falu melletti cseppkőbarlangok Nagyhalmágy: 15. századi ortodox templom móc néprajzi múzeum Feketegyarmat: 13. századi, ma református templom, középkori freskókkal (melyeket sajnos a történelem viharai erősen megrongáltak) Sofronya: Purgly-kastély Soborsin: klasszicista stílusú királyi kastély Szépfalu: a 11. században épült bencés kolostor maradványai (régészeti rezervátum) Világos: Világosvár romjai a klasszicista Bohus-kastély (jelenleg emlékmúzeum) Vinga: neogótikus stílusban épült római-katolikus temploma Zimándújfalu: vaskori földvár

A megye neves magyar szülöttei Tóth Árpád (1886–1928) Aradon született költő. Kuncz Aladár (1886–1931) Aradon született író, szerkesztő, kritikus. Jávor Pál (1902–1959) aradi születésű színművész. Csiky Gergely (1842–1891) pankotai születésű író, műfordító, a magyar kritikai realista dráma megteremtője. Olosz Lajos (1891–1977) Ágyán született költő, jogász, az Erdélyi Magyar Írói Rend megalapítója. Gróf Klebelsberg Kuno (1875–1932) Magyarpécskán született belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar iskolarendszer megreformálója.

Jegyzetek

Források Hajdú-Moharos József: Partium (Nagyvárad, 1997)

Kapcsolódó szócikkek Arad vármegye