MellekBelügyi Közlöny 1906, 414 Bars vármegye lakott helyei neveinek megállapítása (hivatalos magyar nyelven). Vö. BK 1939/7 és 10. (más néven Mellék, szlovákul Melek) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Tótműve tartozik hozzá.A magyar szent korona országainak Helységnévtára 1913, 1213.
Fekvése Nyitrától 24 km-re, délkeletre fekszik.
Története Az 1332 és 1337 között felvett pápai tizedjegyzékben említik először.
1619-ben hódolt falu volt.Jan Rypka 1927: Čtyři turecké listiny z Dolného Kamence na Slovensku. Prúdy.
Vályi András szerint "MELLÉK. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Sz. István nevét viselő Seminarium, lakosai katolikusok, fekszik Verebélyhez 3/4 mértföldnyire, határja jó, szőleji vannak, földgye, réttye termékeny, legelője elég, fája van, malma Zsitva vizén."
Fényes Elek szerint "Mellék, tót-magyar falu, Bars vmegyében: 383 kath. lak., és paroch. templommal. Van erdeje, bora, gyümölcse, vizimalma. F. u. a Sz.-István seminariuma. Ut. p. Verebély."
1910-ben Vaszary Kolos hercegprímás ezer forintot adományozott a melleki kántortanítói lakás rendbehozatalára.Esztergom XV/52, 6.
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az első bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.
Népessége
1880-ban 455 lakosából 319 szlovák, 90 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 443 lakosából 376 szlovák és 53 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 446 lakosából 392 szlovák, 46 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 500 lakosából 462 szlovák, 26 magyar és 12 német anyanyelvű volt. Ebből 487 római katolikus, 12 izraelita és 1 református vallású volt.
1921-ben 506 lakosából 491 csehszlovák és 2 magyar volt.
1930-ban 665 lakosából 658 csehszlovák, 6 magyar, 1 német volt. Ebből 661 római katolikus és 4 izraelita vallású volt.
1941-ben 823 lakosából 776 szlovák és 38 magyar volt.
1991-ben 445 lakosából 442 szlovák volt.
2001-ben 449 lakosából 439 szlovák és 8 magyar volt.
2011-ben 446 lakosából 442 szlovák, 1 cseh és 3 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 497 lakosából 462 szlovák, 1 cigány, 7 egyéb és 27 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Neves személyek Itt hunyt el Jezsó János (Csejte, 1874. december 4. - 1913.) plébános, iskolaszéki elnök.1894-ben érettségizett az esztergomi bencéseknél. Az esztergomi Szent István papnevelő növendéke (1897, 51). 1897-ben szentelték fel. Kolos hercegprímás papneveldei névnapi ünnepségére beszédet (Az evangélium a szellemi világ napja) írt (Esztergom II/44, 5). 1901-ben előbb márianosztrai subsidiarius, majd kisapáti káplán lett (1901 Esztergom VI/49, 4; 51, 4; Esztergom és Vidéke 1904/55, 3; Hollósi Rupert 1905: Értesítő a Pannonhalmi Sz. Benedek-rend Esztergomi kath. Főgimnáziumáról az 1904-1905. iskolai év végén. Esztergom, 59). 1906-ban Lüley Tivadar nyugdíjazása után melleki helyettes plébános lett (Esztergom XI/23, 4). knihydominikani.sk Utódja Rebanek Ferenc lett.1913 Esztergom XVIII/48, 5. Itt is szolgált Zsák Lajos (1891-1972) plébános, kanonok.
Nevezetességei
Krisztus Király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 20. században épült.
Jegyzetek
További információk Községinfó Mellek Szlovákia térképén E-obce.sk Travelatlas.sk
Kategória:A Nyitrai járás települései Kategória:Bars vármegye települései