Verebély (szlovákul Vráble) város Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Aha és Nemesdicske tartozik hozzá.
Fekvése Nyitrától 18 km-re délkeletre, a Zsitva völgyében fekszik.
Élővilága A Zsitva korábban elöntötte a környező réteket, termékennyé téve azokat. Verebélynél azonban mocsaras rétek is kialakultak még a 19. század során is.Rovartani Lapok 1899/1, 8.
Nécsey István kutatásainak köszönhetően 421 lepkefaj vált ismertté Verebély környékéről: többek között a pompás törpearaszoló (Eupithecia extremata),Rovartani Lapok 1898/2, 35; 1900/2, 26. a farkasalmalepke (Zerynthia polyxena),Rovartani Lapok 1900/2, 26. a kardoslepke (Iphiclides podalirius) és a kis apollólepke (Parnassius mnemosyne).Rovartani Lapok 1899/5, 96. A lévai Barsi múzeumban lévő hagyatékában megtalálható egy monográfiatervének 629 rajza is. A környék rovarvilágáról további adatok is ismertek.Tóth, Balázs Ferenc - Katona, Gergely Péter - Sulyán, Péter Gábor - Bálint, Zsolt 2019: Az Eupitheciini tribus a Kárpát-medencében a Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteménye alapján (Lepidoptera: Geometridae:Larentiinae). Állattani Közlemények, 104/1-2, 17-237.
1953-tól az ecetgyár kéményén volt gólyafészek, azt azonban 2010-ben eltávolították. 2011-re új alátétet helyeztek el a városháza tetején, melyben azonban nem volt költés. A gólyák minden évben a közeli, újonnan épített fészkükben költenek. Ezt is alátétre helyezték. 2023-ban 2 gólyafiókát számoltak össze. 2024-ben újabb fészkek épültek, de csak a városközpontban volt költés 2 fiókával.bociany.sk
Elnevezése A település neve puszta személynévbőlVö. Fehértói Katalin 2004: Árpád-kori személynévtár (1000-1301). Budapest, 803: Verbel (Borsa Iván: III. Béla 1177. évi könyvalakú privilégiuma az aradi káptalan számára. Levéltári Közlemények 1962, 215), Verblen (Marczali Henrik 1902: A magyar történet kútfőinek kézikönyve. Budapest, 127) keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű.Tóth Valéria 2001: Az Árpád-kori Abaúj és Bars vármegye helyneveinek történeti-etimológiai szótára. Debrecen, 247. Első fennmaradt írásos említése 1265-ben Aha hatájárásában történt "Aha" és "Verebeb" formában. Nemesdicske helynév a Dics vagy Décs személynévből képződhetett, amely a Géza névvel rokon.Vö. Györffy György 1970: A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Archaeológiai Értesítő 97, 222. 1358-ban "de Dichke" alakban az itt birtokos nemesi család neve maradt fenn legkorább az írott forrásokban.DLDF 41344; Tasnádi Nagy Gyula 1920: Anjoukori okmánytár. Codex diplomaticus Hungaricus Andegavensis VII. Budapest, 252 No. 130.
Az első magyar hivatalos formáját 1906-ban szabályozták Verebély formában, de már azelőtt is így használták.A magyar közigazgatásban az 1898/IV. törvénycikk nyomán a Belügyminisztérium rendelete határozta meg a hivatalos településnevet (Belügyi Közlöny XI/41, 415 Bars vármegye községei és egyéb lakott helyei neveinek megállapítása) Mivel Nemesdicske a Zsitva jobb partján fekszik, ezért Nyitra vármegyéhez tartozott s így a Nemesdicske hivatalos formát csak 1911-ben hirdették ki, korábban a Dicske alakot használták.Hivatalos magyar nevét az 1898: IV. törvénycikk alapján az 1911. évi Belügyi Közlöny (XVI/21, 191; május 21. Nyitra vármegye községei és egyéb lakott helyei neveinek megállapítása) hirdette ki. Lásd még: 16,520/1909. B. M. szám Az első bécsi döntést követően ismét ezt a hivatalos magyar formát használták. Aha és Nemesdicske hivatalos magyar neve is visszaállt.Lásd például Belügyi Közlöny 1938/56, 1210 A visszacsatolt felvidéki területeken és azokkal határos részeken alakított vármegyék járás beosztása. A második világháború után Csehszlovákiában a jogfosztások ideje alatt a magyar nyelv használatát előbb betiltották, majd korlátozták.Popély Árpád 2017: Magyar nyelvhasználat a második világháború utáni Csehszlovákiában. In: Misad Katalin (szerk.): Kétnyelvűség térben és időben. Pozsony, 25.
Mivel a jelenlegi település Verebély, Aha és Nemesdicske 1975-ös egyesítéséből áll, ezért értelemszerűen az egyesült településnek nincs hivatalos magyar névalakja. Az elmúlt évtizedekben magyarságának száma drasztikusan lecsökkent.
A szlovák jogrend értelmében a településeknek vagy azok részeinek ma is csak egy hivatalos szlovák neve van,Új Szó 2022. július 26. tehát a magyar helységnévhasználat a kormányrendeletek mellékletei ellenére nem minősülnek hivatalos magyar helynévnek, de az 534/2011 sz. szlovák kormányrendeletének melléklete, illetve előzményei amúgy sem érintik (Aha pedig csupán településrész).Az 534/2011. sz. szlovák kormányrendelet melléklete, eredetileg a 221/1999-es kormányrendelet mellékletének módosítása. Megjegyzendő, hogy a kisebbségi kormánybiztos hivatala által összeállított lista azonban nem veszi figyelembe még a szlovákiai azonos magyar névalakokat sem, mint ahogy a lista szlovák politikai befolyásoltsága is egyértelmű.
Története A város területén az első régészeti felméréseket Nécsey József végezte,Például a Földvár-dűlő, Süteő-birtok és Paphegy-dűlőben (Dillesz Sándor: Bars vármegye őskora. In: Borovszky gyűjteményeinek egy része a lévai múzeumban találhatóak, de a pontos lelőhelyek nem minden esetben azonosíthatóak.Eisner 1933, 253. Štefan Janšák is végzett terepbejárást a város kataszterében.Janšák 1931, 53-56; Marek Both 2017: Lokačný katalóg archeologickej zbierky Štefana Janšáka. Zborník SNM v Martine – Etnografia CXI, 73-74, 100. A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A leletek a vonaldíszes kerámia kultúrája településére utalnak. A korai bronzkorban a hatvani és a hévmagyarádi kultúra erődített települései álltak itt. A hallstatt és latén korokból főként temetkezések kerültek elő. A 2. és a 4. század között germán település lehetett a területén. Jozef Bátora koraközépkori (6-8. század) kerámiatöredékeket tartalmazó objektumot tárt fel a Kavicsbánya területén, a Sirocsina-patak bal oldalán.Bátora 1976, 41; Gabriel Fusek 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Arch. Slovaca Monogr. Studia 3. Nitra, 258. A lévai úton 1982-ben Darina Bialeková, Ondrej Ožďáni és Rudolf Kujovský 9. századi temetőrészletet tárt fel.Bialeková 1983, 53–57; Ožďáni – Kujovský 1983, 186–189. A Templom utcában Monika Kopčeková és Mário Bielich 2016-ban 12-13. századi és újkori településréteget dokumentált.Kopčeková – Bielich 2007, 103–104, 239. A ma álló templom felújítási munkálatai során végzett régészeti feltárás Árpád-kori és újkori temetkezéseket és leleteket is napvilágra hozott. A temetkező hely már a 11. században is használatban lehetett.Marián Samuel: Nové objavy pri kostole Panny Márie vo Vrábľoch; Samuel 2015, 61; fotogrametria Földvár (Fidvár) részen, 1967-ben Anton Točík végzett ásatást, melynek során őskori rétegek mellett 11-12. századi településnyomokat is talált, ez azonban közöletlen maradt.Točík 1986, 463; Samuel 2015, 58. Munkács (Munkád) részenVö. Csapodi 1942, 752. 1967-ben Alojz Habovštiak és Karol Sedlák 12–13. századi település nyomait tárták fel.Samuel 2015, 58.
A mai település első fennmaradt írásos említése 1265-ben Aha hatájárásában történt „Verebeb” néven.DLDF 584. 1274-ben Harsány határjárásában „Werebel” alakban említik.Bártfai Szabó 1910, 39–40; Šmilauer 1932, 118. 1294-ben már vásáros helyként említik,DLDF 40222; Weisz 2008, 20; 2013, 431; Keresteš 2015, 40, 43; Szőcs Tibor 2015: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke. Project Report. amely a 13. században az esztergomi érsekséghez tartozott.
Csák Máté hadai valószínűleg az érsek ezen birtokán is hatalmaskodhattak (vö. Kalász). 1346-ban említik először plébánosát.