A cinéma du look francia filmművészeti hullám az 1980-as években, amelyet Raphaël Bassan írt le először a La Revue du Cinéma 1989. májusi, 448. számában. Itt három francia rendező, Jean-Jacques Beineix, Luc Besson és Leos Carax filmjeiben vélt közös látásmódot felfedezni. Ezek a filmek a stílust a tartalom, a látványt a történet fölé helyezték. A művek François Mitterrand Franciaországában perifériára került, elidegenedett fiatalokat választották fókuszuknak. A filmekben megjelennek végzetes szerelmek, kortársaikat a családjuk elé helyező fiatalok, visszatérő elem a rendőrség kifigurázása, valamint a párizsi metró mint az alternatív, underground társadalmi réteg szimbóluma. Sokszor keveredik a ’magaskultúra’ (így az operazene a Dívában és A Pont-Neuf szerelmeseiben) és a tömegkultúra (Batman-utalások a Metróban). Az alkotók inspirációért Új-Hollywood filmjeihez (kiváltképp Francis Ford Coppola Szívbélijéhez és Rablóhalához), a késői Fassbinder-filmekhez, televíziós reklámokhoz, videóklipekhez és divatfényképekhez fordultak.
Alkotók és filmek Jean-Jacques Beineix Díva (Diva) (1981) Betty Blue (37°2 le matin) (1986)
Luc Besson Metró (Subway) (1985) A nagy kékség (Le Grand bleu) (1988) Nikita (1990)
Leos Carax Rossz vér (Mauvais Sang) (1986) A Pont-Neuf szerelmesei (Les Amants du Pont-Neuf) (1991)
Jegyzetek
Fordítás
Források
Kategória:Francia filmművészet