bélyegkép|jobb|A gyalog- és kerékpárút jelölésére szolgáló közúti jelzőtábla Balassagyarmaton Magyarország kerékpárút-hálózata az országban eddig épült és a jelenleg építés alatt álló bicikliutak többé-kevésbé összefüggő hálózatából áll. Nyugat-Európához viszonyítva hazánkban viszonylag rövid azon úthálózat hossza, melyet a kerékpárosok biztonságos körülmények között használhatnak. Napjainkban a Fertő-tó, a Balaton, Budapest és a Tisza-tó környéke az ország kerékpárút-hálózattal legsűrűbben behálózott vidékei. A korábbi évek során a különböző kerékpárút építési fejlesztések nem egységes, központi tervek alapján, hanem elsősorban a helyi igények kielégítése céljából épültek. A 2000-es évektől fogva azonban elsősorban a fentebb említett négy régióban, valamint több másik térségben (Sárospatak, az Által-ér mente, a Körösök vidéke stb.) egymáshoz szorosan kapcsolódó, egymásra épülő kerékpárút-építés kezdődött el.
Nemzetközi kerékpárutak bélyegkép|jobb|Hegyeshalom államhatár: az 1A kerékpárút végpontja Magyarországon halad keresztül az EuroVelo kerékpárút hálózat EV 6-os számú nyugat-keleti irányú útvonala, amely az Atlanti-óceántól a Fekete-tengerig tartó Folyók elnevezésű útvonala, ami Nantes-ot és Konstancát köti össze 3653 km-nyi hosszú úton keresztül és az EV 11-es számú észak-déli irányú útvonala, amely a Kelet-Európai útvonal az Északi-fok és Athén közt húzódó 5964 km-es távolsággal.
Az EuroVelo hálózattal részben összefüggésben több helyen is az országhatárokon túlnyúló kerékpárút építések valósultak meg, valamint szerepelnek a jövőbeli tervek között, melyek Ausztriát, Szlovákiát, Ukrajnát, Romániát, Szerbiát, Horvátországot és Szlovéniát hivatottak összekapcsolni a magyar kerékpárút-hálózattal.
Kerékpáros határátkelőhelyek
Ausztria felé
Jánossomorja-Mosontarcsa Zsira-Locsmánd Várbalog (Albertkázmérpuszta) – Féltorony Fertõrákos (Sopronpuszta) – Szentmargitbánya Ágfalva – Lépesfalva Sopron (Görbehalom) – Szikra Sopron (Brennbergbánya, Ilona-akna) – Récény Sopron (Brenbergbánya, Büdös-kút) – Sopronnyék Harka – Sopronnyék Sopronkövesd – Füles
Szlovákia felé
Rajka – Dunacsún (szoborpark) Rajka – Dunacsún (régi országút)
A kerékpárutak típusai
Magyarországon a jelenleg érvényben lévő KRESZ jogszabályai alapján négyféle biciklis közlekedést elősegítő, részben, vagy egészben a kerékpáros forgalom számára kiépített, vagy útburkolati jellel és/vagy közúti táblákkal jelölt kerékpárút-típusokat különböztethetünk meg: -kerékpársáv, amely lehet nyitott, vagy zárt, melyet minden esetben felfestett, sárga színű útburkolati jelekkel jelölnek -kerékpárút, melyet jelzőtáblával kerékpárútként tüntetnek fel, -gyalog- és kerékpárút, melyet gyalog- és kerékpárútként jelölnek jelzőtáblával, illetve több helyütt külön útburkolati jelek felfestésével is. -kerékpáros nyom, amelyet az úttesten lévő sárga színű felfestéssel jelölnek.
A kerékpárutak építésének általános céljai
Kerékpárutakat jellemző módon az alábbi célok miatt építenek: Balesetmegelőzés és közlekedésbiztonság: A gépjárművektől saját, különválasztott útvonalon közlekedő kerékpárosok nagyobb biztonságban közlekedhetnek a forgalomtól távolabb, vagy az útburkolatra felfestett, a kerékpáros forgalomra a járművezetők figyelmét felhívó élénk sárga színű útburkolati jelekkel elválasztott részeken Turisztikai célok: A kerékpáros turizmus infrastruktúrájának fejlődésével együtt jár a kerékpárral közlekedő turisták forgalmának növekedése. Egészséges életszemlélet kialakítása: Minél több ember jár kerékpárral, annál több alkalommal látnak az emberek követendő példákat arra vonatkozóan, hogy lehetséges az egészséges életmód és közlekedés megvalósítása a mindennapokban és a hétvégéken egyaránt. Környezetvédelem: A kerékpározás nem igényeli energiahordozók elégetését, amely hozzájárul a tisztább levegőhöz és kíméli a környezetet.
A kerékpárutak építéséhez kapcsolódó járulékos beruházások A bicikliút-hálózat kiépítése számos közvetlenül, vagy közvetetten az útépítéshez kapcsolódó infrastrukturális beruházást és egyéb kapcsolódó feladatok elvégzését igényli. Ezek lehetnek: Régészeti feltárások a nyomvonal mentén, Csapadékvíz elvezetési és kezelési beruházások (ároképítés, -takarítás, hidak, átereszek megépítése), Árvízvédelmi beruházások, melyek során több helyen is a folyók mentén kiépített árvízvédelmi töltéseken vezet a kerékpárút (Tisza-tó, Körösök vidéke), Kerékpárkölcsönzők, kerékpár tárolók, kerékpáros pihenő- és szálláshelyek kiépítése Közlekedésfejlesztés csomópontok, átkelőhelyek kiépítése, lámpás kereszteződések kialakítása.
Városi kerékpárúthálózatok Város neve Jelenleg meglévő kerékpárút-hálózat hossza Jelenleg építés alatt álló kerékpárutak hossza Tervezett útvonalakÉrd3 km --- 6 km Győr 100 km (2020. augusztus) --- --- Lőrinci 8 km -- -- Nyíregyháza 51,2 km 7 km ---- Pápa 11,5 km --- --- Szolnok 26,5 km 9 km ----
Vidéki kerékpárút-hálózatok A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság területén a Kőtelek és Tiszasüly közt megépült 11,8 kilométeres szakasszal együtt 234 kilométerre nőtt a vízügyi igazgatóság területén a kerékpárútként is funkcionáló, burkolattal ellátott árvízvédelmi töltésszakaszok együttes hossza.
A tervezési fázisban jár a „A Zagyva folyó kerékpáros turisztikai fejlesztése a Salgótarján–Boldog települések közötti szakaszon”, amelynek Hatvan és Boldog közötti építése jelenleg is zajlik.
A Szolnokot Hatvannal összekötő, főleg a Zagyva folyó gátján megépülő 90 kilométeres kerékpárút tervezése és kivitelezése jelenleg is folyamatban van.
2018-ban már kerékpárút köti össze Baját Szegeddel.
A kerékpáros úthálózat fejlődése 2010 és 2014 közt több, mint 530 kilométer kerékpárúttal bővült a hálózat az országban. A magyarországi kerékpárút-hálózat 2014-ben mintegy 4000 kilométer, melyet 2020-ra 5300-6000 kilométeresre bővítik a tervek szerint a hatóságok. 2015-ben jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), hogy 2020-ig 1000-1500 kilométernyi kerékpárút fog megépülni Magyarországon, amelynek hatására a 2014-es 19 százalékról 22 százalékra nőhet a kerékpáros közlekedést használók aránya. A következő táblázat a magyarországi kerékpáros úthálózat múltbeli, jelenlegi és a már hivatalosan bejelentett jövőbeli fejlődését mutatja be időrendbe szedve.