Kállai Ferenc (született Krampner) (Gyoma, 1925. október 4. – Budapest, 2010. július 11.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, rendező, főiskolai és egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Életpályája bélyegkép|jobbra|200px|Emléktáblájaa Szent Lukács gyógyfürdőbenKrajcsovics Károly alkotása
Iskoláit szülővárosában kezdte el. Tizenkét éves korában – kényszerűségből – az erzsébetvárosi Elemér utca 6.-baMa Marek József utca költöztek. A Wesselényi utcai Rákóczi Felsőkereskedelmi Iskolában érettségizett.
Az 1944-es akadémiai felvételire késve érkezett. Kiss Ferenc kiváló színész – akkor nagy hatalmú, művészek és művészpalánták sorsát eldöntő politikai tényező is – és Makay Margit előtt, Góg és Magóg fia vagyok én című Ady-verssel vizsgázott.
Biztos lehetett abban, hogy felveszik, hiszen Kiss politikai meggyőződésének megfelelően az akkori miniszterelnök nevére tett – ellentmondást nem tűrő – névmagyarosítási javaslatot. „Ilyen névvel nem lehet cicáznod, mint a Krampner. S ha már változtatnod kell, legyél mindjárt Kállai!”
Évfolyamtársa volt – többek között – Darvas Iván. A második világháború miatt a tanulmányait néhány hónap után meg kellett szakítania. 1945 őszén megpróbálta folytatni a főiskolát. Sikeres, szerződtetett színészként azonban fel kellett adnia a diplomaszerzési elképzeléseit.
Egykori középiskolájában, a Damjanich utca négyben működött 1945 tavaszán a MADISZ.Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség Egy újsághirdetésben ideinvitálták a művészeti főiskolák növendékeit. Itt figyelt fel rá Both Béla, a Szabad SzínházA Városligeti Színkör épületében, rövid ideig (1945. május–augusztus) működő drámai színház igazgatója, aki azonnal szerződtette Kállait. Ugyanazon a napon azonban Bárdos Artúr, a Belvárosi SzínházA Károly körúti, azonos nevet viselő rendezvényközpont és befogadó színház nem tekinthető a bárdosi tradíció folytatójának. direktora dupla gázsit ígérve átcsábította.A kettős szerződésből adódott konfliktust nem tudta kezelni. Ezért egy évig az első szerződésének tett eleget, és a Szabad Színházban játszott. A tiszavirág életű társulat egyetlen bemutatójában szerepelt. Bertolt Brecht Koldusoperájában Filch szerepét játszotta.
A Belvárosi Színházban 1946. március 23-án mutatkozott be, René Fauchois: Vigyázat, mázolva című darabjában. Ezt megelőzően azonban még szerepet kapott a Magyar Színházban (Néma levente) és a Madáchban is (Ludas Matyi).
Színháztörténeti jelentőségűnek tartják a Belvárosi Színházban bemutatott, Bárdos Artúr által rendezett Rómeó és Júliát. Partnere a nála hat évvel idősebb, általa is csodált Fényes AliceA művésznő képe volt a kisdiák iskolapadjára ragasztva. volt.
1948-ban a Major Tamás által vezetett Nemzeti Színház szerződtette. Major különös módon nevelte a színészt, elvette, majd visszaadta a kiosztott szerepet. Mindezek ellenére a legendás társulat első vonalába emelte.
A Színházi Adattárban az első regisztrált nemzeti színházi bemutatója az 1949. december 2-án színpadra állított Gorkij-darab, az Ellenségek volt. Ebben Grekov szerepét játszotta, többek között Rátkai Márton, Gobbi Hilda, Timár József, Tőkés Anna, Szörényi Éva voltak a partnerei. Három héttel később egy vonalas szovjet darabban, a Boldogságban mutatkozott be. A forrásként említett Színházi Adattárban 130 „nemzetis” bemutatója van regisztrálva.
Az akkorra már nagy tekintélyt kiérdemelt művész az 1980-as években közéleti szerepet is vállalt. 1981-1990 között a Színházművészeti Szövetség elnöke volt; 1985-1989 között országgyűlési képviselőként a kulturális bizottságot is vezette.
1982-ben viharos körülmények között távolították el a Nemzeti Színházból Székely Gábort és Zsámbéki Gábort. Kállai támogatta Pozsgay Imre törekvését, hogy a két rendező kapjon önálló színházat. Erről a helyzetről őszintén beszélt a hetvenötödik születésnapjára megjelent portrékötetben.A szócikk elsődleges forrása: Kovács Boglárka: Színház, szerelem. (Saxum Kiadó, 2000) Kállai drámai helyzetbe került. A színház vezető művészeinek egyre több – szakmai és emberi – konfliktusa volt az 1978-ban érkezett művészeti vezetőkkel. Ő azok közé tartozott, akik az újat akaró rendezők elvárásait teljesíteni, megvalósítani tudták. Példa erre a Danton, Falstaff, Úrhatnám polgár előadások. A háttéralkukban ennek ellenére művésztársai mellé állt. Törőcsik Mari és Kálmán György után ő is felmondott. Idézet a portrékötetéből:
Látta azonban, hogy Székelyre és Zsámbékira szüksége van a magyar színházművészetnek – talán nem a Nemzetiben –, sikeresen lobbizott az eltávolítottak rehabilitációjáért, új színház alakításáért.
Hűséges maradt a társulathoz – Pesti Magyar Színház – és az Izabella téri épülethez, amikor az új Nemzeti Színházban már nem újította meg tagságát. Ebben a társulatban volt 2005. december 11-én utolsó bemutatója – Schwajda György Rejtő Jenő-adaptációjának címe: A néma revolverek városa.
Művészetét számos film- és televízió-felvétel őrzi. Első filmje, Fehér vonat három évig (1943-1946) készült. Legendás szerepe volt A tanú című filmben Pelikán, a gátőr. Jelentős – eltérő karakterű – alakításai voltak még a Katonazene, a Megszállottak és az Iszony című filmekben is. Utolsó alkalommal Sándor Pál, Noé bárkája című mozijában állt a felvevőgép elé.
Sokat foglalkoztatott művésze volt a Magyar Rádiónak is. A rádiójátékok mellett a rádiókabaréban is vállalt szerepeket. Emlékezetes párost alakítottak Tábori Nórával a Géza és Gizus humoros jeleneteiben. Mi a humor? című Agárdy Gáborral előadott viccmagyarázó jelenetük, a kabaré kívánságműsorok népszerű darabja volt.
Statisztikai feldolgozások szerint Kállai Ferenc félévszázados pályafutása alatt 173 színházi premieren lépett színpadra. Mozifilmjeinek száma 96. Hasonlóan magas tévészerepléseinek száma is. Rádiófelvételei szinte leltározhatatlanok. Volt olyan év, amikor minden hétre jutott egy-egy rádióbemutatója.Idézetek Hegedűs D. Géza búcsúztatójából
1977-1990 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1987-től egyetemi tanára.
2000-ben elsők között kapta meg a Nemzet Színésze elismerést, nyolcadikként távozott az égi társulatba.
Feleségével, (Zúz)MarávalA kedvesének, későbbi feleségének beceneve. Az anyakönyv szerint: Csima Ida. a háború alatt egy légópincében ismerkedett meg. 1951-ben kötöttek házasságot, és néhány – a művész által nyíltan vállalt – konfliktus ellenére is kitartottak egymás mellett.
A hatvanas évektől lakott a Gugger-hegyen (Látó-hegy), a kilátóhoz közel, két pályatársa: Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre szomszédságában.
Évtizedekig törzsvendége volt a Lukács Uszodának, közvetlenségével nemcsak a személyzetet, hanem a látogatókat is elbűvölte.
2010 tavaszán elkészült Sághy Gyula Kállai Ferencről szóló dokumentumfilmje.
2010-es halálát megelőzően először 2005-ben került vérnyomásproblémákkal kórházba. Állapota a cukorbetegsége miatt tovább romlott, és a hatástalan kórházi kezelések után 2009-től otthoni ápolásra szorult.
A nagybeteg művész egyik utolsó nyilatkozatának záró mondata:
A végrendelete alapján, valamint felesége segítségével létrehozott alapítvány 2011. március 27-én adta át először a Kállai Ferenc-életműdíjat.
A búcsú bélyegkép|jobbra|150px
2010. július 23-án, a Farkasréti temetőben búcsúztak tőle barátai, pályatársai, tisztelői. A ravatalnál Nagyné Varga Melinda a Nemzeti Erőforrás Minisztérium; Ikvai-Szabó Imre a Fővárosi Önkormányzat; Hegedűs D. Géza a színész szervezetek nevében búcsúzott. Várfi András a szülőváros, Gyomaendrőd nevében emlékezett. A búcsúzók sorát Őze ÁronŐze Áron szüleinek Kállai Ferenc volt az esküvői tanújuk a művész egykori tanítványa, a Magyar Színház igazgatója zárta. A hamvasztás előtti szertartás befejező akkordjaként Ady Endrének az Imádság háború után című verse hangzott el, Kállai Ferenc egyik utolsó hangfelvételéről.
Színházi szerepei
Filmjei Játékfilmek
Tévéfilmek, televíziós sorozatok
Rajzfilmek Hófehér (1983) – Utolsó (Oroszlánszagú) Leó; Vasárnap (hang) Macskafogó (1986) – Bob Poljakoff (hang)
Szinkronszerepei Filmek