bélyegkép|240px|jobbra|1961-ben

Zenthe Ferenc, született Rameshofer FerencNévpont.hu (Salgóbánya,Ma Salgótarján része. 1920. április 24. – Budapest, 2006. július 30.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Élete Négy szemesztert végzett a közgazdaságtudományi egyetemen, de otthagyta és a Színművészeti Akadémia hallgatója lett, 1941-ben. Palóc tájszólásától hamarosan meg kellett válnia. A háború miatt azonban, 1942-ben félbehagyta tanulmányait. 1945-ben szerződött a Pécsi Nemzeti Színházhoz, majd két évad után a győri Kisfaludy Színház (ma Győri Nemzeti Színház), 1949-ben pedig a debreceni Csokonai Nemzeti Színház társulatának tagja lett. 1952-től a budapesti Madách Színház színművésze volt. Atmoszférateremtő képessége, humora jellemszerepekben kiválóan érvényesült.

Indulásától a közönség szeretete övezte. „Amikor elkezdtem a pályát, a Jóisten rátett a tenyerére, és azóta azon visz tovább” – nyilatkozta az MTI-nek 2005 januárjában, akkor már a nemzet színészeként.

A filmgyártás és a televízió is jobbnál jobb feladatokkal „kényeztette el”. Első filmszerepében, 1953-ban Nagysándor József honvédtábornokot alakította a Föltámadott a tengerben, ezt a Rákóczi hadnagyának főszerepe követte (előtte öttusázók tanították meg lovagolni, aminek még sok hasznát vette).

Ezután romantikus vígjátékok főszerepei következtek a sármos színész életében: a 2×2 néha 5, a Mese a 12 találatról, a Kölyök, a Fapados szerelem című filmekben. Később egyre inkább jellemszerepeket formált meg. 1983-ban készült az Oscar-díjra is jelölt magyar–NSZK koprodukció, a Jób lázadása, amelyben a Tisza-menti, módos falusi zsidó szerepében tűnt fel. Játékfilmben utoljára a Magyar vándor című filmben szerepelt, 2004-ben.

A Tenkes kapitánya (1963) után több tévésorozat következett: a Rózsa Sándor, a Tüskevár, a Princ, a katona, a Bors és legutóbb a Szomszédok. A tévésorozatokban Zenthe mind a fiatalok, mind az idősebb korosztály tetszését kiérdemelte. Népies, férfias, humoros karakterszínész volt. Számos filmben szerepelt, de szinkronhangként is bizonyított. Szerepelt a Magyar Rádió 1959–2007 között futott A Szabó család című rádiós telenovellájában is, amely Európa leghosszabb életű családregényszerű rádiójátéka volt.

1987–1999 közt a Szomszédok című teleregény szereplője (Taki bácsi); a sorozat 1999. december 30-án, a 331. résszel búcsúzott el a nézőktől. 2000 februárjától a Komédiások – Színház az egész… című sorozat egyik főszereplője volt.

Zenthe Ferencet 1954-ben és 1968-ban Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1975-ben megkapta az érdemes művész címet. A filmkritikusok díjával jutalmazták 1984-ben, kiváló művész lett 1989-ben, Erzsébet-díjas 1992-ben, MSZOSZ-díjas 1993-ban. 1997-ben Kossuth-díjat adományoztak neki, szülővárosa, Salgótarján 2003-ban díszpolgárrá választotta. 2005-ben a Magyar Örökség díjjal tüntették ki „sokoldalú emberábrázolásáért”, illetve ugyanebben az évben, Bessenyei Ferenc halála után megkapta a Nemzet Színésze címet. 2006. július 30-án hunyt el tüdőgyulladásban, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Magánélete Apja Eszék mellett született Petlovácon,Petlovac, Baranja, Horvátország; nagyapja szintén Ferenc volt anyja Kiskunhalason. 1881. november 29. – 1973. január 22. 1900-ban kötöttek házasságot Budapest VI. kerületében A nagyanya neve itt egyszerűen Zente

Első felesége Oláh Katalin Éva tornász volt, 1926–1983 1951 szeptember 16 Debrecen; a bejegyzés szerint a feleség testnevelő tanár tőle született Ferenc fia 1954-ben (beceneve: Golyó). Házasságuk, neje korai halála miatt 1983-ig tartott. 1986-ban vette el második feleségét, Gizellát. Fia révén két unokája van: Katalin és Ádám. Évekig élt Zuglóban, az Amerikai úton. Utolsó éveit második feleségével visszavonultan, remeteszőlősi házában töltötte.

Filmek, sorozatok

Szinkron

Van, aki forrón szereti - III. Osgood E. Fielding (Joe E. Brown)

Emlékezete bélyeg|Emlékszobája a Geocsodák házában bélyegkép|Zenthe Ferenc Emlékpark Salgóbánya bélyeg|Zenthe Ferenc Színház bélyeg|A Nemzeti Színháznál lévő graffitin Sinkovits Imrével és Raksányi Gellérttel Szülőfalujában, a ma már Salgótarjánhoz tartozó Salgóbányán, emlékparkot alapítottak tiszteletére (2007) A salgóbányai erdészház parkjában felavatták első mellszobrát, Molnár Péter szobrászművész alkotását (2008. október 24.) 2012. március 25-én, a Nemzeti Színház megnyitásának 10. évfordulóján adták át a nemzet színészeit ábrázoló falképet (graffiti) a Rákóczi híd pesti hídfőjénél Salgóbányán a Geocsodák házában (a volt Bányatiszti Kaszinóban) emlékszobát alakítottak ki. A salgótarjáni színházat róla nevezték el. Egykori iskolája, a Magyar Királyi Katolikus Gimnázium, ma Szent Imre Katolikus Gimnázium falán – melynek 1931 és 1938 között volt diákja – 2010-ben, születésének 90. évfordulóján avatták fel emléktábláját. 2020-ban születésének 100. évfordulóján a Magyar Posta Zrt. emlékbélyeget bocsájtott ki az emlékére.

Portréfilmek Mestersége színész – Zenthe Ferenc (1985) Örökös Tagság – Zenthe Ferenc (1999) Talentum – találkozás Zenthe Ferenccel (2002)

Híresebb szerepei Fontosabb színpadi szerepei voltak az alábbi darabokban:

Magyar Rádió Kemény Egon – Ignácz Rózsa – Soós László – Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai (1955) Kemény Egon – Gál György Sándor – Erdődy János: Komáromi farsang (1957) Pietro di Donato: Ezer dollár (1958) Bajor Andor: Cincogó Felicián (1961) William Shakespeare: Rómeó és Júlia (1961) Gál Zsuzsa: Vaszilij herceg (1962) Passuth László: A holtak nem harapnak (1962) Neményi Kázmér: Mosolygó Itália (1963) Tamási Áron: Énekes madár (1963) Aziz Neszin: Fölfedezem Törökországot (1964) Luigi Squarzina: Római rekviem (1964) Mikes György-Somogyi Pál: Esti torma (1964) Dante Alighieri: Isteni színjáték-Pokol (1965) Gellért Endre: A felső tízezer (1967) Thornbjörn Egner: Cincafarkinca és a többiek (1967) Hans Sachs-Kopányi György: A mennyetjárt ifiúr (1969) Gábor Andor: Dollárpapa (1971) Hegedűs Géza: Szemiramisz szerelme (1971) Lope de Vega: A hős falu (1971) Gogol: A szorocsinci vásár (1972) Madách Imre: Az ember tragédiája (1973) Áprily Lajos: Álom a vár alatt (1974) MAGYAR MÚZSA - Igazítás a világon (1976) Arkagyir P. Gajdar: Timur és csapata (1977) Kazimierz Kowalski: Nagyapó kölcsönruhában (1977) Lázár Ervin: Utazás a vörös lovon (1977) Naughton, Bill: Késő éjjel a Watling Streeten (1977) Kocsonya Mihály házassága – Ismeretlen szerző közjátéka (1978) Gárdonyi Géza: Egri csillagok (1979) Jókai Mór: Az élet komédiásai (1979) Szakonyi Károly: Három dobás hat forint (1979) Teleki László: Kegyenc (1980) Janicki, Jerzy: Halálos ítélet (1981) John Castle – Arthur Hailey: Rémület a levegőben (1982) Kolozsvári Grandpierre Emil: A törökfejes kopja (1982) Frank Wedekind: A tavasz ébredése (1983) Kamarás István: Bulányvölgyi állomások (1984) Csurka István: Őszi délelőtt a tanyán (1985) Thomas Hardy: A weydoni asszonyvásár (1985) Tarbay Ede: Ketten kézenfogva (1985) Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1986) Mikszáth Kálmán: Krúdy Kálmán csínytevései (1987) Móricz Zsigmond: Aranyos öregek (1987) Sütő András: Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása (1987) Weöres Sándor: Kétfejű fenevad (1997) Federico Fellini: A legnagyobb találmány (2001)

A Szabó család rádiós sorozatban előbb Tibor, a zongorista szerepét játszotta, majd 2421 részen át Kárpátiét. Hangját adta a Vuk és Az erdő kapitánya rajzfilmekhez.

Díjak, kitüntetések bélyegkép|jobbra|250px|Zenthe Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 43-0-50

Jászai Mari-díj (1954, 1968) Érdemes művész (1975) Magyar Filmkritikusok Díja – Legjobb férfialakítás díja (1984) Kiváló művész (1989) Erzsébet-díj (1992) A Színikritikusok díja (1993) MSZOSZ-díj (1993) Színházi aranygyűrű (1995) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozat, 1995) Kossuth-díj (1997) Nógrád megye díszpolgára (1997) Örökös tagság a Halhatatlanok Társulatában (1998) Csillagok Falának-tagja (1999) Siklós díszpolgára (2000) Salgótarján díszpolgára (2003) A Nemzet Színésze (2005) Magyar Örökség díj (2005) 34. Magyar Filmszemle Életműdíja (2005) Maecenas-díj (2006) Zugló díszpolgára (posztumusz, 2018)

Könyvek róla Molnár Gál Péter: Zenthe Ferenc; Duna, Bp., 2006 Balogh József–Kelecsényi László: "Köszönöm a Jóistennek, hogy ide születhettem". Zenthe Ferenc és Salgótarján; Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján, 2014

Jegyzetek

Források

További információk

Elhunyt Zenthe Ferenc (origo.hu) Elhunyt Zenthe Ferenc, a Nemzet Színésze (mno.hu) Elhunyt Zenthe Ferenc színművész, kultura.hu Szoboravatás Salgóbányán

Kategória:1920-ban született személyek Kategória:2006-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar színészek Kategória:A Nemzet Színésze cím tulajdonosai Kategória:Zuglóiak Kategória:Salgótarján díszpolgárai Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Jászai Mari-díjasok Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:Magyar Örökség díjas személyek Kategória:Erzsébet-díjasok Kategória:Magyar szinkronszínészek Kategória:Nógrád megye díszpolgárai Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei