A szamosfalvi báró Mikola család a Gyerőffy, Kemény, Kabos, Radó családokkal egy törzsből sarjadt, egykori nemesi család. Már 1280-ban említik Mikola Tamást ispánként, valamint Mikola Feliciánt, aki IV. László király tanácsosa és kancellárja volt.
A család nevezetesebb tagjai Mikola László (I.), Izabella királyné alatt Erdély alvajdája. Fia, Mikola Ferenc (II.), az erdélyi fejedelmi tanács tagja. Unokája, Mikola Ferenc (III.), akit Miksa király 1571-ben bárói rangra emelt. Mikola János (II.), Mikola Ferenc (III.) fia belső titkos tanácsos, kolozsi főispán, az erdélyi rendek elnöke, Bethlen Gábor távollétében erdélyi helytartó. Mikola Zsigmond, részt vett I. Rákóczi György lengyel hadjáratában és majdnem 6 évig tatár fogságban szenvedett. I. Apafi Mihály fejedelem titkos tanácsosa és kolozsi főispán volt. 1679. augusztus 10-én halt meg. Mikola László (II.), Kollonich Lipót püspök pártfogása következtében 1697-ben a bécsi erdélyi kancellárián nyert alkalmazást, majd királyi táblai ülnök lett. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának az ellensége volt, vallásossága vakbuzgósággá fajult. 1730-ban Münchenben kiadta a Mikola család genealógiáját. 1742. április 16-án történt halálával a család kihalt.
Külső hivatkozások A Pallas nagy lexikona
Kategória:Magyar történelmi családok