A közbeszédben cigánygyilkosságokként ismert eset egy cigányok elleni támadássorozat volt Magyarországon 2008 júliusa és 2009 augusztusa között, amely a magyarországi kriminalisztika történetének egyik legsúlyosabb bűncselekmény-sorozata volt.

Az elkövetők, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt, valamint a később csatlakozó Csontos István kimondottan cigányellenes, rasszista indítékkal támadtak, amelyhez egy korábbi rablással jutottak fegyverhez. Összesen 5 megye 9 településén hajtottak végre cigányok ellen irányuló, lőfegyveres és Molotov-koktélos támadást, amelyek során összesen hatan haltak meg. A nyomozás fényt derített arra, hogy a bűnelkövetők közül többen kapcsolatban álltak a debreceni szkinhedközösséggel, indítékuk pedig cigányokhoz kötött bűnesetek miatti megtorlás, illetve a lakosság cigányellenességének szítása volt.

Elfogásuk 2009. augusztus 21-én történt egy debreceni szórakozóhelyen, ahol az elkövetők közül ketten kidobóemberként dolgoztak. Büntetőperük 2011. március 25-én kezdődött, az ítéletet pedig 2013. augusztus 6-án hirdették ki. Az első-, másod-, és harmadrendű vádlott tényleges életfogytiglani szabadságvesztést, míg a negyedrendű vádlott 13 év fegyházbüntetést kapott, melyből feltételesen sem bocsátható szabadlábra, így 2022. augusztus 20-án szabadult.

Története Előzmények

A cigánygyilkosságok elkövetői a kezdetektől fogva a cigány lakosság megfélemlítésének, illetve etnikai konfliktus kiélezésének céljával tervezték meg a bűncselekményeket, szándékaik között pedig emberölés is szerepelt. Több helyszínt is azért választották ki, mert ott korábban nagy sajtóvisszhangot kiváltó, cigányok és nem cigányok közti összetűzéssel járó esetek történtek.

A támadások elkövetéséhez használt fegyvert rablással szerezték 2008. március 7-én. Ezen a napon egy Besenyszögön lakó vadászhoz törtek be, aki korábban megvételre kínálta fel Franchi M610 VSL gyártmányú vadászfegyverét. A rablást a három fő vádlott hajtotta végre, azonban feltételezik, hogy egy máig ismeretlen segítőjük is volt. A bűncselekmény éjjelén a vadász házába behatoltak, ahol a sértett házaspár és két lánya tartózkodott.

A támadók magukat rendőrnek kiadva a házban tartózkodókat ragasztószalaggal megkötözték, őket két fegyvernek látszó tárggyal fenyegették. A vadász fegyverszekrényét felfeszítették, és az ott található fegyvereket (1 db Mauser gyártmányú, 7×64 mm kaliberű golyós vadászpuskát, a rajta lévő Swarovski típusú céltávcsővel, 1 db Fabarm MAX2 Bock típusú, 12/76 mm kaliberű, dupla csövű sörétes vadászpuskát, 1 db Franchi M610 VSL típusú, 12/76 mm kaliberű, félautomata sörétes vadászpuskát, 1 db FÉG Bock sörétes vadászpuskát, 1 db IZS-58 MHE sörétes vadászpuskát, 1 db BRNO M2E típusú, .22 Longrifle (5,6mm) kaliberű golyós puskát, illetve 1 db IZS-58 típusú, 16/70 mm kaliberű, egymás melletti dupla csövű sörétes vadászpuskát), valamint sörétes lőszereket magukhoz vették, és távoztak.

Az elkövetők a későbbi támadásokat egy debreceni, Poroszlay úti albérletből indították, amelyet gyülekezésre és a cselekmények megtervezésére is használtak. Több támadást helyszíni terepbejárás előzött meg. A helyszínre minden esetben Kiss Árpád feleségének húga tulajdonában álló Opel Astra gépjárművel érkeztek, amelyen a rendszámot eleinte letakarták, később egy hasonló típusú autó hirdetésből kinézett rendszámát mutató hamisítvánnyal fedték le. Ezeket a hamis rendszámokat K. Edit, Kiss István barátnője készítette, ennek ellenére őt is csak tanúként hallgatták ki az ügyben.

Támadások

Debrecen A bűncselekmények előkészítéseként az elkövetők lőgyakorlatot tartottak. 2008. június 2-án, éjfél után Kiss Árpád távcsöves golyós puskával célzott lövéseket adott le a debreceni menekülttábor épületére.

Galgagyörk A cigányok elleni támadássorozat első helyszínéül azért választották a Pest megyei Galgagyörköt, mert ott korábban cigány és nem cigány lakosság közti összetűzések történtek, amelyekről a sajtó is részletesen tudósított. Az elkövetők az Echo TV adásából értesültek egy esetről, amely során cigány nemzetiséghez tartozó személyek saját házuk elhagyására kényszerítettek egy magyar családot. Az ügyben a Magyar Gárda is megnyilvánult, ami hozzájárult annak fokozott nyilvánosságához. Az elkövetők a tévéadások alapján azonosították be a cselekmény környezetét, így különösen a Rákóczi út végét. A periratból kiderül, hogy az elkövetők ugyan nem ismerték az előzményeket, és nem tudták azonosítani az eset elkövetőit sem, mégis támadás mellett döntöttek, amelynek a célja a helyi cigány lakosság megfélemlítése volt.

2008. július 21-én a három elkövető megfélemlítési céllal több lakóépületre célzott lövéseket adott le. Az egyik lakóépület hátsó ablakára hat, egy másikra négy lövést adtak le dupla csövű, Franchi típusú, öntöltő sörétes fegyverrel, egy harmadik lakóházra pedig Mauser-Werke típusú 7×64 mm kaliberű, Swarovski céltávcsővel szerelt golyós vadászpuskával öt alkalommal tüzeltek. A lövésektől betört ablakú helyiségekben többen, köztük kiskorúak is tartózkodtak a támadás idején. A bűncselekmény személyi sérülést nem okozott.

Az akcióval az elkövetők nem érték el a várt hatást, és a magyar és cigány lakosság közötti ellentét kiélezésére irányuló szándékuk nem teljesült, ugyanis a sajtó a környéken lakók beszámolói alapján egy helyi szerelmi, illetve uzsoraügyet sejtett a háttérben.

Piricse Az elmaradt, illetve félresiklott sajtóvisszhang miatt az elkövetők a galgagyörki támadást eredménytelennek tartották. Ez vezetett az újabb támadás tervéhez, amit Kiss Árpád és István szőtt, és amelybe Pető Zsoltot is bevonták. A célpontot ismét az alapján választották, hogy hol mutatott be a sajtó korábban cigányok által elkövetett bűncselekményt. 2008. augusztus 7-én találkoztak hárman a közös albérletükben, ahol megtették a bűncselekmény előkészületeit. Gépkocsival indultak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Piricsére. Amikor Encsencsre értek, a járművön hamisított rendszámtáblát helyeztek el. 2008. augusztus 8-án éjjel a piricsei Ady Endre utcában két házra Molotov-koktélt dobtak, az egyik épület ablakán át pedig sörétes puskával lövést is adtak le. Mindkét megtámadott épület lakott volt, lakói pedig éppen aludtak. A támadás miatt felébredt egyik sértett, Gyetyinás Magdolna a házából kilépett, ekkor Kiss István a sörétes puskával rálőtt, a sörétek a sértettet a lábán és könyökén érték. Menekülés közben a támadók további lövéseket adtak le.

Nyíradony-Tamásipuszta 2008. szeptember 5-én éjjel Kiss Árpád egyedül hajtott végre fegyveres támadást Nyíradonyban. A Hajdú-Bihari város Tamásipuszta településrészén található Jázmin utcában egy fás-bokros területről két lövést adott le a Mauser golyós fegyverrel, mindkét lövés áthatolt az ablakon. Az épületben a támadás idején két felnőtt, és négy gyerekük, rajtuk kívül a sértett édesanyja és három kiskorú testvére, illetve bátyja tartózkodott, egyikük sem sérült meg. A sértettek a lövések hallatán felébredtek, de elővigyázatosságból lámpakapcsolás nélkül kivárták, hogy a támadó távozzon.

Tarnabod Tarnabodra azért esett a választás, mivel itt korábban néhány cigány brutálisan meggyilkolt egy idős embert. Az első három vádlott 2008. szeptember 27-én ismét összegyűlt a közös albérletükben, hogy újabb bűncselekményt tervezzenek meg, ekkor Molotov-koktélokat készítettek elő. A szokásos fegyverzet (sörétes puska és golyós vadászpuska) illetve a szokásos ruházat (fekete öltözet, símaszk) mellé ezúttal URH rádiót is beszereztek az egymással való kapcsolattartásra.

A támadást 2008. szeptember 29-én, éjfél után, a Heves megyei Tarnabodon hajtották végre egy Tarna utcai lakóház ellen. Pető Zsolt két Molotov-koktélt dobott a házra, az egyik egy falat, a másik egy ablakot ért. Ezt követően lövéseket adott le a nála levő Fabarm dupla csövű sörétes puskával. Eközben a többi elkövető az utca egy másik házára is Molotov-koktélt dobott, és lövéseket adott le, majd mindhárman kényelmes tempóban elindultak a Tarna-patak irányába. Útközben egy harmadik házban felriadó, ablakhoz álló sértettre golyós fegyverrel rálőttek, akit a golyó épphogy csak nem talált el. Az utcában összesen öt épületre lőttek rá, vagy dobtak Molotov-koktélt, azonban személyi sérülés a szerencsének köszönhetően nem történt.

A településen szándékaik ellenére azonban nem cigány lakosok ellen hajtották végre a támadásokat, a lövések valamint a Molotov-koktélok idős, nem roma származású asszonyok házát találták el.

Nagycsécs 2008. november 3-án két nagycsécsi, Dózsa György úton található házra támadtak. Az egyik épületben egy házaspár és szellemi fogyatékkal élő, siketnéma gyermekük, illetve a családfő testi fogyatékossággal élő testvére, a másikban pedig egy kétgyermekes rokon házaspár tartózkodott kiskorú gyermekeikkel.

Az elkövetők abban állapodtak meg, hogy Kiss Árpád a Mauser puskával a szántóföldön várakozik, hogy onnan fedezhesse társait, amíg ők Molotov-koktéllal az épületben tartózkodókra támadnak. A zajra az épületek lakói felébredtek, és a lángok oltásába kezdtek. A támadók az épületből kilépő két sértettet (a családfő feleségét és testvérét) több helyen meglőtték, akik a sérüléstől azonnal összeestek és meghaltak. Rajtuk kívül a családfőt érte lövés, amitől 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.

Csontos István ekkor még nem volt tagja a társaságnak, viszont a nyomozók a helyszínen rögzítették egy negyedik személy lábnyomait, az ő kilétét a mai napig nem sikerült megállapítani.

Alsózsolca Az alsózsolcai Dankó Pista utca egy háza ellen 2008. december 15-én hajtottak végre támadást. Az épület környezetében egy 18 éves férfi illetve 16 éves segítőtársa tartózkodott, akik 14:30-tól tűzifaaprítással foglalkoztak. Kiss Árpád a Sajó túlpartjáról rálőtt a 18 éves férfira a Mauser vadászpuskával, de nem találta el, viszont a golyó lyukat ütött a társa ruháján. Egy ismételt lövéssel azonban csípőtájékon eltalálta az idősebb sértettet, aki életveszélyes állapotban összeesett. Őt az időben érkező orvosi segítség megmentette, bár a sérülés következtében maradandó egészségkárosodást szenvedett.

Tatárszentgyörgy

bélyegkép|284x284px|A tatárszentgyörgyi ház a támadást követő napon. A házat azóta elbontották.A Pest megyei Tatárszentgyörgyön korábban is volt cigány és nem cigány lakosok közti összetűzés, majd 2007-ben a Magyar Gárda egyenruhásai és a Nemzeti Őrsereg tagjai is felvonultak a településen, hogy a cigányok szegregációját követeljék, emellett kiálljanak a cigányoknak tulajdonított bűncselekmények azaz a cigánybűnözés ellen. Ez a felvonulás volt a gárda későbbi betiltásának egyik alapja. Ezen előzménynek volt köszönhető az, hogy a támadók Tatárszentgyörgyöt választották a következő támadás helyszínéül.

2009. február 23-án érkeztek gépkocsival a Fenyves sori épülethez, amelyben a sértett pár és három kiskorú gyermeke tartózkodott. Kiss Árpád a fák takarásában maradt, míg két társa az épületre támadt. Pető Zsolt két Molotov-koktélt dobott a házba illetve a padlástérbe, amelyek azonnal lángra kaptak. A sértett családfő, észlelve a tüzet, két gyermekét felkapta és a teraszajtó felé sietett. Kiss István a Franchi öntöltős sörétes vadászpuskával kétszer rálőtt a teraszra kilépőkre. A lövedékek az apát illetve egyik gyermekét érték, akik elestek. A sértett ötéves lánya ugyan súlyosan megsérült, de visszamenekült a házba, így megmenekült. A földön fekvőkre leadott további lövések következtében a családfő és kisfia a helyszínen életét vesztette.

Tiszalök A három elkövetőhöz ezen akció során csatlakozott először sofőrként Csontos István, aki tudott a korábbi támadásokról, és maga is cigányellenes meggyőződése miatt kívánt a továbbiakban részt venni. A tiszalöki támadásban Pető Zsolt nem vett részt. Amíg Kiss Árpád és Kiss István a bűncselekményt végrehajtották, addig Csontos István Polgáron várakozott, majd a testvérek hívását követően visszament a helyszínre.