A jelentéstanban és a pragmatikában a kicsinyítő szó terminus olyan más szóból származó szót nevez meg, amely elvben, attól függően, hogy mely szófajhoz tartozik az utóbbi, kisebbségét vagy csökkentebb jellegét fejezi ki annak, amit ez kifejez.Bussmann 1998, 315. o.Crystal 2008, 145. o.Dubois 2002, 148. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 170. o.

A kicsinyítő szó szófaja ugyanaz, mint azé, amelyből származik. Azok a szófajok, amelyekben alakulnak kicsinyítő szavak, valamint mennyiségük ezeken belül nyelvtől függő. Például a magyar nyelvben vannak ilyen főnevek, melléknevek, határozószókAmennyiben határozószóknak tekindendők az egyes képzőkkel alakulók melléknevekből, például Kiefer 2006 szerint (41. o.). és igék,Szende – Kassai 2007, 337. o. viszont például a román nyelvben nincsenek kicsinyítő igék. Az is az egyes nyelvek jellegzetessége, hogy milyen mennyiségben vannak kicsinyítő szavai. Például a francia nyelvben kevesebb van, mint egyéb nyelvekben,Grevisse – Goosse 2007, 172. o. még a többi újlatin nyelvhez is viszonyítva.

A kicsinyítő szavak gyakorisága nyelvváltozattól is függ. Gyakoribbak a népi és a fesztelen (bizalmas) regiszterben, valamint az ún. dajkanyelvben, mint egyéb nyelvváltozatokban.Crystal 2008, 316. o.

A kicsinyítő szavak alakítása

Ezek a szavak általában szóképzéssel keletkeznek, elsősorban utóképzőkkel, amelyek mennyisége nyelvtől függ. Egyesek több szófaj keretében képeznek szavakat. Bizonyos szavakat egyik vagy másik képzővel is lehet alkotni, valamint előfordulnak egyszerre két kicsinyítő képzővel alkotott szavak is.

A magyarban viszonylag sok kicsinyítő képző alkot főneveket, de nem mindegyik termékeny a mai nyelvben. Termékeny például a -cska/-cske/-acska/-ecske/-ocska/-öcske képző, amelyet az alapszó lerövidítése nélkül alkalmaznak, pl. almácska, tükröcske, terítőcske, könyvecske.Cs. Nagy 2007, 312–313. o. Kiefer 2006 szerint termékeny a -ka/-ke képző is,Kiefer 2006, 37. o. pl. madárka, egérke.Szende – Kassai 2007, 360. o.

Egyéb képzők az ún. „rövidítéses továbbképzés”-ben vesznek részt. Ezek közül Kiefer 2006 szerint csak az -i termékeny: meki (< McDonalds), buri (< burgonya), csoki, diri, ovi, nari, pari, ubi.Gerstner 2006, 328. o. Cs. Nagy 2007 szerint termékenyek az alábbiak is: -csi: pulcsi, mamcsi; -ci: foci, poci; -si: jogsi.

Utónevek esetében több képző is használatos (a példákban félkövérrel). Ezek pontosabban becézőnév-képzők, pl. Peti, Ferkó, Terka, Pircsi, Jenci. Ezek közül a legtermékenyebb az -i képző: Ági, Andi, Csabi, Viki, Zsombi stb.

Példák egyéb nyelvekben: booklet ’könyvecske’, kitty ’cica’, doggie ’kutyus’; courette ’udvarocska’, garçonnet ’fiúcska’; bucățică ’darabka’, pantofior ’cipőcske’, mieluț vagy mielușel (két képzős) ’bárányka’; (BHMSz)Bosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv. prozorčić ’ablakocska’, prstenak ’gyűrűcske’, crkvica ’templomocska’, klupčica ’padocska’.Barić 1997, 326–328 (horvát grammatika).

A kicsinyítő melléknév kifejezheti a jelölt tulajdonság csökkent fokát: nagyocska, kicsike, rövidke;Rounds 2001, 231–233. o. aigrelet ’savanykás’, pâlot (< pâle ’sápadt’); ușurel ’könnyed’, frumușică ’szépecske’, grăsuț ’kövérke’; (BHMSz) plavičast ’kékes’, slabačak ’gyöngécske’.Barić 1997, 361. o.

A kicsinyített igék a cselekvés intenzitásának csökkent jellegét jelzik: olvasgat, ugrándozik, sírdogál, zöngicsél; (BHMSz) zviždukati ’fütyörészik’,Barić 1997, 224. o. šepesati ’sántikál’, vozikati ’(kocsit) vezetget’, pajkiti ’alukál’, treskati (< tresati ’reszket’), pjevuckati ’dúdolgat’.Barić 1997, 375. o. sautiller ’ugrál’, chantonner ’dúdolgat’, toussoter ’köhécsel’, mâchouiller ’rágcsál’.Grevisse – Goosse 2007, 180. o.

Egyes nyelvekben előfordulnak kicsinyített határozószók is, de ritkán: lassacskán;ÉrtSz., lassacskán szócikk. binișor (< bine ’jól’), repejor (< repede ’gyorsan’).

Még ritkábbak a kicsinyített névmások: magácska;ÉrtSz, magácska szócikk. mătăluță (bizalmas) ’maga’.

Ritkább az előképzővel való kicsinyítés. Megvan a BHMSz-ben igék esetében a po- előképzővel, pl. popjevati ’énekelget’, poigrati se ’játszik egy kicsit’.

Vannak kicsinyítő szóösszetételi előtagok is. Ilyen például a nemzetközi mini-: miniszoknya;Zaicz 2008, mini szócikk. mini-vac ’kicsi porszívó’; minijupe ’miniszoknya’;Grevisse – Goosse 2007, 200–201. o. minifustă ’miniszoknya’;DEX, minifustă szócikk. (BHMSz) minibus ’minibusz’.HJP, mini- szócikk.

Vannak ugyancsak nemzetközi, tudományos szakszavakban használt kicsinyítő előtagok is: hipofunkció (valamely szerv elégtelen működése),Tótfalusi 2008, hipofunkció szócikk. mikrohullám;Tótfalusi 2008, mikrohullám szócikk. hypothermia ’hipotermia’,OLD, hypo- szócikk. microorganism ’mikroorganizmus’;OLD, micro- szócikk. hypotension ’alacsony vérnyomás’, micro-onde ’mikrohullám’; hipotensiune ’alacsony vérnyomás’,DEX, hipotensiune szócikk. microbuz ’minibusz’;DEX, microbus szócikk. (BHMSz) mikroorganizam ’mikroorganizmus’.Barić 1997, 353. o.

Kicsinyítő szavak a kicsiség és a csökkent jelleg kifejezésén túl

Szinkrón nézetben

A nyelv aktuális (szinkrón) állapotában a kicsinyítő szavak többsége a kicsiség vagy a csökkent jelleg kifejezésén kívül bizonyos kontextusokban becéző is lehet. Példák: lovacska, arcocska; kitty ’cicus’, doggie ’kutyus’; sœurette ’nővérke, húgocska’,Grevisse – Goosse 2007, 165. o. frérot ’bátyó, öcsike’;Dubois 2002, 236. o. fetiță ’lányocska’, bălăior ’szőkécske’;Bidu-Vrănceanu 1997, 238. o. (BHMSz) mačkica ’cicus’, seoce ’falucska’.

Másrészt egyes kicsinyítő szavak becézők lehetnek anélkül, hogy beleértenék a denotátum kicsiségét, például a fentiek közül a felnőtt lényekre használt lovacska, sœurette, frérot, kitty, doggie. Ez a jelenség különösen nyilvánvaló a felnőttekre használt utónevek esetében: Dorka, Samu; Billie (< William); Jeannette (< Jeanne), Louison (< Louise); Măriuța (< Maria), Ionică (< Ion); (BHMSz) Jelica (< Jelena), Ivica (< Ivan).Barić 1997, 329. o.

Bizonyos kontextusokban gúnyosan, lenézően vagy pejoratív jelentéssel használnak kicsinyítő szavakat: vaksi; amourette ’szerelmecske’; profesoraș ’tanárocska’, cărțulie ’könyvecske’, mititelul ’a kicsike’; (BHMSz) činovničić ’hivatalnokocska’, direktorčić ’igazgatócska’.

A fenti használatokon kívül egyes kontextusokban semleges módon használnak kicsinyített szavakat, például egyes utónevek anyakönyvezhető becéző változatait is az alapváltozatukon kívül.Lásd például Az ELKH Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke, Nyelvtudományi Kutatóközpont (Hozzáférés: 2023. május 30.).

Egyes sztenderd szavaknak vannak olyan kicsinyített változataik, amelyeket csak nem sztenderd nyelvváltozatokban használnak. Egyesek előbb a dajkanyelvben jelennek meg, majd bekerülnek a fesztelen (bizalmas) nyelvi regiszterbe, másokat már eleve ebben a regiszterben használnak felnőttek között. Ezek a szavak is használatosak kicsinyítő jelentés nélkül is. Példák: csoki, pulcsi,Szende – Kassai 2007, 359. o. köszi; kitty ’cica’, doggie ’kutyus’.

Diakrón nézetben

A kicsinyítő jelentés kihalása diakrón jelenség is, azaz a nyelvtörténet során is megnyilvánul, amikor kicsinyítő képzőkkel alkotott szavak részben vagy teljesen elveszítik az alapszó jelentését, bár a szó maga megmarad, vagy amikor az alapszó kihal vagy kihalófélben van, és a képzett szó helyettesíti. A magyarban példa erre a mozi főnév, amely helyettesíti alapszavát, a mozgóképszínház szót.

A franciában kicsinyítő képzővel alkotott szavak pl. bracelet ’karperec’ (< bras ’kar’) és manchot ’félkezű’ (< ófrancia manc ’nyomorék’).TLFi, bracelet és manchot szócikkek.

A románban növénynevek például a színét jelölő melléknév kicsinyítésével képzett albăstriță ’búzavirág’ (szó szerint ’kékecske’), vagy a metafora útján, kicsinyített főnévvel elnevezett lăcrămioară ’gyöngyvirág’ (szó szerint ’könnyecske’).

Jegyzetek

Források Bárczi Géza – Országh László (szerk.). A magyar nyelv értelmező szótára. Budapest: Akadémiai kiadó. 1959–1962; az Interneten: A magyar nyelv értelmező szótára. Magyar Elektronikus Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár (ÉrtSz) (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) Barić, Eugenija et al. Hrvatska gramatika (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. Bidu-Vrănceanu, Angela et al. Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) Bussmann, Hadumod (szerk.). Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) Cs. Nagy Lajos. A szóalkotás módjai. In A. Jászó Anna (szerk.). A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 293–319. o. (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) Dicționare ale limbii române (A román nyelv szótárai) (Dexonline) (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 30.) Gerstner Károly. 16. fejezet – A magyar nyelv szókészlete. In Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv . Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. . 306–334. o. (Hozzáférés: 2023. május 30.) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. (Hozzáférés: 2023. május 30.) Hrvatski jezični portal (HJP) (Horvát nyelvi portál) (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) Oxford Learners’s Dictionaries (OLD) (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) Rounds, Carol. Hungarian: an Essential Grammar (Magyar alapvető grammatika). London / New York: Routledge. 2001. (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) Szende, Thomas – Kassai, Georges. Grammaire fondamentale du hongrois (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) Trésor de la langue française informatisé (A francia nyelv számítógépes tezaurusza) (TLFi) (Hozzáférés: 2020. augusztus 21.) Tótfalusi István. Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Harmadik, bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2008; az interneten: Idegenszó-tár . Digitális tankönyvtár. Letölthető PDF (Hozzáférés: 2023. május 30.) Zaicz Gábor. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete . Budapest: Tinta. 2006. (Hozzáférés: 2023. május 30.)

Kapcsolódó szócikk

Becéző szó

Kategória:Pragmatika Kategória:Szemantika