A császári hadsereg (, ), máskor császári csapatok (), röviden császáriak (), 1745-tőlAz osztrák örökösödési háború idején, ebben az évben halt meg az osztrák császár legfőbb riválisa, Károly Albert bajor választófejedelem és német-római császár, majd fia, III. Miksa választófejedelem a füsseni különbékében rendelkezett a Pragmatica sanctio elfogadásáról és Mária Terézia férje, lotaringiai Ferenc István herceg német-római császárrá koronázásáról. római császári-királyi (), vagy röviden császári-királyi (), a mindenkori német-római császár katonáit tömörítő haderő a kora újkorban. A császári csapatok (Kaiserlichen) szinte mindig az „Ausztria-házból” származó Habsburg-házi császárok alárendeltségébe tartoztak, elsőként III. Frigyes német-római császár uralkodása alatt, a császár személyéhez köthetőek, ezért a 18. században rendre „osztrákként” emlegették őket, bár a csapatokat nem csak az Osztrák Főhercegség (Erzherzogtum Österreich) tartományaiból, hanem az egész Német-római Birodalomból toborozták.

A császári hadsereget meg kell különböztetni az úgynevezett birodalmi hadseregtől (, Reichsheer, vagy Reichsarmatur, ), amelyet csak a ReichstagA Reichstag ebben a szövegkörnyezetben a Német-római Birodalom fejedelmi gyűlését jelöli, amely 754. és 1806. között időszakosan ülésezett. beleegyezésével lehetett toborozni és hadműveletekben bevetni, a Német-római Birodalom tíz körzetéből (Reichskreis). A birodalmi hadsereg részben ellensúlyozta a császár hadseregét, részben pedig kiegészítette, külszolgálat esetén.

A német-római császár hadserege számos hadjáratban vett részt fennállásának közel négyszáz éve alatt, melyek közül kiemelkedik a tizenöt, majd a harmincéves háború, a Habsburg–török háború, a pfalzi, a spanyol, a lengyel és az osztrák örökösödési háború. Részt vettek a Svéd Királyság elleni koalíciós háborúkban (1655–1660, 1674–1679), a Szent Liga háborújában, a Habsburg–török háborúban és az orosz–osztrák–török háborúban is. A több átszervezésen átesett haderő végül a napóleoni háborúk idején, a harmadik koalíciós háborúban, az 1805 decemberi austerlitz-i csatában szenvedett olyan mértékű vereséget, mely hatására maga II. Ferenc német-római császár is lemondásra kényszerült 1806 augusztusában, mellyel birodalma és hadereje is megszűnt létezni.

Az új haderő az újjászerveződő Ausztria (Kaisertum Österreich) császári-királyi hadserege lett (), amely a napóleoni La Grande Armée hadtest-alapszervezetén és új gyalogharcászati eljárásokon alapult. Ez az új haderő jelentős szerepet vállalt Napóleon császárságának megdöntésében, majd az 1848–1849-es magyar szabadságharc leverésén át az 1867-es osztrák–magyar kiegyezésig és az Osztrák–Magyar Monarchia (k. u. k.) haderejének létrejöttéig látta el az osztrák császár birodalmának fegyveres védelmét.

A császári hadsereg egyenruházatának egységesítéséig ezredeinek nem voltak egységes ezredzászlói és ezredszimbólumai. Minden alakulat saját, egyedi kialakítású zászlót és szimbólumokat vitt magával a felvonulási területekre.Rövid összefoglaló az osztrák M. 1859 Leibfahne csapatzászlóról és elődeiről (szerző: Osztrák Hadtörténeti Múzeum/Heeresgeschichtliches Museum, HGM).

Története A korai újkorban a császári hadsereg bevetésre került csaknem az összes Birodalmat érintő konfliktusban.

Az első Habsburg–török háború (1529–33) Első jelentősebb összetűzésbe az Oszmán Birodalom seregeivel kerültek szembe, amikor Szulejmán szultán hadat üzent a Habsburg Birodalomnak (a Német-római Birodalom egyik körzetének) és I. Ferdinánd császár Magyar Királyságának. A második Habsburg–török háború (1540–47) A harmadik Habsburg–török háború (1550–58) A negyedik Habsburg–török háború (1560–64) Az ötödik Habsburg–török háború (1566–1568) A tizenöt éves, vagy hosszú háború (1591/93–1606) A harmincéves háború (1618–1648) A második északi háború (1655–1660) A Habsburg–török háború (1663–1664) A harmadik északi háború (1674–1679) A pfalzi örökösödési, vagy kilencéves háború (1688–1697) A Szent Liga háborúja (1683–1699) A spanyol örökösödési háború (1701–1714) A Habsburg–török háború (1716–1718) A lengyel örökösödési háború (1732–1738) Orosz–osztrák–török háború (1735–1737–1739) Az osztrák örökösödési háború (1740–1748) A hétéves háború (1756–1763) A Habsburg–török háború (1788–1791) Az első koalíciós háború (1792–1797) A második koalíciós háború (1799–1802) A harmadik koalíciós háború (1805)

Szervezeti felépítése

Parancsnokai A császári csapatok összesen tizenhat német-római császár parancsnoksága alá tartoztak.

Vezérkari főnökök

Alakulatai és fegyverzetük

Lovasság

Nehézlovasság

Középnehéz lovasság

Könnyűlovasság

Gyalogság Sorgyalogság

Gránátos alakulatok

Vadászalakulatok

Tüzérség Ágyúk

Tarackok

Mozsarak

Megjegyzések

Jegyzetek

Források Austrian Infantry of the Napoleonic Wars – napoleonistyka.atspace.com

Fordítás

Kategória:Ausztria történelme Kategória:Németország történelme Kategória:Hadtörténet Kategória:Napóleoni háborúk