II. Henrik vagy Szent Henrik (), (973. május 6. 40. oldalHenrik születési évét Merseburgi Thietmar (VI c. 60, 348. old.) 1012-ben készült műve 978-ban, míg a bambergi Epitaphium 973-ban határozza meg. Utóbbi évszámot említi az Udalrici Kódex is, valamint a Mersenburgi Necrolog is. – 1024. július 13.) a Liudolf-házból származó ötödik német-római császár, a Szász dinasztia utolsó császára, Boldog Gizella magyar királyné bátyja. Bajor herceg 995–1004 között, német király 1002–1024 között, német-római császár 1014. február 14. után.

Élete Ifjúsága Henrik korán kapcsolatba került az egyházzal; egyházi nevelést kapott, feltehetőleg II. Ottó parancsára. A császár ezzel az utasításával azt szerette volna biztosítani, hogy II. Civakodó Henrik gyermeke ne kövesse édesapja lázongó példáját.

A leendő császár először Ábrahám freisingi püspöknél talált menedéket, később pedig a hildesheimi katedrális iskolájában nevelkedett.

A regensburgi Szent Emmerám templomban, Wolfgang püspök felügyelete alatt ismerte meg Henrik a gorzei kolostorból induló reform eszmeiségét.

Henrik 995-ben lépett édesapja örökébe, mint IV. Henrik bajor herceg.

Trónralépte Henrik útban volt Róma felé ostromlott unokatestvére, III. Ottó kiszabadítására, amikor a császár 1002 januárjában meghalt. Tudva azt, hogy az örökösödésben nem ő az egyetlen jelölt, Henrik gyorsan megszerezte a hatalmi jelvényeket halott unokatestvérétől. Willigis mainzi érsek támogatásával nyerte el a trónt. Elismertetése nem ment végbe minden ellenállás nélkül: Ekkehard meisseni őrgróf és II. Hermann sváb herceg fegyveres harcot indított ellene, ám miután az előbbi egy ütközetben elesett, utóbbi is meghódolt Henrik előtt – aki ettől kezdve uralkodása legfőbb támaszait az egyháziakban látta. Az egyház helyzetét adományokkal igyekezett stabilizálni. A püspököknek királyi jogköröket biztosított, melyért cserébe hűségükkel számolt.

Első lengyel hadjárat Henrik a következő két évet hatalma és határai megszilárdításával töltötte. I. Boleszláv lengyel király beavatkozott a birodalmi hűbéres Csehország trónviszályaiba, sőt 1003-ban el is foglalta azt, valamint a birodalomhoz tartozó Meissen és Lausitz őrgrófságokat.Weiszhár, 40–41. oldal

Első itáliai hadjárat Ezek után Itáliába indult Ivreai Arduin ellen, aki III. Ottó halála után Itália királyává koronáztatta magát. Miután Arduinra vereséget mért, Milánóban őt koronázták Itáliai királlyá – ettől kezdve ezt címet csak a német uralkodók viselték. A hadjárat kemény és kegyetlen volt, és a végén Henriknek fel kellett adnia, hogy ismét Lengyelország felé tudjon fordulni.

Nem mellesleg 1004-ben Henrik újjászervezte a Merseburgi egyházmegyét.

Második lengyel hadjárat bélyegkép|220px|II. Henrik bélyegkép|220px|II. Henrik két püspökkel (kortárs ábrázolás) Itáliából hazatérve megtámadta Boleszlávot, és Csehországból kiűzte.Weiszhár, 41. oldal Ezzel azonban nem elégedett meg, hanem tovább vezette seregét Lengyelországba. Az 1005-ben megkötött béke értelmében Boleszláv kénytelen volt lemondani az Odera és az Elba közötti területekről, valamint elismerni a német hűbérességet.

A béke azonban csak öt évig tartott, erre az időre esik a német földön utolsóként létrehozott (1007) német püspökség, a bambergi megalapítása.

Harmadik lengyel hadjárat Az 1010–1013 között vívott újabb háború eredményeképpen a lengyel uralkodó megkapta – igaz, német hűbérként – Lausitzot.

Második itáliai hadjárat 1013–1014 a második itáliai hadjárat évei. Erre ugyan VI. Gergely ellenpápa biztatására vállalkozott Henrik, ám mégis VIII. Benedek oldalára állt, aki aztán császárrá is koronázta 1014-ben. A hadjárat másik eredménye volt a még mindig ellenálló Arduin végleges leverése.

Negyedik lengyel hadjárat 1015-ben vette kezdetét a Vitéz Boleszláv elleni háború utolsó felvonása. Miután a lengyel uralkodó agresszív politikája eredményeként szinte valamennyi szomszédjával összeütközésbe került, 1016-ban Henrik, I. István magyar király és I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem részvételével koalíció alakult ellene. Az 1017-ben három oldalról meginduló támadás végre elhozta az 1003 óta tartó lengyel–német háborúskodás végét. Az 1018-ban megkötött béke értelmében Lausitz Boleszláv hűbére maradt.

Burgundia kérdése Még a lengyel háború idején, 1016-ban köttetett meg az az örökösödési szerződés a császár és III. Rudolf burgund király között, amely nem is olyan sokára egy egész országot csatolt a birodalomhoz.

Szászországi lázadás 1018 és 1020 között Henriknek II. Bernhard szász herceg lázadásával kellett megküzdenie: ez volt egyben az uralma ellen indított utolsó felkelés.

Harmadik itáliai hadjárat Hamarosan VIII. Benedek pápa a bizánciak elől Henrikhez menekült. 1020-ban Bambergben találkoztak, itt Benedek felszentelte az új katedrálist, és a pápa Henrik segítségét kérte egy dél-itáliai hadjárathoz. A császár harmadszorra is Itáliába indult (1021–1022). Visszasegítette Benedeket, majd elfoglalta Salernót és Capuát. Hamarosan Beneventum is meghódolt előtte, így a hercegek ismét birodalmi fennhatóság alá kerültek. Az 1022-ben megtartott páviai zsinaton a pápa Henrikkel egyetértésben szigorú intézkedéseket tett a cölibátus (papi nőtlenség) védelmére. A zsinatot II. Róberttel együtt szervezte meg a császár.

bélyegkép|jobbra|200px| Henrik és Kunigunda

Halála Henrik az egyházi szervezet reformján dolgozott a pápával együtt, amikor 1024-ben váratlanul meghalt, befejezetlenül hagyva művét. Gyermek nem maradt utána, mivel feleségével, Luxemburgi Kunigundával együtt szüzességi fogadalmat tettek. A császár alakja köré halála után legendák szövődtek. A későbbi elbeszélések szerint Henrik a gyermektelenséget hősi bátorságnak tekintette, valamint a császár karaktere is jelentős változáson ment át az idők során. Végül mindkettőjüket szentté avatták, III. Jenő pápa Henriket 1146-ban és III. Ince pápa Kunigundát 1200-ban.

Henrikkel halt ki a 919 óta a német trónon ülő Szász-ház. A császárt az általa és feleségével alapított bambergi katedrálisban temették el.

Jegyzetek

További információk II. Henrik az ottonenzeit.de oldalán

Kapcsolódó szócikkek Német királyok családfája

Kategória:Német-római császárok Kategória:Német királyok Henrik 04 bajor Kategória:Német szentek Kategória:973-ban született személyek Kategória:1024-ben elhunyt személyek