A kakaó vagy kakaófa (Theobroma cacao) a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj. Gyümölcse, a kakaóbab, az élelmiszeriparban fontos szerepet tölt be: a kakaóvaj, a kakaópor és a csokoládé alapanyagaként kerül felhasználásra.
Származása, élőhelye
Dél-Amerika északi részének trópusi esőerdőiből, főként az Amazonas és Orinoco vízrendszerének ártereiről származik. A gyengén savanyú, illetve neutrális (pH 4-7,5) talajokat kedveli.
Megjelenése, felépítése
A természetben több faj fája akár 15 m magasra is felcseperedhet, de az ültetvényeken a kakaófa nem nő 5–6 m-nél magasabbra. Göcsörtös felületű, barna törzse hamar elágazik. Fája halvány rózsaszínű.
A sötétzöld, szórt állású, tojásdad, hegyes végű levelek nyele rövid. A levéllemez 15–25 cm hosszú, a fonáka szőrös. A néhány mm-es, hosszú kocsányon függő virágok az idősebb ágrészeken jelennek meg. A csésze pirosas, a sziromlevelek sárgák. A pentamer (öttagú) virágot rovarok porozzák be. A virágok délután nyílnak ki, és egész éjszaka nyitva maradnak. Az ellipszoid alakú termés 15–30 cm hosszú, sárga, narancs, piros, lila vagy barna színű. A terméshús fehér, rózsaszín vagy barna. Egy-egy termésben mintegy 60 mandula nagyságú, vörösesbarna kakaóbab nő.
Termelése
Legnagyobb kakaótermelők2023(Számok ezer tonnában) 1. 2377 2. 653 3. 641 4. 375 5. 296 6. 295 7. 284 8. 166 9. 65 10. 59.. Föld összesen 5600Forrás: FAOhttp://www.fao.org/faostat/en/#data/QC|publisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
2023-ban a kakaót 58 országban termesztették 11,6 millió hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta az 5,6 millió tonnát. 2013 és 2023 között a kakaó földterülete 10,1 millió hektárról 11,6 millió hektárra (14,8%) nőtt, míg a termésmennyisége 4,4 millió tonnáról 5,6 millió tonnára (27,2%) nőtt.
A világ legnagyobb kakaó termelői közé tartozik Elefántcsontpart (42,5%), Ghána (11,7%), Indonézia (11,5%), Ecuador (6,7%) és Brazília (5,3%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Elefántcsontpart és Ghána az éves termés több mint felét (54,1%) adták a világ kakaó termelésének.
Legnagyobb exportáló országok Elefántcsontpart (37,1%), Ecuador (11,5%) és Ghána (11%), míg a legnagyobb importországok Hollandia (22,3%), Malajzia (14,3%) és az Egyesült Államok (8%).
Magyarország nem termeszt kakaót, így az ország behozatalra szorul. Magyarország főleg Belgiumból (34,6%), Spanyolországból (16%) és Németországból (15%) importált kakaót. A behozott kakaó egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Hollandia (46,8%), Csehország (11%) és Románia (7,2%) felé.https://oec.world/en/profile/hs/cocoa-beans?selector1699id=pctOption
Felhasználása A kakaó eredeti felhasználása bélyegkép|jobbra|300px|Kakaófa lombja éretlen terméssel bélyegkép|jobbra|300px|A kakaó virága bélyegkép|jobbra|300px|Kakaóbab bélyegkép|jobbra|300px|Kakaóbab szárítása thumb|300px|Szárított kakaóbab bélyegkép|jobbra|300px|Kakaóvaj thumb|Theobroma cacao
Amerikában a bennszülöttek már régóta ismerték a kakaófát. A kakaóbabot izgatószernek, tápszernek és pénznek egyaránt használták. A maják kezdték el termeszteni i.e. 1500 körül. Mire Cortez megérkezett Mexikóba, a kakaó elterjedési területe őshazájának sokszorosára nőtt, így Peruba is eljutott. A legenda szerint a kakaó volt az aztékok szent madara, a kvézál eledele. Az utolsó azték uralkodók palotájában halmokban gyűlt a Tlalelolco piacán és egyebütt is pénz helyett használt kakaóbab, ami jóval az európai invázió után is fizetőeszköz maradt.Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat zsebkönyvek, 8. old.
A maják, később az aztékok és az inkák már négyféle kakaóitalt ismertek. Ezek egyikét, a sokoatlt (a nahua indián név jelentése „habos víz”; ebből származik a „csokoládé” szó) kakaóból, kukorica- vagy maniókalisztből, mézből, vaníliából és vízből készítették. A magvakat borító fehér terméshúst csemegeként ették, a termés más részeiből használati tárgyakat és szereket (terméshéj → kanalak, pohár, edények; levelek → háztető; kakaóbab → gyógyszer) gyártottak.
A kakaó Európában
A kakaó elterjesztésének kulcsfigurája egyes források szerint Kolumbusz, mások szerint Cortez volt. Bárkinek van is igaza, a spanyolok hozták be a kakaót Európába, és innen került tovább Afrikába, Ázsiába. A 16. században rendszerint porrá őrölt kakaóporból, ánizsból, szegfűszegből és fahéjból kevert kakaómasszát szállítottak hajókon Európába, ahol csokoládéitalt főztek belőle. Az első csokoládéfőző 1580-ban nyílt meg Spanyolországban. A forró csokoládé a 17. század közepén, a teával egyidőben terjedt el Európában. Ekkor még rendkívül drága csemege volt, amiért arannyal kellett fizetni. Az osztrák és francia nemesek a spanyol udvarból vették át divatját – divatról lévén szó, legalább annyian ellenezték, mint ahányan éljenezték. Linné istenítette, ezért adta neki a Theobroma, azaz „az istenek eledele” latin nevet. Clusius, híres francia botanikus ellenben azt mondta: „a kakaó csak a disznóknak való.”
A mára teaszeretetükről ismert angolok e két ital közül sokáig a kakaót kedvelték jobban, pedig eleinte igen drága volt. A 17. századig csak itták; az első kakaóklubokat a 18. században alapították. Miután olcsóbbá vált, különösen a haditengerészek itták; ebben jelentős szerepet játszhatott, hogy igen tápláló.Járainé Komlódi Magda: Legendás növények. Gondolat zsebkönyvek, 8–9. old.
A nyugat-afrikai Aranyparton a franciák, Ázsiában és Ausztráliában az angolok ültettek elsőként kakaót a 19. században. Ahogy erősödött a kakaóláz, úgy szaporodtak az ültetvények: szinte minden trópusi vidéken elkezdték termeszteni.
A világ kakaótermelése
Bár a kakaó az amerikai kontinensről származik, a világtermelés kétharmada Afrikában: Elefántcsontparton, Ghánában, Nigériában és Kamerunban terem. A harmadik harmadot Dél-Amerika: Brazília és Ecuador állítja elő. A világ éves kakaótermelése 5,6 millió tonna. Ennek legnagyobb része az ún. Forastero fajta (80-90%), mindössze 5%-a a betegségeknek kevésbé ellenálló Criollo, és 10% a kettő hibridje, a Trinitario.
A csokoládé
Az első csokoládét a 17. században chilei (a Guanaco-hegységben megtelepült) apácák készítették Kubából behozott cukorral.
A minőségi csokoládékat általában Criollo, vagy Trinitario kakaóból készítik, míg az olcsóbb, nagy mennyiségben gyártott csokoládék a Forastero fajtából készülnek.
Hatóanyagai
A kakaó fő hatóanyaga a teobromin, amiből 100 g csokoládé mintegy 100 mg-ot tartalmaz. Diuretikus hatású, akárcsak rokon vegyületei, a koffein és a teofillin. A hatás intenzitása koffein-teobromin-teofillin sorrendben nő. Az úgynevezett xanthin-származékok a központi idegrendszert is befolyásolják: serkentő, izgató hatásúak, emelik a vérnyomást. Itt a hatás intenzitási sorrendje éppen fordított: teofillin-teobromin-koffein.
A nyers kakaóbab összetétele
Hozzávetőleges mennyiségek:
Kakaóvaj: 44-46% Fehérje: 11-14% Cellulóz: 9% Keményítő: 7-11% Csíra: 2% Természetes színezék: 4% Víz: 8% Ásványi anyag: 2,6% Teobromin: 1,2-1,5% Cukrok: 1% Koffein: 0,2%
Félkész termékek
Kakaóvaj: A kakaóbabból vagy a kakaóbab részeiből nyert zsíranyag. Fontos tulajdonsága, hogy 30 °C-on kemény, 36,5 °C-on (testhőmérsékleten) viszont teljesen megolvad. Jó hatással van a bőrre, számos krém és testápoló egyik fő alapanyaga. Kakaópor: Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por, aminek (szárazanyagra számítva) legalább 10% kakaóvajat kell tartalmaznia.
Egyéb felhasználása
Kakaófák sokfelé díszlenek Európa üvegházaiban. Szép termő példányai megtalálhatók a szegedi és a vácrátóti botanikus kertben, a budapesti Pálmaházban és a Füvészkertben.
Jegyzetek
Források
Mario Busso – Carlo Vischi: Csokoládé édes és sós (2004) Alexandra Velich István – V. Nagy Enikő: Nálunk is megterem (1983) Mezőgazdasági kiadó E-anyagok, Species Information, South African National Biodiversity Institute MALVACEAE INFO Welcome to the Rainforest A kakaó története Csokoládé: Az életérzést keressük, de az íze miatt választjuk A kakaóbabról https://ourworldindata.org/grapher/cocoa-beans-production-by-region
Kategória:Mályvafélék Kategória:Növényfajok Kategória:Csokoládé Kategória:Közép-Amerika növényvilága Kategória:Francia Guyana növényvilága Kategória:Guyana növényvilága Kategória:Venezuela növényvilága Kategória:Ghána növényvilága Kategória:Kamerun növényvilága Kategória:Elefántcsontpart növényvilága Kategória:Nigéria növényvilága Kategória:Brazília növényvilága Kategória:Ecuador növényvilága