A szovjet labdarúgó-válogatott a Szovjetunió válogatottja volt 1924 és 1991 között, amelyet a Szovjet labdarúgó-szövetség (oroszul: Федерация футбола СССР, magyar átírásban: Federacija Futbola SZSZSZR) irányított.
Az ország felbomlása után megszűnt létezni. A FIFA a FÁK labdarúgó-válogatottat, majd a későbbi orosz labdarúgó-válogatottat a szovjet csapat egyenes jogutódjának tekinti, odaszámítva a korábbi rekordokat. A szovjet csapat játékosainak jelentős része ugyanakkor Oroszországon kívülről érkezett, elsősorban Ukrajnából, és néhány ukrán labdarúgó, mint például Oleg Szalenko vagy Andrej Kancselszkisz, karrierjüket az orosz válogatottban folytatták tovább.
Világbajnokságon a legjobb eredményük egy negyedik hely volt, amit az 1966-os világbajnokságon értek el. Az Európa-bajnokságokon sikeresebbek voltak. A legelső 1960-as tornát megnyerték, emellett három alkalommal (1964, 1972, 1988) végeztek a második helyen, egy alkalommal (1968) pedig negyedikek lettek. Az olimpiai játékokon kétszer nyertek aranyérmet (1956, 1988).
A válogatott története A kezdetek A szovjet labdarúgó-válogatott az első hivatalos mérkőzését 1924. november 24-én játszotta Törökország ellen, melyet 3–0-ra megnyert. Egészen 1958-ig nem indultak a világbajnokságok selejtezőiben. Az első nemzetközi megmérettetésükre az 1952. évi nyári olimpiai játékokon került sor Helsinkiben. A selejtezőkben Bulgáriát verték 2–1-re, a nyolcaddöntőben 5–1-s hátrányból 15 perc alatt egyenlítettek a jugoszlávok ellen. A megismételt találkozón 3–1-s vereséget szenvedtek.
Az 1958-as világbajnokságra azután jutottak ki, hogy Lengyelországgal azonos pontszámmal végeztek a csoportjukban, így egy harmadik mérkőzést rendeztek semleges pályán. A keletnémet Lipcsében játszott találkozót végül a szovjetek nyerték 2–0-ra. A világbajnokságon Brazíliával, Angliával és Ausztriával kerültek egy csoportba. Anglia ellen 2–2-s döntetlennel nyitották a tornát, majd Ausztriát Anatolij Iljin és Valentyin Ivanov góljaival 2–0-ra legyőzték. Brazíliától 2–0-ra kikaptak, de ettől függetlenül összejött a továbbjutás. A negyeddöntőben a házigazda Svédországtól szenvedtek 2–0-s vereséget és kiestek. 1960-as évek
1960-ban a labdarúgó-történelem legelső Európa-bajnokságán (akkori nevén: Európai Nemzetek Kupája) a szovjet válogatott története legnagyobb sikerét érte el. A négycsapatos torna elődöntőjében Csehszlovákiát verték 3–0-ra. A döntőben Jugoszláviával találkoztak. A rendes játékidő 1–1-s döntetlennel ért véget, majd következett a hosszabbítás, melyben Viktor Ponyegyelnyik fejesével megszerezték a vezetést és végül a győzelmet. Ezzel a Szovjetunió nyerte a legelső Európa-bajnokságot.
Az 1962-es világbajnokságon az 1. csoportba kerültek Jugoszlávia, Kolumbia és Uruguay társaságában. Jugoszláviát 2–0-ra, Uruguayt pedig 2–1-re verték. Kolumbia ellen már 4–1-re is vezettek, de a vége 4–4 lett. A negyeddöntőben a házigazda Chilével találkoztak. Leonel Sánchez góljával a hazaiak szereztek vezetést. Igor Csiszlenko révén a 26. percben sikerült egyenlítenie a szovjeteknek, de 3 perccel később ismét a chileieknél volt az előny. Az eredmény már nem változott, így a szovjetek kiestek.
Az 1964-es Európa-bajnokságon címük megvédésére készültek. A selejtezőkben először Olaszországot 3–1-re, ezt követően Svédország 4–2-re győzték le összesítésben. A négyes tornát Spanyolországban rendezték. Az elődöntőben Dániát győzték le 3–0-ra és ismét bejutottak a döntőbe. A házigazda Spanyolországgal szemben azonban 2–1 arányban alulmaradtak.
Az 1966-os világbajnokság volt az a torna, ahol a Szovjetunió története legjobb világbajnoki eredményét érte el egy negyedik hellyel. A negyedik csoportban szerepeltek, ahol Olaszország, Chile és Észak-Korea voltak az ellenfeleik. Mindhárom mérkőzésüket megnyerték: Észak-Koreát 3–0-ra, Olaszországot 1–0-ra, Chilét 2–1-re verték. A negyeddöntőben Magyarországgal találkoztak és Igor Csiszlenko, valamint Valerij Porkujan góljaival 2–1-re győztek. Az elődöntőben az NSZK 2–0-s előnyre tett szert, amire csak egy szépítő találat érkezett, így a szovjetek számára maradt a bronzmérkőzés. A harmadik helyért rendezett találkozón az Eusébio által fémjelzett Portugália ellen 2–1-s vereséget szenvedtek. A szovjetek gólját Eduard Malofejev szerezte.
Az 1968-as Európa-bajnokság selejtezőit két szakaszban rendezték. Először csoportkör, majd negyeddöntő. A szovjetek megnyerték csoportjukat és a negyeddöntőn is túljutottak. A négyes mezőnyben a házigazda olaszokkal játszották első mérkőzésüket. A találkozó 0–0-s döntetlennel ért véget és szokatlan módon pénzfeldobással döntötték el a továbbjutás sorsát. Ebben az olaszoknak nagyobb szerencséjük volt, így ők játszhatták a döntőt. Végül a szovjetek a bronzmérkőzésen 2–0-ra kikaptak Angliától.
1970-es évek Az 1970-es mexikói világbajnokságon a szovjetek játszották a nyitómérkőzést a házigazdák ellen, amely 0–0-s döntetlennel végződött. A további két csoportmérkőzésükön Belgiumot 4–1-re, El-Salvadort pedig 2–0-ra győzték le. A legjobb nyolc között hosszabbítás után kaptak ki 1–0-ra Uruguay-tól és kiestek. Az 1972-es Európa-bajnokságon ismét a négyestorna résztvevői voltak. Az elődöntőben Magyarország ellen győztek 1–0-ra Anatolij Konykov góljával. A döntőben az NSZK-val találkoztak és 3–0-s vereséget szenvedtek. Mint utólag kiderült ez volt a szovjet válogatott utolsó tornája az 1970-es években. Az 1974-es világbajnokság selejtezőiben interkontinentális pótselejtezőt játszottak Chile ellen. A moszkvai találkozó 0–0-s döntetlennel ért véget. A Chilében kirobbant forradalom miatt a visszavágóra azonban már nem utaztak el, ezért a FIFA kizárta a szovjeteket. Az 1976-os Európa-bajnokság és az 1978-as világbajnokság selejtezői szintén sikertelenül zárultak.
1980-as évek Az 1980-as Európa-bajnokság selejtezőiben csoportjuk utolsó helyén végeztek és lemaradtak a tornáról. A nagy visszatérés az 1982-es világbajnokság alkalmával történt meg. A 6. csoportban Brazília, Skócia és Új-Zéland mellé kerültek. Brazília ellen 2–1-s vereséggel nyitottak, ezt követően a második mérkőzésükön 3–0-ra legyőzték Új-Zélandot, végül a skótokkal 2–2-s döntetlent játszottak. A második csoportkörben Belgiumot 1–0-ra megverték, de a Lengyelország elleni 0–0-s döntetlen kevésnek bizonyult, így nem jutottak be az elődöntőbe.
Az 1984-es Európa-bajnokságról lemaradtak. Az 1986-os világbajnokságra azonban összejött a részvétel, ahol a C csoportba kerültek. Első mérkőzésükön Magyarországot verték 6–0-ra. Franciaország ellen 1–1-s döntetlennel folytatták és végül Kanadát is legyőzték 2–0-ra. A nyolcaddöntőben hosszabbítás után 4–3 arányban alulmaradtak Belgiummal szemben.
Ezt követően kijutottak az NSZK-ban rendezett 1988-as Európa-bajnokságra, ahol meg sem álltak a döntőig. Az elődöntőben Olaszországot 2–0-ra verték. A döntőben ugyanilyen arányban vereséget szenvedtek Hollandia ellen. Történetük negyedik és egyben utolsó Európa-bajnoki döntője volt ez. A négy fináléból csak egyet tudtak megnyerni. Utolsó évek Az 1990-es világbajnokságon a címvédő Argentínával, Kamerunnal és Romániával kerültek egy csoportba. Románia és Argentína ellen egyaránt 2–0-s vereséget szenvedtek, így Kamerun 4–0-s legyőzése már nem volt elegendő a továbbjutáshoz. Az 1992-es Európa-bajnokság selejtezőinek 3. csoportját megnyerték és kijutottak az Eb-re, azonban 1991 decemberében a Szovjetunió felbomlott. Helyettük az egykori tagköztársaságokból létrejövő Független Államok Közössége vett részt a tornán.
A szovjet tagköztársaságok nemzeti válogatottai OrszágVálogatottSzövetségUEFAUEFAUEFAUEFAUEFA (AFC:1992-2002)AFCUEFAUEFAUEFAUEFAUEFAAFCAFCUEFAAFC
Nemzetközi eredmények
Világbajnokság 4. helyezett: 1 alkalommal (1966)
15px Európa-bajnokság Európa-bajnok: 1 alkalommal (1960) Ezüstérmes: 3 alkalommal (1964, 1972, 1988) 4. helyezett: 1 alkalommal (1968)
20px Olimpiai játékok Aranyérmes: 2 alkalommal (1956, 1988) Bronzérmes: 3 alkalommal (1972, 1976, 1980)
Világbajnoki és Európa-bajnoki szereplés
Világbajnoki szereplés ÉvEredményHelyMGyDVRgKg 1930 Nem indult 1934 1938 1950 1954 1958 Negyeddöntő 7.521256 1962 Negyeddöntő 6.421197 1966 Elődöntő 4.6402106 1970 Negyeddöntő 5.421162 1974 Kizárva 1978 Nem jutott be 1982 2. csoportkör 7.522174 1986 Nyolcaddöntő 10.4211125 1990 Csoportkör 17.310244ÖsszesenElődöntő7/1431156105334
Európa-bajnoki szereplés ÉvEredményHelyMGyDVRgKg 1960Európa-Bajnok 1.220051 1964Döntő 2.210142 1968Elődöntő 4.201102 1972Döntő 2.210113 1976 Nem jutott be 1980 1984 1988Döntő 2.531174ÖsszesenEurópa-Bajnok5/8137241712
Olimpiai szereplés ÉvHelyszínEredményHelyMGyDVRgKg1900–1912Az Orosz Birodalom része volt.1920–1936 Nem indult1940 Nem rendezték meg a második világháború miatt19441948 LondonNem indult1952 Helsinki 1. forduló14. 3111891956 MelbourneOlimpiai bajnok1. 5410921960 RómaNem jutott be1964 Tokió1968 Mexikóváros1972 MünchenElődöntő3. 75201761976 MontréalElődöntő3. 54011041980 MoszkvaElődöntő3. 65011931984 Los AngelesBojkottálta1988 SzöulOlimpiai bajnok1. 65101461992 BarcelonaNem jutott beÖsszesenOlimpiai bajnok6/203224537730 1948 és 1988 között amatőr, 1992-től kezdődően U23-as játékosok vettek részt az olimpiai játékokon
Mezek a válogatott története során A szovjet labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: vörös mez (CCCP felirattal), fehér nadrág és vörös sportszár volt. A váltómez leggyakrabban fehér mezből (vörös CCCP felirattal), fehér nadrágból és fehér sportszárból állt.
Hazai
Válogatottsági rekordok Legtöbbször pályára lépett játékosok
#JátékosIdőszakVál.Gól1Oleh Blohin1972 – 1988112422Rinat Daszajev 1979 – 19909103Albert Seszternyov 1961 – 19719004Anatolij Demjanenko 1981 – 19908065Volodimir Bezszonov1977 – 19907946Lev Jasin 1954 – 19677807Szjarhej Alejnyikav*1984 – 19917768Murtaz Hurcilava 1965 – 19736969Oleh Protaszov*1984 – 1991682910Valerij Voronyin1960 – 196866511Oleh Kuznyecov*1986 – 199163112Volodimir Kaplicsnij 1968 – 197462013Valentyin Ivanov 1956 – 1965592614Vagiz Higyijatullin 1978 – 199058615Hennagyij Litovcsenko*1984 – 1990581516Viktor Kolotov 1970 – 1978552217Igor Nyetto 1952 – 196554418Igor Csiszlenko 1959 – 1968532019Jevgenyij Lovcsev 1969 – 197752120Anatolij Banyisevszkij1965 – 19725019
Legtöbb gólt szerző játékosok #JátékosIdőszakGól (Vál.)Átlag1Oleh Blohin1972–198842 (112)2Oleh Protaszov 1984–199129 (68)3Valentyin Ivanov1956–196526 (59)4Eduard Sztrelcov1955–196825 (38)5Viktor Kolotov1970–197822 (55)6Viktor Ponyegyelnyik1960–196620 (29)Igor Csiszlenko 1959–196820 (53)8Anatolij Banyisevszkij1965–197219 (50)9Anatolij Iljin 1952–195916 (31)10Anatolij Bisovec 1966–197215 (39)Hennagyij Litovcsenkohttp://www.rusteam.permian.ru/players/litovchenko.html1984–199014 (57)12Fjodor Cserenkov 1979–199012 (34)13Szergej Szalnyikov 1954–195811 (20)Volodimir Oniscsenko 1972–197711 (44)Szlava Metreveli 1958–197011 (48)16Nyikita Szimonyan1954–195810 (20)Ramaz Sengelija 1979–198310 (26)Jurij Gavrilov1978–198510 (46)
Ismert játékosok
Lásd még Szovjet U21-es labdarúgó-válogatott Szovjet női labdarúgó-válogatott FÁK labdarúgó-válogatott Orosz labdarúgó-válogatott Jegyzetek
További információk
Szovjetunió futballtörténete, 1912–1991; szerk. Nagy Zoltán; Stadion, Balatonalmádi, 2010 (Stadion Hungary issue)
Kategória:Európai labdarúgó-válogatottak Labdarúgóválogatott