thumb|left|222px|A Klementinum főiskolája (Károly u. 190.) thumb|left|222px|Fa — Lukáš Rais szobra a 2. udvarban thumb|left|222px|Lány fecskével — Magdalena Poplawská szobra a 2. udvarban
A Klementinum a Károly Egyetem az egykori jezsuita kollégium, majd a Károly Egyetem bölcsészkarának barokk épületegyüttese Prága Óvárosában. Épületeit jelenleg — a működő templomok kivételével — a A Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára foglalja el és kezeli; az egykori egyházi épületekben leginkább koncerteket rendeznek.
A Károly hídtól a Keresztesek tere (Křižovnické náměstí) választja el.
Története
Első épülete egy szent Kelemen pápának szentelt templom volt; erről kapta a Klementinum nevet, amelyet először 1227-ben említenek. Ez volt a temploma annak a domonkos kolostornak, amelynek rendi iskolája Károly Egyetem megalakulása után megkapta az általános tanulmányi státuszt is.
A kolostor a huszita háborúk idején leégett, és a békében is csak részben állították helyre. A jezsuita rend 1556-ban települt be Prágába, itt rendezték be csehországi központjukat. A stratégiailag előnyös helyen, a Károly híd lábánál és a főút mellett fekvő ingatlanegyüttesre Canisius Szent Péter figyelt fel. A jezsuiták I. Ferdinánd királytól ajándékba kapták a dominikánus kolostor épületeit, az utolsó domonkosok pedig a klarisszák elhagyott kolostorát kapták meg kárpótlásul. A jezsuiták iskolákat, könyvtárakat, színházakat alapítottak, nyomdát, gyógyszertárat és templomokat építettek; innen rajzottak szét az országban, hogy terjesszék az ellenreformáció eszméit és hittételeit. Ennek volt része az újkor egyik legnagyobb könyvégetése is, amikor eretneknek minősített könyvet tüzeltek el a kolostor udvarán.
Az első 12 jezsuita 1556. április 18-án érkezett. Ők alapították az első kolostort, amihez átalakították az újjáépített és Canisiumnak elnevezett épületük nyugati szárnyát. A kollégium hivatalosan június 20-án alakult meg, az oktatást egyfajta ideiglenes szervezeti rendben július 7-én kezdték el. Az első rektor a Liège-i Ursmar Goisson volt. Az iskolát már 1576–1577-ben új szárnnyal egészítették ki. 1581-ben rakták le a Legszentebb Megváltó templomának alapkövét; maga az építkezés azonban csak 1593-ban kezdődött. 1590–1597-ben épült a Szűz Mária Mennybemenetele kápolna. Az 1620-ig tartó időszakban a jezsuiták 32 szomszédos városi házat, 7 udvart és 2 kertet vettek meg vagy kaptak ajándékba. A további építkezés csak a harmincéves háború befejezése után folytatódott.
1622-ben csatolták a jezsuiták által működtetett intézményekhez a Károly Egyetemet. A század közepétől a városban már csak a jezsuiták oktathattak, mert a Karolinum huszita karát bezárták.
A kora barokk szakaszt 1653-tól számítjuk: ebben az évben kezdték el lebontani az addigi egyetem környékén megszerzett épületeket (leginkább polgárházakat). E szakasz legrégibb épülete az ingatlan délnyugati sarkában áll; homlokzata a Keresztesek tere és azon túl a Moldva felé néz. Ezt 1650 körül emelték Francesco Caratti tervei alapján. A további épületeket valószínűleg Carlo Lurago tervezte 1654–1669 között. Eleinte a munkálatokat is ő vezette, majd egyéb elfoglaltságai miatt unokaöccse, Francesco Lurago váltotta fel. Az építést Giovanni Domenico Orsi fejezte be. Elkészült a campus nyugati része: a Régi kollégiumhoz (a Károly utcában) hozzátoldották az Új kollégiumot (a Keresztesek és a Tányérosok utcáinak sarkán), megépült a Nyári refektórium. Itt építették ki Prágai első szennyvízelvezető csatornáját. Ez a szakaszt 1684-ben fejezték be.
A bővítés következő, 1709–1726 közötti szakasza az érett (késő) barokk jellegű épületeké. Ennek tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer. Az építkezés egy részét ő maga vezette, a többi épületét Pavel Ignác Bayer (nyomda) és František Maxmilián Kaňka, A kollégiumot és a Szent Szalvátor-templom ot új épülettel kötötték össze. Ugyancsak ezidőben épült a Szent Kelemen-székesegyház. 1719-ben kezdték építeni a kollégium keleti szárnyát (a Szeminárium utca és a Máris tér között). 1722–1724 között épült a Tükörkápolna és a Csillagvizsgáló torony. Utóbbi lett a Clementinum második tornya (az első az Óratorony volt).
A késő barokk szakasz utolsó építkezése az 1724-ben elkezdett Tükörkápolna volt. Ezt 1784-ben lerombolták, majd 1816-ban részlegesen újjáépítették. Ma kiállítóterem, amelyben időnként kamarahangversenyeket tartanak
A gondosan kialakított épületegyüttes egészen a rend 1773-as távozásáig nem szorult komolyabb átépítésre. A rend feloszlatása után a Károly Egyetem nem közvetlenül kapta meg az épületeket, hanem 1774-ben itt alapították meg az Egyetemi Könyvtárat, a Nemzeti Könyvtár jogelődjét. A 19. századi klasszicizmus időszakában és a 20. század elején néhány részleges átalakításra került sor. Kiterjedt rekonstrukció és átalakítás csak 1924–1936 között, az egyetem szervezetének átalakítása miatt vált szükségessé.
A jezsuita rend feloszlatása (1773) után a Clementinumot világi egyetemmé alakították. A könyvtárat Mária Terézia 1777. február 6-i rendeletével nyilvános egyetemi könyvtárrá nyilvánította. Az egy ideig Károly Ferdinándnak nevezett egyetem felosztásáig (1882) a Klementinumban a Filozófiai és Teológiai Kar működött, és a legtöbb órát németül tartották. A felosztással az épülettömb a cseh egyetemhez került; ez vette át csillagvizsgálót is. Ugyancsak itt maradt a nyomda, ami a jezsuiták távozása után a Normál Iskola Nyomdája nevet kapta, és csak 1786-ban költözött a Konventus utcába (Konviktská ulice). 1775-ben a Klementinumba költözött az érseki szeminárium, amely 1929-ig működött. A Hazafias Művészetbarátok Társasága 1796-ban az egyik épületben képtárat hozott létre; ebből az úgynevezett Sternberg-gyűjteményből fejlődött ki a Prágai Nemzeti Galéria. 1799–1886 között itt működött a Képzőművészeti Akadémia, 1805–1883 között pedig az Akadémiai Gimnázium is. Ez utóbbi intézményben tanított egyebek között Josef Jungmann és Václav Kliment Klicpera, és több tanítványuk is beírta nevét a cseh irodalomba.
1923-ban az Oktatási és Népművelési Minisztérium úgy döntött, hogy az egész épületegyüttest az egyetemi könyvtár kapja meg. 1924-ben a csehszlovák állam kivásárolta a a prágai érsekség tulajdonrészét, és az épületeket Ladislav Machoně építész irányításával a könyvtár igényeinek megfelelően alakították át. Egyes traktusokat egy-egy emelettel megemeltek, a felépítményekben raktárakat helyeztek el, és új olvasótermi épületet építettek (ez ma a kiszolgáló terem). A keleti szárnyból 1935-ben kiköltözött a Filozófiai Kar; ezután itt a Műegyetemi Könyvtár kapott, helyet egészen 2009-ig, amikor Országos Műszaki Könyvtár néven új épületbe költözött. Az átalakítások részeként a Mária tér melletti traktusban egy új nagy dolgozószoba épült, amelyhez Bohumír Číla restaurálta az egykori jezsuita színház történelmi famennyezetét. Az egyetemi munkahelyek 1924–1946 között fokozatosan települtek új helyeikre.
A Klementinumban működő (eredetileg egyetemi) könyvtárat többször is átszervezték, és ennek megfelelően változott a neve is. 1990 óta ez a Cseh Nemzeti Könyvtár. Gyűjtőköre univerzális, de az egyetemek és tudományos munkahelyek társadalom- és természettudományi, kulturális és művészeti igényeire fókuszál. Gyűjti és tárolja minden Csehországban kiadott könyv köteles példányait.
Az épületegyüttes modern felújítását 2010-ben kezdték el. Fokozatosan a könyvtári célokhoz alakítják az infrastruktúrát, de közben törekszenek a történelmi és kulturális értékek megőrzésére, illetve helyreállítása, a társadalmi presztízs növelésére is. A rekonstrukció a 3. szakasza 2019-ben kezdődött. A Nemzeti Könyvtár székházát stílusos kávézóval, kongresszusi előadótermekkel és kiállítóterekkel, valamint könyvesbolttal bővítik.
A diákság történelmi szerepe
A Klementinum diákjai 1648-ban és 1848-ban is aktívan részt vettek a forradalmi eseményekben, és ezzel beiratkoztak a cseh történelem dicsőségkönyvébe. Amikor a svédek 1648-ban megtámadták Prágát, a Jiří jezsuita atya vezette diáklégiónak nagy része volt abban, hogy a támadók nem tudtak átkelni a Károly-hídon az Óvárosba. Ezekre az eseményekre az első udvaron álló diákszobor emlékeztet.
1848-ban a Klementinum volt a pünkösdi felkelés (květnová revoluce) központja. A diákok még a Leo Thun gróf miniszterelnököt (a korábbi kormányzót) is elfogták, és csak František Palacký ésPavel Jozef Šafárik követelésére engedték szabadon.Petr Voit, 1990: Pražské Klementinum. Praha: Národní knihovna v Praze 183 old. , . OCLC 29671363 pp. 88–89.
A diákok az 1945-ös prágai májusi felkelés idején is barikádokat építettek a Klementinum körül.
Az épületek
A prágai vár után ez Prága legnagyobb épületegyüttese;Prágai csillagok 2014. április 10–12. A szabálytalan alakú telket két tér és négy utca határolja: a Mária tér (Mariánský náměstí) Tányérosok utcája (Platnéřská ulice) Károly utca (Karlova ulice) Szeminárium utca (Seminářská ulice) Keresztesek (Keresztes lovagok) utcája (Křižovnická ulice)
Az utóbbi túloldalán, a Klementinum és a Károly híd között terül el a Keresztesek tere (Křižovnické námestí).
Főbejárata északon a Tányérosok utcájából nyílik (Platnéřská ulice 190/10).
Területe az egyházi épületekkel együtt m², a ebből beépített terület templomok nélkül m², templomokkal együtt m².Omlazovací kúra Klementina, časopis Stavebnictví, 04/11, pp. 16–20. A Wayback Machine-re archiválva: 2011.09.03.
Az egyházi épületek: Legszentebb Megváltó temploma, Olasz kápolna (Vlašská kaple) Szent Kelemen-katedrális, ma a görög katolikus egyházé Szűz Mária Mennybemenetele kápolna, Szent János-kápolna Tükörkápolna (Angyali üdvözlet).
A zömmel két-három emeletes épületek között öt belső udvar nyílik.
A világi épületek és az udvarok:
1. A kollégium négy épületből álló nyugati része kora barokk stílusú. A Keresztesek utcájára néző nyugati homlokzatot pilaszterek és stukkók díszítik. 1924–1925-ben ezt a részt megemelték, és a tetőn Otto Gutfreund császárokat ábrázoló szobrait helyezték el. A kora barokk szakaszban épült az épületegyüttes eredeti főkapuja is, amely a Károly híd felől nyílik az első udvarra, és ma Josef Max prágai diákot ábrázoló szobra (1847) díszíti. A Szőlő udvarban egy szökőkút áll.
2. A késő barokk szakaszban (1709–1726) épült: a nyomda, a keleti szárny, a Legszentebb Megváltó temploma, a Csillagászati torony és a Tükörkápolna. A könyvtár főépületének bejárata a második udvarból nyílik.
Az első emeleten több gazdagon díszített terem sorakozik. A második emeleten a Tükörkápolna fölött van az egykori jezsuita olvasóterem; ennek díszítését az a František Maxmilián Kaňka tervezte, aki a kápolnáét is.
A Károly utca felőli bejárat a második udvarra vezet, ahol egy modern kiszolgáló épület töri meg a barokk összhangot.
Belső terei
A Klementinum eredetileg a jezsuiták hitéletét és lakhatását szolgálta az ezekhez szükséges gazdasági és kisegítő épületekkel, illetve helyiségekkel. Az egyes helyiségeket rendeltetésüknem megfelelően díszítették.
A Keresztesek utcájára néző nyugati szárny folyosóit stukkók és mennyezetképek díszítették gazdagon. A díszkeretekben elhelyezett festményeket Heřman Schmidt jezsuita szerzetes festette, és szentpétervári életlépeket jelenítenek meg. A rend jeles személyiségei közül Loyolai Szent Ignác képe a földszinten, Xavéri Szent Ferencé az 1. emeleten látható. Az emelet néhány helyiségében a mennyezetképek is megmaradtak. Ebben az épületben volt egy kisebb, Nepomuki Szent Jánosnak szentelt kápolna is, de ebből a legutóbbi átépítés után csak egy fülke maradt meg rokokó oltárral a főlépcsőn. A Klementinumban eredetileg volt egy kisebb, kisebb, Szent Eligius]]nak szentelt kápolna is, de az átépítések közben teljesen eltűnt. A lépcsőházat egykor szobrok díszítették — Mihály és Rafael arkangyal, valamint a jezsuita szentek.