bélyegkép|A faj ábrázolása 1885-ből A Jerdon-pálmasodró (Paradoxurus jerdoni) vagy barna pálmasodró az emlősök (Mammalia) osztályába, a ragadozók (Carnivora) rendjébe, a macskaalkatúak (Feliformia) alrendjébe és a cibetmacskafélék (Viverridae) családjába tartozó pálmasodróformák (Paradoxurinae) alcsaládjába tartozó faj.
A fajt William Thomas Blanford írta le 1885-ben, egy Kodaikanalban gyűjtött koponya és szőrme alapján, és Thomas Caverhill Jerdon tiszteletére nevezte el Paradoxurus jerdoni-nak.Blanford, W.T. (1885). "Exhibition and description of a skull of an apparently new Species of Paradoxurus (Paradoxurus jerdoni)". Proceedings of the Zoological Society of London: 612–613. A törzsalfajon kívüli egyetlen alfaját, a P. j. caniscust Reginald Innes Pocock írta le egy Virajpetben gyűjtött példány alapján.Pocock, R.I. (1933). "The Palm Civets or 'Toddy Cats' of the genera Paradoxurus and Paguma inhabiting British India". Journal of the Bombay Natural History Society. 36: 856–877.
Megjelenése A Jerdon-pálmasodrónak egyenletesen barna szőrzete van, amely a fej, a nyak, a vállak, a lábak és a farok körül sötétebb, és előfordulhat, hogy a bunda enyhén deres. Noha alfajait a szőrzet színe alapján írták le, valójában rendkívül sokféle lehet, a halvány sárgásbarnától vagy világosbarnától a sötétbarnáig változhat. Az egyébként sötét farok vége néha fehér vagy halványsárga lehet. A közönséges pálmasodróval (Paradoxurus hermaphroditus) ellentétben a testen vagy az arcon nincsenek elkülönülő mintázatok, azonban ehhez a fajhoz hasonló méretű, de hosszú és sima farokkal. Megkülönböztető jellegzetessége, hogy tarkóján fordított irányban nő a szőr, hasonlóan a ceyloni pálmasodróéhoz (P. zeylonensis). A hímek testtömege 3,6-4,3 kilogramm, a fej és a test együttes hossza 43-62, valamint a farok hossza 38-53 centiméter között változik.Rajamani N.; Mudappa, D. & Van Rompaey, H. (2002). "Distribution and status of the Brown Palm Civet in the Western Ghats, South India". Small Carnivore Conservation. 27: 6–11.Blanford, W. T. (1885). "A Monograph of the Genus Paradoxurus, F. Cuvier". Proceedings of the Zoological Society of London. 53 (4): 780–808. doi.:10.1111/j.1096-3642.1885.tb02921.x.Blanford, W.T. (1888–91). Fauna of British India. Mammalia. Taylor and Francis, London. pp. 111–112. bélyegkép|Felső fogazata
Elterjedése, élőhelye A Jerdon-pálmasodró dél-indiai elterjedési területe a Castle Rocktól a Nyugati-Ghátok déli részében lévő Kalakkad Mundanthurai Tigrisrezervátumig terjed.Kinnear, N. B. (1913). "The Brown Palm-Civet in North Kanara". Journal of the Bombay Natural History Society. 22: 390. Az 500-1300 méteres tengerszint feletti magasság közt lévő esőerdőkben él; ezt a területet trópusi esőerdők maradványai tagolják a kávé- és teaültetvényekhez hasonló kereskedelmileg kihasznált foltok között. Az ilyen tájon való fennmaradása a területen előforduló gyümölcsfafajok sokféleségétől függ.Mudappa, D.; Noon, B.R.; Kumar, A. & Chellam, R. (2007). "Responses of small carnivores to rainforest fragmentation in the southern Western Ghats, India". Small Carnivore Conservation. 36: 18–26. Csak örökzöld esőerdőkből és az ezeken túli leromlott, korábban erdőkkel borított területekről, például kávéültetvényekből jegyezték fel, lombhullató erdőkből nincsenek róla feljegyzések. Előfordul az egybefüggő és a magas hegyvidéki, valamint a mesterséges ültetvények közötti erdőfoltokban; ezen ültetvényekkel határos közepes erdőtöredékekkel borított területeken nagyobb eséllyel fordul elő, mint a fák nélküli helyek által elszigetelt erdőfoltokban.https://www.iucnredlist.org/species/16104/45201757
Életmódja A barna pálmasodrók éjszakai és magányos életmódúak, nappal búvóhelyükön, például fák odvaiban, lombkoronában lévő kúszónövény-gombolyagokban, indiai királymókusok (Ratufa indica) fészkében vagy ágvillákban pihennek. A nappali alvóhelyként használt fák nagyok és általában sűrű, magas lombkoronakapcsolattal rendelkező érett erdőkben találhatók; éjszaka azonban néha szabad ágakon alszanak.Mudappa, D. (2006). "Day-bed choice by the brown palm civet (Paradoxurus jerdoni) in the Western Ghats, India". Zeitschrift für Säugetierkunde. 71 (4): 238–243. doi.:10.1016/j.mambio.2006.01.003
A Nyugati-Ghátok esőerdeiben a barna pálmasodró az emlősök közül kulcsfontosságú terjesztője a magvaknak, mivel nagyrészt gyümölcsevő és sok növényfaj magját szórja szét. Több mint 53 őshonos és négy betelepített növényfaj gyümölcsét jegyezték fel táplálékaként, ezek étrendjének körülbelül 97%-át teszik ki. Leginkább az 1 centiméternél kisebb átmérőjű fák vagy liánok, ritkábban gyógynövények és cserjék terméseit fogyasztja. Ezen gyümölcsök közt vannak sokmagvú, pépes bogyók, közepes vagy magas víztartalmú csonthéjasok, illetve a 2 centiméternél nagyobb átmérőjű termések, például a Palaquium elliptticum, az Elaeocarpus serratus, a Holigarna nigra és a Knema attennuata fajok gyümölcsei. A gyümölcsök elérhetőségétől függően évről évre, de az éven belül is változik az étrendje. A gyümölcsökön kívül sokféle gerinces és gerinctelen állattal is táplálkozik,Mudappa, D.; Kumar, A. & Chellam, R. (2010). "Diet and fruit choice of the brown palm civet Paradoxurus jerdoni, a viverrid endemic to the Western Ghats rainforest, India": Tropical Conservation Science. 3 (3): 282–300. doi.:10.1177/194008291000300304. S2CID 56356587. például madarakkal, rágcsálókkal és rovarokkal. bélyegkép|Barna pálmasodró fügét fogyaszt bélyegkép|A barna pálmasodró nagyrészt falakó és éjszakai életmódú
A Jerdon-pálmasodró nagyrészt falakó (a rokon közönséges pálmasodróval szemben sokkal inkább), noha az élő és a kameracsapdázás sikerei azt jelzik, hogy rendszeresen lemászik a földre.
Természetvédelmi helyzete A fajt széles elterjedési területe és sok védett területen való előfordulása miatt a csak kevésbé aggodalmat adó kategóriába sorolják. Az élőhelyek pusztítása és a vadászat miatt azonban ezen területeken gyakran nincsenek nagy emlősök és madarak, például szarvascsőrűek vagy nagy galambfélék. Ezek miatt a barna pálmasodró a magvak terjesztőjeként és a biológiai sokféleség fenntartójaként fontossá válik az ember és hatása által érintett területeken.Ashraf, N.V.K.; Kumar, A. & Johnsingh, A.J.T. (1993). "Two endemic viverrids of the Western Ghats, India". Oryx. 27 (2): 109–114. doi.:10.1017/S0030605300020640.
A Jerdon-pálmasodrót a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem fenyegetettként tartja számon, ugyanis bár populációja Délnyugat-Indiára korlátozódik, elterjedési területe nagyobb, mint amekkora a mérsékelten fenyegetettként való besoroláshoz szükséges. Egyedszáma a formális állománybecslés hiányában is nyilvánvaló az erősen zavart és széttöredezett területeken, ahol az ültetvények által dominált tájakon sok állat él, és a több területen végzett felmérésekből ismert nagy populációja is jelzi, hogy állománya jóval meghaladja azt a szintet, hogy a mérsékelten fenyegetett kategóriába lehessen sorolni. Az elmúlt három nemzedékben (15 év) történt élőhelyveszteségek nem voltak elegendőek ahhoz, hogy az élőhelyalapú populációk csökkenése miatt a mérsékelten fenyegetett kategóriába kerüljön, és ezen helyzet hasonló marad a következő három generációban. Ha jelentősen felgyorsulna az élőhelyek elvesztése (beleértve a számos fajt eltartó kávé- és kardamomültetvények átalakítását teaültetvényekké vagy más nem mezőgazdaságilag használt területté), ezt a besorolást újra kellene értékelni.
A barna pálmasodrót korábban többnyire ritka fajnak tartották, de közelmúltbeli kutatások során viszonylag háborítatlan esőerdőkben, így például a Kalakkad Mundanthurai Tigrisrezervátumban, valamint a megmaradt őshonos növényzettel rendelkező erdőfoltokban, például a Valparai-fennsíkon találták meg. A Kalakkad Mundanthurai Tigrisrezervátumban ez a faj volt a leggyakrabban látott kisragadozó 1996 májusa és 1999 decembere között. Éjszakai és fán élő mivolta miatt nem határozták meg az állomány bőségét.
A faj állománya feltehetően csökkent a Nyugati-Ghátokban folyó erdőirtás fő korszaka alatt, az elmúlt néhány évtizedben azonban az erdők pusztulásának mértéke alacsony volt az elterjedési területén belül, és az élőhelyalapú élőhelycsökkenést is alacsonyra értékelik. A töredezett tájakkal szemben a faj toleráns. Elterjedési területének nagy részén nem valószínű, hogy a vadászat komoly fenyegetést jelentene, de a magántulajdonban lévő ültetvényeken az illegális vadászat továbbra is gyakori, és néhány példány kétségtelenül elpusztul, de ez valószínűleg nem elég ahhoz, hogy csökkenést okozzon. A mezőgazdaság és az emberek általi betelepülés közepette leromlott és feldarabolódott erdőkből származó számos friss adat azt jelzi, hogy jelenleg nyilvánvaló rövid távú természetvédelmi szükséglet nincs a barna pálmasodrót illetően.
Fordítás
Jegyzetek
Kategória:Cibetmacskafélék Kategória:Emlősfajok Kategória:India endemikus emlősei