Galileo Ferraris (Livorno Ferraris, 1847. október 31. – Torino, 1897. február 7.) olasz egyetemi tanár, fizikus és villamosmérnök, a váltóáramú áramellátás egyik úttörője és az indukciós motor feltalálója, annak ellenére, hogy bár munkáját soha nem szabadalmaztatta, mégis a világon elsőként publikálta a háromfázisú motor működési elvét.Alternating currents of electricity: their generation, measurement, distribution, and application by Gisbert Kapp, William Stanley, Jr. Johnston, 1893. p. 140. [cf., This direction has been first indicated by Professor Galileo Ferraris, of Turin, some six years ago. Quite independent of Ferraris, the same discovery was also made by Nikola Tesla, of New York; and since the practical importance of the discovery has been recognized, quite a host of original discoverers have come forward, each claiming to be the first.]Larned, J. N., & Reiley, A. C. (1901). History for ready reference: From the best historians, biographers, and specialists; their own words in a complete system of history. Springfield, Mass: The C.A. Nichols Co.. p. 440. [cf., At about the same time , Galileo Ferraris, in Italy, and Nikola Tesla, in the United States, brought out motors operating by systems of alternating currents displaced from one another in phase by definite amounts and producing what is known as the rotating magnetic field.]The Electrical engineer. (1888). London: Biggs & Co. p., 239. [cf., "[...] new application of the alternating current in the production of rotary motion was made known almost simultaneously by two experimenters, Nikola Tesla and Galileo Ferraris, and the subject has attracted general attention from the fact that no commutator or connection of any kind with the armature was required."]
Életút
A Livorno Vercellese-ben (Szardíniai Királyság) született, majd mérnöki diplomát szerzett, és az Olasz Királyi Iparmúzeumnál lett műszaki fizika asszisztens. Ferraris már 1885-ben önállóan kutatta a forgó mágneses mezőt. Ferraris különböző típusú aszinkron elektromos motorokkal kísérletezett. A kutatások és tanulmányai eredményeként kifejlesztette a generátort, amelyet úgy lehet elképzelni, mint egy fordított irányban működő váltakozó áramú motort, amely a mechanikus (forgó) teljesítményt elektromos teljesítményre (váltakozó áramként) alakítja át. 1886-ban a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává választották.Galileo Ferraris
1885-től fogva kísérletezett asszinkron motorokkal. Ferraris egy olyan motort dolgozott ki, amely derékszögben elektromágneseket használ, és 90°-os fáziseltolásos elven váltakozó árammal működtetett, így forgó mágneses teret állított elő. A motor iránya megfordítható az egyik áram polaritásának megfordításával. Az elv tette lehetővé a ma már széles körben használt aszinkron, önindító indukciós motor kifejlesztését.
Abban a hitben élt, hogy az új fejlesztések tudományos és szellemi értékei messze felülmúlják az anyagi értékeket, így szándékosan nem szabadalmaztatta találmányát. Újfajta indukciós motorjainak működését a kezdetektől (1885) fogva szabadon bemutatta minden érdeklődőnek a torinói egyetemi laboratóriumában.Galileo Ferraris cikk az angol Encyclopedia Britannica-ban. Link:
1888. március 11-én Ferraris a torinói Királyi Tudományos Akadémián publikálta kutatásait.
1887 október 12-én Nikola Tesla benyújtotta 381,968-as amerikai szabadalmat, (sorszáma: 252,132). A váltakozó áramú generátorok úgy működtek, hogy egymástól meghatározott mértékben fázisban eltolt váltakozó áramok rendszerét hozták létre, és működésük a forgó mágneses mezőtől függött. Az így létrejött többfázisú áramforrás hamarosan széles körben elterjedt. A többfázisú generátor feltalálása kulcsfontosságú a villamosítás történetében, akárcsak a teljesítménytranszformátoré. Ezek a találmányok lehetővé tették, hogy az áramot vezetékeken keresztül gazdaságosan lehessen jelentős távolságokra továbbítani. A többfázisú villamos energia lehetővé tette a vízenergia felhasználását (nagy gátakon lévő vízerőműveken keresztül) távoli helyeken, lehetővé téve ezáltal a lezúduló víz mechanikai energiájának villamos energiává történő átalakítását, amelyet aztán egy villanymotorba lehetett táplálni bármely olyan helyen, ahol mechanikai munkát kellett végezni. Ez a sokoldalúság indította el az energiaátviteli hálózati hálózatok növekedését a világ minden táján.
1889-ben Ferraris az Olasz Ipari Intézetben, egy villamosmérnöki iskolában dolgozott (ez volt az első ilyen jellegű iskola Olaszországban, amelyet később a Politecnico di Torinóba integráltak). 1896-ban Ferraris belépett az Olasz Elektrotechnikai Egyesületbe, és ő lett a szervezet első országos elnöke.
Nem korlátozta kutatási érdeklődését az elektromosságra. A dioptriás műszerek alapvető tulajdonságait is kutatta, és elemi ábrázolást készített az elméletről és annak alkalmazásairól. Munkája tartalmazza a geometriai dioptriák részletes leírását a nem centrikus rendszerek esetében. Nagyobb általánosságot nyújtott, mint korábban a távcsőrendszerekkel kapcsolatos feldolgozásokban, és kevésbé hangsúlyozta az alkalmazásokat.
A második fő fejezetekben a kapott eredményeket optikai eszközökre alkalmazza. Részletesen foglalkozott a nagyítással, a látómezővel és a műszer fényerejével. A kúp nyitási szögének szerzőjeként megnevezett látómező, a lencse első főpontjainak csúcsa és a látott tárgy részei által alkotott bázisa azonos fényerővel fog rendelkezni.G. Reimer (1886). Die Fortschritte der Physik (tr., The progress of physics), Volume 35. Berlin etc.: Deutsche physikalische Gesellschaft etc.. Page 354.
Emlékezete Torino városa megemlékezett Ferrarisnak a tudományhoz való hozzájárulásáról: Egy általános bizottság javasolta, hogy a torinói Királyi Iparmúzeumot egészítsék ki egy állandó emlékművel, amely Ferraris tudományos és ipari eredményeinek állít emléket, emellett egy sugárutat is elneveztek Ferraris tiszteletére.
2021 januárjában Ferrarist az IEEE Milestones programja kitüntette az "emberiség javára történő technológiai innovációhoz és kiválósághoz való hozzájárulásáért", nevezetesen a "Forgómezők és korai indukciós motorok, 1885-1888" című munkájáért. Az ennek megfelelő plakett a feliratot viseli:
Publikációi 200px|bélyegkép|jobbra|Fondamenti scientifici dell'elettrotecnica, 1899 Le proprietà cardinali degli strumenti ottici, www.worldcat.org See vol. 3 of Opere di Galileo Ferraris.
Sulle differenze di fase delle correnti e sulla dissipazione di energia nei trasformatori, by Prof. Galileo Ferraris (Turin, 1887).
Online texts : vol. 1 vol. 2 vol. 3
Jegyzetek
Fordítás
További információk B. Bowers, "Scanning our past from London: Galileo Ferraris and alternating current" in Proceedings of the IEEE, vol. 89, no. 5, pp. 790–792, May 2001, doi: 10.1109/5.929656. M. Mitolo and M. Tartaglia, "Galileo Farraris – A Life Dedicated to the Electric Sciences [History"] in IEEE Industry Applications Magazine, vol. 22, no. 5, pp. 8–11, Sept.-Oct. 2016, doi: 10.1109/MIAS.2016.2574223. Raffaella Gobbo, L'archivio di Galileo Ferraris, Roma, Amministrazione degli Archivi di Stato, 2005. Estratto da: Rassegna degli Archivi di Stato, n. s., 1 (2005), n. 1-2, 9–169 p. Chronology of Galileo Ferraris, 24-33 p. Museo Ferraris Opere di Galileo Ferraris Vol. 1. Opere di Galileo Ferraris Vol. 2. Galileo Ferraris: Inventor of an induction motor. Galileo Ferraris – "Father of three-phase current" – Electrotechnical Congress, Frankfurt 1891, Who Invented the Polyphase Electric Motor? M. Mitolo, M.Tartaglia, Galileo Ferraris: A Life Dedicated to the Electrical Sciences, IEEE Industry Appl. Magazine, 2016, pp 8-11 Power Electric Circuits: Pacinotti and Ferraris The pioneering age of power circuits, pp. 51-58 in A Short History of Circuits and Systems Silvanus Phillips Thompson: Polyphase electric currents and alternate current motors Univ.Prof. Dr.Ing. Martin Doppelbauer: The invention of the electric motor, Karlsruhe Institute of Technology – KIT The History of Alternating Current Brian Bowers, Galileo Ferraris and Alternating Current, IEEE Proc, vol. 89, n.5, May 2001, pp. 790-792 Galileo Ferraris, Rotazioni elettrodinamiche prodotte per mezzo di correnti alternate (Electrodynamic rotations by means of alternating currents), memory read at Accademia delle Scienze, Torino, March 1888 in Opere di Galileo Ferraris, Hoepli, Milano,1902 vol I pp 333-348 WilliamStanley: Alternating-current development in America Katz, Eugenii, "Galileo Ferraris". Biosensors & Bioelectronics. Istituto Elettrotecnico Nazionale Galileo Ferraris (IEN) – Official web site (English) Alternating Current Development in America by William Stanley Galileo Ferraris, Britannica
Kategória:1847-ben született személyek Kategória:1897-ben elhunyt személyek Kategória:Olasz fizikusok Kategória:A Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjai