A Tócó-patak Debrecen egyetlen patakja. Az egykori, a török időkben elpusztult Zelemér falu környékén fakad, Sárándnál folyik bele a Kondoros-csatornába. A Tócó-patak Debrecen nyugati részén folyik keresztül, többek között a Tócóskert, Tócórét, Tócóvölgy helyeket nevezték el a patakról. Elhalad még a Debreceni nemzetközi repülőtér, Liget-Lakópark, Böszörményi út helyeken is.
Nevének eredete
A Tócó elnevezés eredetét valószínűleg a tócsa szóból, a debreceni Köntösgát környékéről vette.
Elnevezése A Köntösgáttól lefelé a vizet Kis- és Nagy-Tócónak, míg a mai 4-es úttól délre eső részét Mogyorós folyásának, illetve csatornának is nevezték régebben.
Története A Tócó vízfolyás múltja egészen a 14. századig nyomon követhető. Nevét először az 1316-ban, vagy 1317-ben Debrecentől délre, Szepes környékén, a Tócó partján lezajlott csata nyomán említették, melynek régészeti bizonyítékai is fennmaradtak. A következő említése a 16. és 18. század közötti időszakból maradt ránk, városi utasítások formájában, hiszen ekkor a belvíz elvezetése érdekében több árkot is ástak itt, ezek közül valamelyik lehetett a Tócó eredeti medre. Ami bizonyosra vehető, hogy egyenes szakaszai mesterségesen ásott mederszakaszok.
Régészet
A Tócó-patak partjáról több lelet is származik, az elsők a kőkorszakból, de Rézkorból és a bronzkorból való tárgyak, temetkezési helyeket is feltártak itt. A Zelemérnél, a vízfolyás, patak forrássánál egy bronzkori földvár nyomait fedezhetjük fel, valószínűleg az ott található nagy víz segítette annak védelmét.
A Tócóval párhuzamosan sírhalmok (kurgánok) sora található, melyeknek eddig csak egy részét kutatták.
Védett természeti értékei A patak józsai szakasza védett ártéri ligeterdőket, és a hozzá tartozó réteket (száraz gyepeket), melyek nagyrésze síksági pannon löszsztyep foglal magába, rétjein megtalálható a védett ürge (Spermophilus citellus) és a fokozottan védett földikutya (Nannospalax transsylvanicus) élőhelye is.
Növényvilága A Tócó-patak környékének növényvilága
A patak környékét
mocsárrétek: (sárga nőszirom vagy mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) síksági pannon löszgyep : Gyapjas csüdfű kötött talajú sztyepprétek harmatkásás békabuzogányos pántlikafüves mocsári vízparti növényzet,
zsombékoló magassásrétek mocsári vagy hínárnövényzet mozaikok,
a folyóvizek partjainál
üde és félszáraz gyepekkel
üde és nedves cserjésekkel galagonyás-kökényes-borókás száraz cserjésekkel akácültetvényekkel nemesnyárasokkal vegyesen és egyéb ültetett lomblevelű erdők alkotják.
Állat-és rovarvilága vöröshasú unka (Bombina bombina) mocsári teknős (Emys orbicularis) ürge (Spermophilus citellus) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus) réti csík (Misgurnus fossilis) vidra (Lutra lutra) díszes légivadász (Coenagrion ornatum)
Galéria
Források Természetvédelem HAON: Toco Hajdupress Zöldkakauz
Kategória:Debrecen Kategória:Hajdú-Bihar megye földrajza Kategória:Az Alföld patakjai