Resavac (korábban Rasavac, ), település Bosznia-Hercegovinában, Srbac községben, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 43, közúton 54 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re délkeletre, 98-204 méteres tengerszint feletti magasságban, a Motajica-hegység völgyében, a Rasavac-patak mentén található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb195180Bosnyák01Horvát02Jugoszláv200Egyéb2722Összesen242205
Története A település a 19. század végén, a Motajica-hegység völgyében, a Rasavac-patak mentén keletkezett, amikor az osztrák-magyar uralom alatt álló területre főként Galíciából nagyobb számban ukrán, kisebb számban lengyel lakosság települt be. A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 30 háztartást, 162 görög katolikus és 16 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 208. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 34 háztartása és 192 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 115. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a lengyel lakosság visszatelepült Lengyelországba, míg az ukránok főként a Vajdaság nagyobb településeire költöztek, részben pedig idővel asszimilálódtak. Helyükre a környező településekről szerbek települtek be. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Srbac község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Szent Illés próféta tiszteletére szentelt ukrán görög katolikus temploma egy kisméretű, nyeregtetős, torony nélküli épület.
Jegyzetek
További információk Srbac város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései