Oravecz Pál, teljes nevén Oravecz Pál János József Emil (Budapest, Terézváros, 1895. május 7. – Budapest, Józsefváros, 1962. augusztus 24.) fogorvos, egyetemi tanár, az orvostudományok kandidátusa (1952).

Élete Oravecz Pál (1870–1943) főszámtanácsos és Kullmann Ilona (1874–1961) első gyermekeként született evangélikus családban. Négy testvére született: Oravecz Ilona (1897–1945), férjezett Szuchovszky Lajosné, Oravecz Andor (1900–1910), Oravecz Ödön (1902–1910) és Oravecz István (1904–1972) sebészfőorvos.

Középiskolai tanulmányait a Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban végezte (1905–1913). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1921-ben szerezte meg orvosi oklevelét. Pályáját a budapesti Stomatológiai Klinikán kezdte, ahol tíz éven át dolgozott díjtalan gyakornokként, majd az utolsó négy évben tanársegédként. Oklevelének megszerzése után magángyakorlatot is folytatott Budapesten.

A Rockefeller Alapítvány ösztöndíjával, a kultuszminiszter ösztöndíjával, a Magyar Fogorvosok Egyesületének díjával és saját költségén járta Ausztria, Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország, Hollandia, Dánia, Svédország, Finnország, Észtország és Lettország minden számottevő fogászati iskoláját.

A Magyar Fogorvosok Egyesületének 1926. január 4-iki közgyűlésén megválasztották a Simon Béla lemondásával megüresedett főtitkári tisztségre. 1931-ig töltötte be a tisztséget, és ez idő alatt kiépítette az Egyesület vidéki fiókjait.

1928–1929-ben megszervezte a vidéki iskolafogorvosi intézményt és 1935-ben az első hazai iskolafogorvosi továbbképző tanfolyamot. 1936-ban mint magyarországi szakreferenst meghívták a bécsi nemzetközi fogorvoskongresszusra előadónak.

1933 és 1945 között a Stefánia Gyermekkórház Fogászati Osztályának díjtalan főorvosa volt. Az 1936/1937. tanévben a pécsi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Karán megbízást kapott előadások tartására, valamint a felállítandó járóbeteg rendelés megszervezésére.

1938-ban a fogászat kór- és gyógytana című tárgykörből magántanárrá habilitálták, s ugyanebben az évben megszervezte a pécsi Stomatológiai Klinikát, melynek megbízott vezetője lett. 1939-ben az Országos Szakorvosképesítő Bizottság rendes tagjává nevezték ki.

1946-ban egyetemi nyilvános rendkívüli tanári címet, 1948-ban nyilvános rendes tanári címet kapott. 1948-tól a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Kar (1951-től Pécsi Orvostudományi Egyetem) Stomatológiai Klinikájának igazgatója.

Széleskörű szakirodalmi tevékenysége elsősorban a gyermek- és iskolafogorvosi tudományos kutatásokat ölelte fel.

Hamvait a budapesti Farkasréti temetőben helyezték nyugalomra.

Családja Felesége Brett Margit (1894–1971) volt, Brett Zsigmond és Kassai Sarolta lánya, akivel 1923. június 20-án Budapesten kötött házasságot.

Művei Az iskolafogorvosi intézmény mai állása Középeurópa országaiban. (Fogorvosi Szemle, 1926, 12.) Az önthető porcelánbetétek (Inlayk). (Orvosképzés, 1930, 2.) A fogorvoslás rövid története. (Fogorvosi Szemle, 1933, 5.) A tejfogakon fellépő circularis caries, mint a tuberculosis, rachitis és exsudativ diathesis egyik kórjelző tünete. (Orvosképzés, 1934, 2.) A «Poupon» használatának jelentősége, tekintettel a fogelrendeződési anomáliák prophylaxisára. (Orvosképzés, 1934, 2.) Nyelvöncsonkítás ritka esete kisgyermeknél, s annak gyógyítására szolgáló készülék. (Fogorvosi Szemle, 1934, 6.) Új gyökértömő paszta és gyökértömő műszer a gyermekfoggyógyászatban. (Fogorvosi Szemle, 1935, 1.) A gyermekfogak gyökérkezelésének tízparancsolata. (Fogorvosi Szemle, 1935, 9.) A szájüreg ipari megbetegedései. (Fogorvosi Szemle, 1935, 11.) A belső elválasztású mirigyek hatása a gyermek fogfejlődésére. (Fogorvosi Szemle, 1938, 1.) Érdekes fejlődési rendellenesség a gyermek fogazatán és annak műtéti correctiója. (Orvosképzés, 1941, 1.) A gyermekfogak kezelésének preventív és racionális irányelvei. (Orvosképzés, 1944, 1.) Klinikai tapasztalatok a stomatitis ulcerosa kezelésében. (Fogorvosi Szemle, 1948, 7.) A gyermekfogászat (iskolafogászat) bevezetése falun. (Fogorvosi Szemle, 1950, 5.) Az iskoláskorú gyermekek gyakoribb szájnyálkahártya megbetegedései. (Fogorvosi Szemle, 1952, 6.) Gyermekfogászat, fogszabályozás, iskolafogászat. Varga Istvánnal, Schranz Dénessel, Huszár Györggyel. Budapest, 1954 Foggóc vizsgálatok pécsi iskolás gyermekeken, különös tekintettel a tejfogakra. (Fogorvosi Szemle, 1954, 8.) A herpangina. (Fogorvosi Szemle, 1956, 1.) Beszámoló a Baranya megyei Gyód községben végzett fogászati vizsgálatok eredményeiről. (Fogorvosi Szemle, 1957) Vizsgálati adatok a gingivitis gravidarum kórisméjéhez. (Fogorvosi Szemle, 1957, 1–2.) Gyermekfogászat és a gyermekkori fogászati megbetegedések megelőzése. Budapest, 1959 A táplálkozás és a szájhygiene szerepe baranyamegyei óvodáskorú gyermekek caries frequentiájának alakulásában. (Fogorvosi Szemle, 1959, 2.)

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar fogorvosok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:1895-ben született személyek Kategória:1962-ben elhunyt személyek Kategória:Budapesten született személyek Kategória:Pécsiek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek