Cvrtkovci (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Stanari községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 20, közúton 33 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 9 km-re északra, a Krnjin régió északi részén, az Ilova-folyó völgyétől délre, 156-300 méteres magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb888589Bosnyák00Horvát21Jugoszláv00Egyéb77Összesen897597
Története Az oszmán korban a falu Gázi Huszrev bég vakufjához tartozott, ezért a helyi lakosság a mai napig Vakufnak nevezi Krnjin területét. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Osinje községhez tartozó településnek 22 háztartása és 179 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 41 háztartást és 316 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 216. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A háború utáni területmegosztáskor a Szerb Köztársaság területéhez csatolták.
Nevezetességei Szent Demeter nagyvértanú tiszteletére szentelt ortodox temploma. A 15 x 9 méteres, egyhajós templom építése 1999-ben kezdődött. Az alapokat ugyanazon év november 8-án szentelte fel Vaszilje Kačavenda, Zvornik-Tuzla püspöke. Az építkezés befejeződött, és a templomot 2009. november 8-án szentelte fel az illetékes érsek. Építőanyagként kisméretű téglákat használtak, a haranglábat és a szentélyt réz borítja,. A haranglábban egy harang van. A tölgyfa ikonosztázt a striježevicai Slobodan Božić készítette. Az ikonokat a Sremska Kamenica-i Aleksandar Čereković festette. Az anyakönyveket 1980 óta vezetik. Cvrtkovciban található egy stećak sírkő is. A cvrtkovci sírkőről szóló egyik helyi legenda szerint tündérek hozták. Másutt azt mondják, hogy a stećak sírköveket óriások (dzsinek) hozták a mai helyére. Cvrtkovciban található a ma már romokban heverő Svatovsko groblje. A helyiek azt mondják, hogy ez egykor muszlimok temetője volt.
Jegyzetek
További információk Stanari község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései