A Lőrinci Fonó egy nagy magyar ipari üzem volt a Budapest XVIII. kerületi Gyömrői út mentén.
Története A Gyömrői út mellett 1900-ban telepedett meg a Magyar–Amerikai Northrop Szövőszék- és Textilgyár. Az első világháború időszakában jelentős mennyiségű megrendelést kaptak, ami a gyár fejlesztését is szükségessé tette: először a meglévő gépházat bővítették, majd 1916-ban egy kétemeletes szövőcsarnokot építettek. Ezzel párhuzamosan a dolgozók ivóvízellátásának biztosítására biológiai szennyvíztisztító berendezést is kialakítottak.https://www.tomorylajos-muzeum.hu/pestszentlorinc-pestszentimre100-1921/#_ftn2
A vállalat 1947-től működött Lőrinci Fonó néven. (A Budapesti Kőolajipari Gépgyár közvetlen szomszédságában.) A vállalat tevékenysége idővel jelentősen kibővült: varrócérnák, kézimunkához használt fonalak, valamint szövő-, kötő-, fésült és nyújtott fonalak, illetve különféle cérnafajták előállításával foglalkozott. 1963-ban egyesítették az Újpesti Cérnagyárral és annak vidéki üzemeivel (Kaposvári Textilművek, Miskolci Pamutfonó, Váci Finomfonó és Cérnázógyár), és létrehozták Pamutfonóipari Vállalatot, innentől kezdve Pamutfonóipari Vállalat Lőrinci Központi Gyár néven működött.Budapest lexikon, 276. o.
Az üzembe 1 iparvágány ment be a Budapest–Záhony-vasútvonalból Pestszentlőrinc vasútállomás előtt.https://villamosok.hu/balazs/bpvasut/ipvg/kobanya2/kobanya2.jpg
A telephelyet napjainkban kisebb vállalatok használják, számos épület romos és üres.
Képtár
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek Budapesti gyárak listája
Kategória:Budapest XVIII. kerülete Kategória:Magyarországi technikatörténet Kategória:1896-ban átadott építmények Kategória:Magyarországi textilipari cégek