Durankulaki régészeti komplexum () egy őskori régészeti komplexum egy összetett régészeti lelőhely, amely a Durankulaki-tó környezetében, Durankulak falunál, Északkelet-Bulgária helyezkedik el.Durankulak. The door to civilization (Presentation, Kavarna 29.08.2023). From the 5th millennium BC to the 10th century AD

A durankulaki régészeti kutatások 1974-ben kezdődtek, Henrieta Todorova, Kiril Botov és Todor Dimov vezetésével. 2015 után a feltárásokat Ivan Vajsov és Vladimir Slavchev irányítják. A dokumentáció egységesítésével (digitális naplók, fotogrammetria, koordinátarögzítés) és a „Nagy-sziget” településdomb rétegtani vizsgálatának korszerűsítésével a kutatások módszertani folytonossága fennmarad, összekapcsolva Todorova klasszikus vizsgálatait a modern régészeti eljárásokkal. Ez biztosítja Délkelet-Európa egyik legjelentősebb őskori településének tudományos vizsgálatának következetes továbbvitelét.

Itt került elő a Hamangia kultúra legkorábbi fázisa (Kr. e. 5500–5400), az úgynevezett Blatnica-fázis, amely a Durankulaki-tó régi elnevezéséről kapta a nevét.Айля Исмаил, Тодор Димов, Археологически комплекс „Дуранколашко езеро – Природа екология и откритияДУРАНКУЛАК – СЕДЕМ ХИЛЯДОЛЕТИЯ ИСТОРИЯ НА ЧОВЕЧЕСТВОТО (СНИМКИ)

Egyes kutatók a durankulaki régészeti eredményeket a „Fekete-tengeri özönvíz” hipotézisének támogatásaként értelmezik,П. Д. Димитров. 2003. Черно море, Потопът и древните митове., Варна: „Славена“, olyan kataklizmaként, amely végzetes következményekkel járt a Nagy-sziget lakói és a késő eneolitikus Varna kultúra közösségei számára.Иван Кулеков Българската Троя – видео A lelőhelyet gyakran „Durankulak-jelenségként” is emlegetik.Милена Хлебарова. Феноменът Дуранкулак, който промени познанието за Европа и света

Őskori emlékek

Durankulak régészeti feltárásai 1974-ben kezdődtek, Henrieta Todorova, Kiril Botov és Todor Dimov vezetésével. 2015 után a kutatásokat Ivan Vajsov és Vladimir Szlavcsev irányítják. A digitális dokumentáció, fotogrammetria és pontos koordinátás naplózás bevezetésével a „Nagy-sziget” (Golemija ostrov) rétegtani vizsgálata új szintre emelkedett, és biztosították a folytonosságot Henrieta Todorova klasszikus kutatásai és a modern archaeológiai módszerek között.

A feltárások eredményei szerint:„:Durankulak – az emberiség hétezer éves története” A legkorábbi település a tó délnyugati partján jött létre a Kr. e. 5500/5400–5100/5000 időszakban. Itt egy késő neolitikus falut tártak fel, félig földbe mélyített kupolás házakkal. Ez a Hamangia-kultúra Blatnica-fázisa. Kr. e. 5100–5000 után a lakosság elhagyta a parti telepet és átköltözött a természetes védettséget nyújtó félszigetre, a mai Nagy-szigetre (kb. 20 dka). Itt egy új, eneolitikus telep jött létre, amely Kr. e. 5100/5000–3800 között létezett.

A feltárt épületek jellemzői: négyszögletes alaprajz; észak–déli tájolás; masszív kőalapok (0,70 m-ig megmaradva); 80–250 m² alapterület; 1–2 fő helyiség + esetleges felső szint; falazat: kőalap + vastag agyagréteg; tető: nád, szalma, sás

Egy reprezentatív épület (5/VII) falain ásványi festékkel készült geometrikus minták kerültek elő.

A korai eneolitikus horizontban (VIII–VII) a Hamangia-kultúra emlékei, míg a következő négy horizontban (VI–III) a késő eneolitikus Varna-kultúra rétegei figyelhetők meg. A Hamangia-településen egy monumentális középület (8. épület, több mint 220 m²) valószínűleg palota és/vagy szentély volt.

Gazdaság, kereskedelem és társadalom

Az eneolitikus lakosság: búzát, árpát, lencsét, borsót termesztett; állattenyésztést, vadászatot és halászatot folytatott; kiterjedt cserekereskedelmet folytatott, többek között Mediterráneummal

A lelőhelyen talált importszerű anyagok: Spondylus kagyló; Dentalium csigaház; málachit; kalcedon

A társadalom egyértelműen hierarchikus volt: vezetők, harcos fiatalok, papnők. Jellemzők a termékenységi, nap- és tűzkultuszok, valamint a finoman kidolgozott anthropomorf idolok, némelyiken rovásjelekkel.

A durankulaki nekropolisz2002. Henrieta Todorova. DURANKULAK, VOLUME II. The Prehistoric Necropolis. PART 1, Part Text (Original title: DURANKULAK, BAND II. Die prähistorischen Gräberfelder. TEIL 1, Textteil)2002. Henrieta Todorova. DURANKULAK, VOLUME II. The Prehistoric Necropolis. PART 2, Part Catalog, Page 29-162 (Original title: DURANKULAK, BAND II. Die prähistorischen Gräberfelder. TEIL 2 Katalogteil). Text2002. Henrieta Todorova. DURANKULAK, VOLUME II. The Prehistoric Necropolis. PART 2, Part Catalog, Page 1-28 and Tableaus 1-203 (Original title: DURANKULAK, BAND II. Die prähistorischen Gräberfelder. TEIL 2 Katalogteil). IllustrationsTodorova—Vajsov. Der kupferzeitliche Schmuck Bulgariens (The Copper Age jewelry from Bulgaria) – Prähistorische Bronzefunde (PBF) XX, 6 (Stuttgart 2001, , )

A tó nyugati partján, a „Nivata” nevű helyen található a Balkán legnagyobb ismert praehistorikus temetője — a Durankulaki nekropolisz. Több mint 1400 sírt regisztráltak, ebből 1204-et tártak fel.

Pogány temetkezési rítusok: Férfiak: háton fekve, fej észak felé Nők és gyermekek: zsugorított testhelyzet (hocker) Mellékletek: kerámia, kő- és kovaszerszámok, ékszerek, élelem, idolok

A temetkezések gazdagsága jelentős társadalmi különbségekre utal.

Későbbi korszakok és a település eltűnése

A tó nyugati partján, az eneolit temető és a sziget között, a protobronzkori (Kr. e. 35–34. század) időszakból kurgánok (halomsírok) találhatók. Ezeket sok kutató a korai proto-trák népességhez köti.

Ókori emlékek A késő bronzkorban (Kr. e. 13. század) és a korai vaskor kezdetén a sziget déli lejtőjén, a települési halmon kívül egy megerősített trák település jött létre, amelyet az archeológusok alaposan feltártak. Ez az egyetlen teljes egészében kutatott lelőhely a Balkán-félszigeten a Trójai háború idejéből, amikor megkezdődött a trák törzsszövetségek kialakulása, amelynek részei voltak a térséget az ókorban benépesítő getták is. Egy másik, késő bronzkori és korai vaskori település a Durankulak falu délkeleti részén, ismét a tó közelében található. Ez a lelőhely még feltáratlan. A tó körüli síkságon számos trák halomsír és ókori temetkezési emlék található. Ezek terepbejárások során kerültek nyilvántartásba, de régészeti feltárásuk még nem történt meg. A Nagy-szigeten egy kiemelkedő jelentőségű, Kr. e. 4–3. századból – azaz a hellenisztikus kor kezdetéből – származó emlék került elő. A sziklatömb belsejében, 26 méter mélyen egy hellenisztikus kori barlangszentélyt vájtak ki a trák–fríg eredetű Nagy Anya istennő, azaz Kübelé tiszteletére. Kultusza Kis-Ázsiából került a trákokhoz és az őket követő népekhez. A szentély Kübelé kissé félelmetesebb, archaikusabb formáját képviseli, rokonságban áll a balkáni Bendisz és Démétér istennőkkel. Ez a monumentális méretű barlangszentély Európában egyedülálló, és az egyetlen ismert Kübelé-barlangszentély a kontinensen. Bulgária területén kerültek elő a istennő legkorábbi kultikus ábrázolásai is. A szentély egy karsztos üregben épült ki, két párhuzamos, alacsonyan fekvő barlangüreget alakítottak át hosszú, téglalap alakú térre, amelyet középen válaszfal oszt ketté. A beomlott mennyezet eltávolítása után véletlenül fedezték fel. A feltárások során előkerült: egy oltárkő a istennőnek, több feketealakos (vörösalakos) görög kantharosz, amforatöredékek, pecsételt fülek stb. A Kübelé-szentély a (Golyamija ostrov) Nagy-sziget déli lejtőjén található. A Durankulaki-tó nyugati partján egy részben feltárt hellenisztikus kori temető is található. A nekropolisz mintegy 700 éven át létezett, a Kr. e. 3. századtól a Kr. u. 4. századig. 41 sírépítményt tártak fel. Ezek különböző típusúak, eltérő építészeti megoldásúak és kulturális eredetűek. Kiemelkednek közülük a késő antikvitás korára jellemző katakombás sírkamrák, amelyek a szkíta–szarmata közösséghez köthetők. Értékes bronz ékszerekkel és gazdag mellékletekkel ellátott temetkezések kerültek elő. A „Katmera” (Patkarnika) nevű helyen, a Durankulaki-tó közelében egy másik, feltáratlan késő antik település található. Nem zárható ki, hogy fennállásának bizonyos szakaszaiban nemcsak trák, hanem szarmata népesség is használta, és lakói a fent említett hellenisztikus nekropoliszt vették igénybe temetkezésükhöz.

Középkori emlékek

A lelőhelyen a korai bolgár történelemhez kapcsolódó jelentős leletek is előkerültek. 1978-ban a környéken egy protobolgár naptár-rabos került elő, amely a 9–10. századra keltezhető. A 9. században a teljes szigetet egy megerősített protobolgár település foglalta el, amely egészen a térség bizánci fennhatóság alá kerüléséig (11. század eleje) fennmaradt. A kutatási eredményeket a „Durankulak”, I. kötet (Sofia, 1990) ismerteti. A házak 35–40 m² alapterületűek voltak, néhány közülük kör alaprajzú, jurtaszerű. A település 15 negyedből állt, a lakóházak szorosan egymás mellé épültek. A lakosság nemcsak földműveléssel foglalkozott, hanem fejlett kézműiparral is rendelkezett. Egy szentélyszerű épületet is feltártak, amelynek bejáratát később befalazták és keresztény templommá alakították. Ez arra utal, hogy a település részben a hivatalos kereszténység felvétele előtt alakult ki, de ezt követően is működött. A temetkezési szokások ugyanakkor szigorúan a keresztény rítust követik, ami azt jelzi, hogy a bevándorlók egy része már érkezésük előtt felvette a kereszténységet. A Durankulaki-tó nyugati partján egy óbolgár nekropolisz is feltárásra került, több mint 500 sírral, amelyekből 279 temetkezést vizsgáltak meg részletesen.

A durankulaki régészeti kutatások már több mint öt évtizede zajlanak, eltérő intenzitással. A leletek nagy része a Dobricsi Történeti Múzeum|Dobricsi Regionális Történeti Múzeumban található. Egy kisebb kiállítás Durankulak faluban működik, továbbá számos lelet látható a sablai Zöld Oktatási Központban is. Néhány kiemelkedő tárgy a Nemzeti Történeti Múzeumban (Szófia) található.

A Durankulaki régészeti komplexum rendkívül fontos bizonyítékokat szolgáltat a korai bolgár történelemhez, valamint Európa és a világ egyik legkorábbi proto-civilizációjának megértéséhez, amely több mint 7000 évvel ezelőtt alakult ki ezen a helyen. A település folytonos élete mintegy 6000 éven át tartott – a késő neolitikumtól egészen az Első Bolgár Birodalom bukásáig.

Galéria

Lásd még Hamangia kultúra

Jegyzetek

Kategória:Európai régészeti lelőhelyek Kategória:Bulgária földrajza Kategória:Őskőkori régészeti lelőhelyek