Gornje Snagovo () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén. A települést 2012-ben hozták létre a „Zvornik község területén Gornje Snagovo település létesítéséről szóló határozat” és a „Zvornik község területén Snagovo Gornje település fennállásának megszüntetéséről szóló határozat” (Szerb Köztársaság Hivatalos Közlönye, 100/2012, 2012. október 30.) alapján, amikor a régi Snagovo Gornje települést több független településre osztva megszüntették, amelyek közül az egyik a Gornje Snagovo nevet kapta.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 5, közúton 10 km-re délnyugatra, a Majevica-hegység délkeleti szélén, 250-560 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb372Bosnyák1197925Horvát00Jugoszláv00Egyéb72Összesen1238929
Története Bosznia 1463-ban került az oszmánok birtokába, majd 20 évvel később megalakult a Zvorniki szandzsák, melynek ez a régió is a része lett. Az összeírások adatai alapján látható, hogy a Sapnai náhijében a falvak száma változó volt, a 16. és 17. század eleji összeírások során 16 falut említettek, ezek ezek mellett elnéptelenedett falvak (mezra) is voltak, ilyen volt Snagovo is.Bastina Sjeveroistočne Bosne broj 8. Tuzla, 2016. - Edhem Omerović: Popis nahije Sapna iz 1604. godine
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Zvorniki járáshoz és Zvornik községhez tartozó Snagovo településnek 157 háztartása, 640 muszlim és 109 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 101. o. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Snagovo Tursko településen 184 háztartást és 883 muszlim, Snagovo Srpsko településen 29 háztartást és 85 ortodox szerb és 3 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 142. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó Snagovo Tursko településnek 864 muszlim, Snagovo Srpsko településnek 193 ortodox szerb lakosa volt. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 232. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992-ben a falut szerb katonai erők szállták meg, és a muszlim lakosságot elűzték, házaikat lerombolták. Snagovo volt az egyik legsúlyosabban érintett falu, amely 1992 áprilisában a szerb etnikai tisztogatások áldozata lett. 1992. április 29-én a szerbek elfogtak egy 36 boszniai muszlim civilből (többségben nőkből) álló csoportot, akik a Snagovói erdőben bujkáltak, és a snagovói Rašidov Han-i iskolaépületbe vitték őket.Itt mind a 36 boszniai muszlim civilt, köztük gyermekeket és terhes nőket megölték. A holttesteket azért égették el, hogy eltitkolják a bűntényt. 1992. május 2-án snagovói társaik megtalálták az elégetett maradványokat, és a közelben temették el őket.
Az áldozatok maradványait 2006. március 16-án exhumálták az eredeti temetési helyről. 2011. július 27-én 21 áldozatot egy közös sírban egy helyi temetőben Snagovoban temettek el, köztük a legfiatalabb áldozatot, a hat hónapos Meliha Dogićot, akit édesanyja karjaiban öltek meg. A lány anyját és apját is megölték. Az áldozatok többsége nem volt azonosítható, mert a testük olyan csúnyán megégett.
Snagovóban hét további tömegsírt is találtak, amelyek 156 olyan személy csontvázát tartalmazták, akik az 1995. júliusi srebrenicai népirtás áldozatai lettek. Őket a Srebrenica körüli eredeti temetkezési helyekről szállították Snagovóba, hogy elrejtsék az atrocitás nyomait. 1995 júliusában további hat személyt is meggyilkoltak a faluban.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Azzal a döntéssel, hogy Snagovo Gornje lakott települést megszüntették Zvornik község területén, a korábbi Snagovo Gornje lakott település területe Liplja és Samari lakott települések részévé vált. A mai Gornje Snagovo települést Mehmedići és Marčići településekből, valamint Snagovo település egy részéből alapították. Gornje Snagovo települése Glumina és Zvornik községeken belül található, teljes területe 437 hektár, jellegét tekintve vidékies és sűrűn lakott település. A hasonló néven kívül nincs kapcsolat Snagovo Gornje egykori települése és az újonnan létrejött Gornje Snagovo település között.
Nevezetességei A snagovói régi mecset egy hagyományos mecset volt fa minarettel. Az épületet 1992 áprilisában a szerb erők lerombolták. A mecsetet a helyi muszlim gyülekezet tagjai otthonaikba való visszatérésük után építették újjá. Ünnepélyes megnyitóra 2007. július 21-én került sor.
Jegyzetek
Fordítás
Források Bastina Sjeveroistočne Bosne broj 8. Tuzla, 2016. - Edhem Omerović: Popis nahije Sapna iz 1604. godine
Irodalom Tosunbegović Dževad, Snagovo i okolina kroz vijekove, Zvornik, 2010.
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései