Novo Selo () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 6, közúton 10 km-re délre, a Drina bal partja feletti fennsíkon, a Jošanica és Kamenica-folyók közötti területen, 166-436 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb186166Bosnyák1066561Horvát01Jugoszláv70Egyéb30Összesen1262728
Története Novo Selo lakosságának nagy része 1830 és 1863 között üldöztetés következtében a mai Szerbia területéről, a Zvorniki szandzsák Drina-menti kerületeiből vándorolt be. A szervezett vallási élet gyülekezetként történő kezdete 1883-ra nyúlik vissza. Az első imám, akinek rendeletére és elkészült Zvornik medresze, Selimović Selim volt (1863-1944), aki a helyiek segítségével mejtefet (elemi iskola) építtetett a településen.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településen 70 háztartást, 280 muszlim és 68 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 142. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településnek 347 lakosa volt, közülük 272 muszlim és 75 ortodox szerb volt. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 232. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992. április 9-én, miután elfoglalták Zvornikot a szerb fegyveres erők lerohanták a települést, a muszlim lakosságot elűzték, házaikat, mecsetüket lerombolták. A Novo Selót ért szerb támadásnak 1992 és 1995 között összesen 103 muszlim áldozata volt. 1992. szeptember 17-én muszlim fegyveresek rohanták meg a települést, melynek hét szerb civil esett áldozatul. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
A 2000-ben kezdődött visszatérés után humanitárius szervezetek és saját forrásokból 150 lakóegységet, egy klinikát, egy iskolát, két mecsetet, egy mektebet és nyolc kilométernyi utat építettek újjá. 2009-ben a 350 hazatérő lakos közül csak hatan dolgoztak, a többiek juhtenyésztéssel, gyümölcstermesztéssel és zöldségtermesztéssel foglalkoztak.
Nevezetességei A Drina felett található a Skakavac-kilátó, amely talán a legszebb kilátást nyújtja a Drina folyóra Bosznia-Hercegovina oldaláról.
A Novo Seló-i mecsetet 1989-ben kezdték építeni. 1992-ben a szerb erők ezt elpusztították. A 2001-es visszatérés után újjáépítették. Az újjáépítés kezdeményezője a helyi közösség akkori elnöke, Senad Omerović volt. 2022-ben egy fából készült minaretet építettek rá. 1986-ban Sefići településen is mecset épült. 2023-ban a mecset mellett téglából épült minaretet építettek.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései