Đevanje () település Bosznia-Hercegovinában, a Bijeljinai régióban, Zvornik községben, a Szerb Köztársaság területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina keleti részén, Zvornik központjától légvonalban 8, közúton 14 km-re délre, a Grkinja-hegység északi lejtőin, a Kamenica-folyó völgye felett, 178-451 méterrel a tengerszint felett fekszik.Topografska karta Zvornik 477-1-3
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb305281Bosnyák208Horvát00Jugoszláv140Egyéb10Összesen340289
Története Djevanje/Čevanje falut a szomszédos Kostijerevóval együtt már 1417-ben említik „Diuagne” néven. Az 1519-es oszmán összeírásban a falut a szultáni birtokok közé sorolták, és ezt írják róla: Djevane falu Zvornik közelében, a Drina folyó partján (fekszik), ezüst- és ólombányája van. A háztartásonként 52 akcse, azaz 728 akcse, a bányából 95 akcse a jövedelme. Eszerint a bányában ekkor 14 bányász dolgozott. Mindenesetre megállapítható, hogy Kušlat várának szolgálófaluja már 14. század második felében jelentős raguzai kereskedőkolóniával rendelkezett. A kostijerevói vámhivatalhoz és pénzverdéhez kapcsolódó raguzai kereskedők a helyi kézművesekkel és a djevanjei bánya bányászaival együtt alkották a magját egy különösen fontos településnek, amelyet a raguzai források a 14. századtól „Sub-ChuÇulath” (azaz Kuslatalja) vagy „Suchuzlat” néven ismertek.
Az 1875-ös törökellenes felkelés során a lázadás Hercegovinát, Krajinát, Kelet-Boszniát, Szandzsákot és más területeket érintette. Szerbia aktívan részt vett ezekben az eseményekben, támogatta a felkelést és fegyveres csoportokat küldött a területre. Az egyik ilyen csoportot Đevanje közelében, Zvornik és Drinjača között verték szét. Feljegyezték, hogy 1875. augusztus 22-én a đevanjei őrtorony közelében harcok folytak a határőrség és egy körülbelül kétszáz szerbből álló fegyveres csoport között, akik megpróbáltak átkelni a boszniai oldalra, de visszaverték őket.
A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Zvorniki járáshoz tartozó településnek 243 lakosa volt, közülük 217 ortodox keresztény és 26 muszlim volt. Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 230. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A Független Horvát Állam 1941 áprilisában történt megalakulásával a település is ennek része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Zvornik községhez került.
Jegyzetek
További információk A község hivatalos oldala
Kategória:A Bijeljinai régió települései