Korda Béla (Gencs, 1899. december 4.Művészeti Lexikon 1. A-K, Budapest, 1935, 582.–Pécs, 1972. április) magyar festő, grafikus.Kiss Tamás: Korda Béla 1899-1972, in: Korda Béla a Nagykunság festője, Szolnok, 2001, 9-11.

Élete A Szatmár vármegyei Gencsen született ötgyermekes család harmadikaként.Korda Piroska: Édesapám - Édesapánk, in: Korda Béla a Nagykunság festője, Szolnok, 2001, 15-20. Apja Korda János gazdálkodó, anyja Várady Gizella. Nyaranta testvéreivel apai nagyapjuk birtokán, a Bihar vármegyei Magyarcsékén megtanult lovagolni. Apja építészmérnöknek szánja. 1916-ban hadi érettségivel került az első világháború galíciai majd olasz frontjára. 1918-ban megsebesült és hadifogságba esett, az észak-olasz Mirabello Monferrato-ban tartották fogva cseh és osztrák bajtársakkal együtt.

1921-ben hazatérve apja akarata ellenére beiratkozik a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay Gyula tanítványa. Kedves évfolyamtársa Tauszig Aranka. Nyaranta ösztöndíjjal Olaszországba utazik évfolyamtársaival. 1925-ben diplomát szerezve, a Szolnoki Művésztelepre költözött, ahol jó barátai Pólya Tibor, Chiovini Ferenc és Félegyházy László. 1927-ben több képpel szerepelt a Szolnoki Művésztelep jubileumi kiállításán. Később Rákospalotán (ma Budapest XV. kerülete) egy kis művészkolóniában élt, ahonnan biciklivel járt ki a lótenyésztés és -idomítás fellegvárának számító Alagra, ahol a lófestésre specializálódott és a magyar paraszti népréteg festője lett. Budapestre bejárva baráti kapcsolatot tart fenn a Basilides fivérekkel és nővérükkel, Basilides Mária énekesnővel, akinek énekiskolájában megismerkedett a Marosvásárhelyről Budapestre tanulni érkezett Csomoss Ilonával, jövendőbeli feleségével.

Sokoldalúan művelt ember, szerette Ady Endre költészetét, Móricz Zsigmondhoz személyes barátság fűzte. Móricz róla mintázta az Esőleső társaság című kisregényének a fiatal festőnövendék alakját: "festi a lovakat, ahelyett, hogy bevágtatna velük a pusztába". Erősen vonzódott a kunsági tájhoz, néphez, folklórhoz.

1930-ban feleségül vette Csomoss Ilonát, 1931 nyarán megszületik első lányuk, Korda Piroska. A gazdasági világválság idején nem tudott képeket eladni. Az Alagon tartózkodó angol lovas szakemberek meghívták az angol királyi udvar lovasiskolájába festőnek, amit elutasított, mert a királyi lovak helyett a nagykunsági puszta lovait akarta festeni. Sokat segíti őket felesége bátyja, Csormoss Miklós orvos. 1935-ben Budapestről Kisújszállásra költözött családjával az apja halála után megüresedett Illésy utcai házba, s rajzot tanított az ipari tanonciskolában. Elszakadt fővárosi barátaitól és a kedvezőbb festészeti lehetőségektől, de fővárosi barátai meglátogatták, például Szép Ernő, Büky Béla és mások. A rajz, a művészetpedagógia és a haladó társadalmi nézetek híveként bekapcsolódott a Márciusi Front mozgalom munkájába, s előadásokat tartott népkörökben. bélyegkép|250px|Korda Béla (1944) 1941-ben behívták katonának. 1943-ban a Csillaghegyi Gépgyár katonai parancsnoka lett. 1944 októberében két bombatalálat érte kisújszállási házukat, ahol képei nagyrészt megsemmisültek. 1944 novemberében meghalt felesége. A második világháború után Szolnokra ment a Nemzeti Parasztpárt megbízásából a népi kollégium megszervezésére. 1947 januárjában feleségül vette Pólya Emília gyógyszerészt. A Mészáros Lőrinc kollégium első igazgatója, majd nevelőtanára lett.Romhányi Antal: A szolnoki Mészáros Lőrinc Népi Kollégium alapító igazgatója, A szolnoki népi kollégium alapkövének lerakói, in: Korda Béla a Nagykunság festője, Szolnok, 2001, 73-75. 1949-ben Pécsre helyezték kollégiumi igazgatónak és rajztanárnak, ahol folytatta rajzolói és pedagógiai tevékenységét. Az alföldi tájhoz és emberekhez ragaszkodó Korda száműzetésként élte meg az áthelyezést és Pécs sem fogadta szívesen az alföldi protestáns értelmiségit. 1949-ben megszületett Béla fiuk, 1951-ben Klára, 1953-ban Gizella lányuk. Felesége gyógyszertárban, maga segédmunkásként dolgozott. 1957-ben térképrajzoló lett az Erdészeti Vállalatnál. Itt ment nyugdíjba 1962-ben, s itt halt meg 1972 áprilisában. bélyegkép|250px|Korda Béla (1970)

Munkássága Festészetére jellemző a mély, sötéten ragyogó színvilág. Főleg lovasképeivel aratott sikereket, nemzetközi kiállításokon érmeket nyert. Számos fa-, réz- és linómetszetet készített, melyekkel hazai és nemzetközi kiállításokon egyaránt szerepelt. Nemcsak vonzódott az irodalomhoz, hanem maga is írt cikkeket, tanulmányokat néprajzi, népzenei témákban. Pécsett megörökíti az uránvárosi építkezést. Az építkezéseken felszedett hulladék linóleumból kis metszeteket készített ex libris-nek, családja tagjait rajzolgatta.Imolay Lenkey István: Korda Béla ex librisei és alkalmi grafikái. Hajdúhadháztéglás, 1988. 20 lap. (A Hajdúhadháztéglási „Földi János" Nagyközségi Könyvtár füzetei 8. szám.) Rajzait barátai folyóiratokban jelentetik meg. 1963-ban felvették a Képzőművészeti Alapba, ami a nyilvános szereplés (kiállítások) és a képek eladásának feltétele volt. Belépett a pécsi Kisgrafika Barátok Körébe, ahonnan megrendeléseket kapott és meghívást egy-egy kiállításon részvételre. Két regényt lefordított németből magyarra és illusztrálta őket, de a Móra Kiadó nem adta ki.

Egyéni kiállításai (válogatás)

1969: Gyulai Harisnyagyár Ifjúsági KlubKorda Béla kiállítása a Gyulai Harisnyagyár Ifjúsági Klubjában, Gyulai Hírlap 10, 88. sz., 1969. november 11., 3. 1971: Pécs, KisgalériaMegnyílt Korda Béla ex libris kiállítása, Dunántúli Napló 28, 198. sz., 1971. augusztus 24., 5. 1984: emlékkiállítás KisújszállásonKis Tamás: Korda Béla emlékezete: Kiállítás a kisújszállási Galériában, Szolnok Megyei Néplap 35, 240. sz., 1984. október 12., 4. 1999: emlékkiállítás Szolnokon születésének 100. évfordulóján 2002: Pécs, Kolping HázLenkey István: Korda Béla festő-grafikusművész ébresztése, Hetedhéthatár 6, 16. sz., 2002. aug. 9., 18.

Csoportos kiállításai (válogatás)

1927: Műcsarnok, a Szolnoki Művésztelep jubileumi kiállítása 1928: Munkácsy Céh 1970: Exlibris - Nemzetközi Exlibris és Kisgrafika Kiállítás, Ernst MúzeumExlibris - Nemzetközi Exlibris és Kisgrafika Kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest, 1970, 23.

Források Korda Béla a Nagykunság festője, szerk. Madaras László, Szolnok, MTA Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Testülete, 2001, 139 p.

Jegyzetek

Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Kisújszállásiak Kategória:Pécsi képzőművészek Kategória:1899-ben született személyek Kategória:1972-ben elhunyt személyek