A Szent Tamás Iskola (németül Thomasschule zu Leipzig) egy koedukált és állami fenntartású bentlakásos iskola Lipcsében, Németországban amit 1212-ben alapított az Ágoston-rend. A világ egyik legrégebbi iskolája.
Története Az intézményt 1212-ben alapította Dietrich von Meißen őrgróf, így Európa egyik legrégebbi iskolája lett. Szent Ágoston kanonokjai schola pauperumként, azaz a szegények javát szolgáló ingyenes iskolaként működtették. A Szent Tamás-templomot az iskolával együtt alapították. A Szent Tamás iskolát először 1254-ből származó dokumentumok említik.
1539-ben Lipcse városa vette át az iskola tulajdonjogát. A fiúkórus (Thomanerchor) minden tagja (Thomaner) az iskolába jár a többi tanulóval együtt. A kórus tagjai, azaz a Thomaner az iskola saját bentlakásos iskolájában, a Thomasalumnatban él.
Az iskola első épülete a Szent Tamás-templom jelenlegi udvarán volt. 1553-ban egy melléképületet építettek oda. Johann Sebastian Bach, a Thomaskantor idejében ezeket az épületeket kibővítették; 1829-ben újjáépítették őket. 1877-ben egy új épületet emeltek a Schreberstraßén a helyhiány miatt. 1881-ben elkészült az internátus új épülete. Az iskolát a Kapp-puccs idején a Freikorps egysége használta laktanyaként.
A náci korszak alatt az iskola folytatta szokásos tantervét. Az iskola kibírta az 1943. december 3-i éjszakai bombázásokat, csak a tornaterem és az internátussal szemben lévő épületek pusztultak el. Az akkori rektor, Günther Ramin úgy döntött, hogy a kórust a grimmai Königlich Sächsische Fürsten- und Landesschule Sankt Augustin iskolába költözteti. Emiatt és az idősebb diákok besorozása miatt a Lipcsei Egyetem saját céljaira használhatta az iskola épületét. A rektor döntése a kórust átköltöztetéséről az 1944. február 20-i bombázások során igazolódott be, amikor az iskola épületei megsemmisültek. Ezt követően a megmaradt tanulók a Hillerstraßén található 41. Volksschule-ba jártak. A kórus később újra csatlakozott ezekhez a tanulókhoz a Hillerstraßén.
A II. világháború után
1973-ban az iskola új épületbe költözött a Pestalozzistraßén (ma Telemannstraße), de az internátus továbbra is a Hillerstraßén maradt.
Az 1990-es német újraegyesítés után a tanulók száma elkezdett megnőni. 2008 óta az iskola matematika, természettudományok, zene és nyelvészeti kurzusokat is kínál az ott tanulóknak.
2000 szeptemberében az iskola beköltözött a Hillerstraßén található, felújított eredeti épületbe.
Nevezetes diákok
Carl Friedrich Abel – német zeneszerző és kiváló viola da gamba játékos, Johann Sebastian Bach tanítványa Franz Abt – német zeneszerző Nicolaus von Amsdorf – német teológus és protestáns reformátor Johann August Apel – német író és jogtudós Armand Léon von Ardenne – német katonai író és tábornok Wilhelm Friedemann Bach – Johann Sebastian Bach legidősebb fia és tanítványa Carl Philipp Emanuel Bach – német zenész és zeneszerző, Johann Sebastian Bach második fia Johann Christian Bach – a klasszikus kor zeneszerzője, Johann Sebastian Bach tizedik fia Johann Christoph Friedrich Bach – Johann Sebastian Bach kilencedik fia Johann Gottfried Bernhard Bach – Johann Sebastian Bach negyedik fia Karl Baedeker – német fizikus Fritz Beblo – német városrendező, építész és festő Christian Daniel Beck – német filológus, történész, teológus és régiségbúvár Oskar Becker – német filozófus, logikus és matematikus Roderich Benedix – német drámaíró és szövegíró Theodor Bergk – német filológus Otto Julius Bierbaum – német író Georg Christoph Biller – német kórusvezető Christian Ludwig Boxberg – német zeneszerző és orgonista Albert Brockhaus – német kiadó és politikus Eduard Brücklmeier – német diplomata és ellenálló a náci rezsim ellen Conrad Bursian – német filológus és régész Johann Benedict Carpzov II – német keresztény teológus és héberista Carl Gustav Carus – német fiziológus és festő Julius Schnorr von Carolsfeld – német festő Walter Cramer – német üzletember és a kudarcba fulladt július 20-i összeesküvés tagja Karl Wilhelm Dindorf – német klasszika-tudós Max Dieckmann – német fizikus Christoph von Dohnányi – német karmester Klaus von Dohnányi – német politikus Georg Dohrn – német karmester Axel Eggebrecht – német újságíró és író Theodor Wilhelm Engelmann – német botanikus, fiziológus és mikrobiológus Georg Fabricius – német költő, történész és régész Johann Friedrich Fasch – német zeneszerző Paul Fleming – német költő Arnold Gehlen – befolyásos konzervatív német filozófus és szociológus Reinhard Goerdeler – német könyvelő és a KPMG alapítója Johann Gottlieb Görner – német zeneszerző és orgonista, Johann Sebastian Bach tanítványa Johann Christoph Graupner – német csembalós és magas barokk zeneszerző Andreas Gruentzig – német kardiológus Karl Heine – ügyvéd, jelentős vállalkozó és ipari úttörő Thomas Theodor Heine – német festő és illusztrátor Johann David Heinichen – német barokk zeneszerző és zeneteoretikus, a drezdai Lengyel és Szász Királyi Udvar Karl Heinrich Heydenreich – német filozófus és költő Rudolf Hildebrand – germanista Karl von Hochmuth – orosz tábornok Otto Hoetzsch – német tudós és politikus Reinhard Keiser – népszerű német operazeneszerző, egykor a Hamburgi Opera karmestere és Johann Mattheson utódja a Hamburgi Dóm kántora (templom) Johann Friedrich Kind – német drámaíró Johann Ludwig Krebs – rokokó és klasszicista kori zenész és zeneszerző, Johann Sebastian Bach tanítványa és Johann Tobias Krebs, egy másik Bach-tanítvány fia (weimari tanulmányai alatt) Sebastian Krumbiegel – német énekes és zenész Victor Lange – német születésű amerikai germanista a Princetoni Egyetemen Gottfried Leibniz – német matematikus és filozófus Justus Hermann Lipsius – német klasszika-tudós Christian Gustav Adolph Mayer – német matematikus Erhard Mauersberger – német karvezető, a lipcsei Thomaskirche 14. kántora Johann Sebastian Bach után, Rudolf Mauersberger (a Kreuzkirche (Drezda) zeneszerzője, karmestere és kántora) testvére Felix Moscheles – angol festő, békeaktivista és az eszperantó szószólója Paul Julius Möbius – német neurológus Georg Österreich – német barokk zeneszerző Carl Adam Petri – német matematikus és informatikus Eduard Friedrich Poeppig – német botanikus, zoológus és felfedező Nikolaus Pevsner – német születésű brit művészettörténet-tudós a Cambridge-i Egyetemen és Oxfordban Egyetem]] Johann Georg Pisendel – német barokk zenész, hegedűművész és zeneszerző Die Prinzen – német zenei együttes Günther Ramin – befolyásos német orgonista, karmester, zeneszerző, pedagógus és Bach utáni 12. Thomas-kantor Carl Gottlieb Reissiger – német karmester és zeneszerző Martin Rinkart – német lelkész és himnuszíró Johann Friedrich Rochlitz – német drámaíró, zenetudós, művészet- és zenekritikus Johann Theodor Roemhildt – német barokk zeneszerző Johann Rosenmüller – német barokk zeneszerző Friedrich Ruge – a német haditengerészet altengernagya Ernest Sauter – német zeneszerző Daniel Gottlob Moritz Schreber – német orvos és egyetemi tanár Johann Andreas Schubert – német általános mérnök és tervező Johann Gottfried Stallbaum – német klasszika-tudós David Timm (született 1969) – német zongoraművész, orgonista, karmester és dzsesszzenész Karl Wilhelm Valentiner – német csillagász Eduard Vogel – német felfedező Közép-Afrikában Richard Wagner – német zeneszerző, karmester, zeneteoretikus és esszéíró Jörg-Peter Weigle – német karvezetés professzora Friedrich Wieck – német zongora- és énektanár, Robert Schumann tanára és Clara Schumann apja Friedrich Wilhelm Zachau – német barokk zenész és zeneszerző, George Frideric Händel tanára Carl Friedrich Zöllner – német zeneszerző és karvezető
Híres tanárok
Johann Sebastian Bach – monumentális német barokk zeneszerző és orgonista Karl Ferdinand Braun – német feltaláló, fizikus és Nobel-díjas Sethus Calvisius – német zeneteoretikus, zeneszerző, kronológus, csillagász és a késő reneszánsz tanára Otto Crusius – német klasszikatudós Johann August Ernesti – német teológus és filológus Georg Fabricius – német költő, történész és régész Johann Matthias Gesner – német klasszikatudós és iskolamester, Johann Sebastian Bach lelkes rajongója Moritz Hauptmann – német zeneszerző és író, a Bach utáni Thomanerchor 6. kántora Sebastian Knüpfer – német barokk zeneszerző, 3. Thomaskantor Bach előtt Johann Kuhnau – német barokk zeneszerző, orgonista és csembalós, közvetlen elődje Bach előtt Thomaskantorként August Leskien – német nyelvész Johann Adam Hiller – német klasszikus és romantikus zeneszerző, karmester és zeneszerző, Bach után a 3. Thomas-kantor, a lipcsei Gewandhaus Zenekar első karmestere Rudolf Hildebrand – germanista Johann Rosenmüller – német barokk zeneszerző Günther Ramin – befolyásos német orgonaművész, karmester, zeneszerző, pedagógus és Bach után a 12. Thomas-kántor Georg Rhau – német kiadó és zeneszerző, az egyház protestánssá válása utáni első Thomaskantor, vezette a Thomanerchort a lipcsei vita nyitómiséjén, amely Luther Márton életében jelent meg utolsó ismert evangélikus himnuszkönyvként. Ernst Richter – német zeneteoretikus, Bach után a 8. Thomas-kantor és Wilhelm Rust posztjának közvetlen elődje Wilhelm Rust – német zenetudós, karmester és zeneszerző, Bach után a 9. Thomas-kántor Johann Hermann Schein – német zeneszerző és himnuszíró a kora barokk korban Johann Gottfried Schicht – német zeneszerző és karmester, Bach után 5. Thomaskantor Karl Straube – német egyházzenész, orgonista, karmester és tanár, Bach után a 11. Thomas-kantor, Max Reger barátja és szószólója, a Lipcsei Konzervatórium oktatója Jakob Thomasius – német akadémikus filozófus és jogtudós Christian Theodor Weinlig – német zenetanár, zeneszerző és karvezető Ernst Windisch – német tudós és keltaista Gustav Ernst Schreck – német zeneszerző, zenetanár, kórusvezető, 1983 Thomaskantor
Jegyzetek
Fordítás
Források
Corinna Wörner:''Zwischen Kulturpflege und Kulturpropaganda – Thomaner- und Kreuzchor als Kulturbotschafter der DDR'', in: Ritter, Rüdiger (Hg.): Musik und ihre gesellschaftliche Bedeutung in den staats- und postsozialistischen Ländern Mittel- und Osteuropas seit 1945, (Ostmitteleuropa interdisziplinär, Bd. 3), Wiesbaden 2023, p. 217–235, ISBN 978-3-447-12113-2.
További információk
Kapcsolódó szócikkek Tamás-templom (Lipcse) Kreuzkirche (Drezda)
Kategória:Németország középiskolái