Csíktusnádi Betegh Pál (Kézdiszentkereszt, 1871. január 11. – Arad, 1929. február 25.) erdélyi lapszerkesztő, nyomdatulajdonos, Betegh Bébi színésznő apja.
Életpályája Székely lófő családból származik.Szerepel a csíktusnádi Betegh család családfáján Kempelen Béla: Magyar nemes családok, 2. kötet: Betegh (csíktusnádi) szócikk III. tábláján. Online hozzáférés
Nyomda- és laptulajdonos
bélyeg|250px|Nyomda- és papírkereskedés-reklám bélyeg|250px|A Tentamen első kiadásának első kötete Székelyudvarhelyen nyomdát nyitott, majd 1894 és 1922 között Székely-Udvarhely (később Székelyudvarhely, Székelyország, Székely Hírek) néven hetilapot adott ki, négy év szünettel (1917–1920). A Segesváron megjelenő Nagy-Küküllő című hetilap kiadótulajdonosa 1899 és 1902 között.Kolozsvári Egyetemi Könyvtár katalógusa: H 352. Online hozzáférés Közéleti szerepet is vállalt, amelyekről (gazdasági egyleti élet, utazó könyvtárak szerepe, szakmai szövetkezés) újságcikkekben számolt be.Magyar Nép, 1927. március 5., október 15., december 10. Online hozzáférés Lapkiadóként több peres ügye is volt.Különfélék, Székelyudvarhely, 1906. március 25.; Nyílttér, Udvarhelyi Híradó, 1911. október 1.; Törvényszék, Brassói Lapok, 1911. október 13.; Nyílttér, Udvarhelyi Híradó, 1911. november 5. Online hozzáférés
1924-ben kiment Mexikóba, ahol megalapította a Mexikói Magyar Újság című lapot. Miután 1927-ben visszatért Erdélybe, Aradon lakó leányai kívánságára Aradra költözött, ahol estilapot szándékozott indítani, már az engedélye is megvolt, de váratlan halála megakadályozta ebben.
A Tentamen-per 1884-ben az MTA eldöntötte, hogy újra kiadja Bolyai Farkas Tentamen című kétkötetes könyvét (benne Bolyai János Appendix-ként ismert korszakalkotó művét). Sajnos, akkor nem foglalkoztak azzal, hogy le is fordítsák magyarra (az Appendixnek van magyar fordítása is). Amikor 1897-ben megjelent a Tentamen második kiadásának első kötete, Betegh Pál írt az Akadémia elnökének, Eötvös Lorándnak egy számonkérő levelet, hogy „Tudomásomra jött, hogy a MTA Bolyai Farkas és Bolyai János műveit magyarra lefordítva kiadta, illetve folytatólagosan kiadja. Miután nevezett írók összes kiadott és kiadatlan műveit az egyenes és kizárólagos jogutódoktól megvétel utján szerencsés vagyok magaménak nevezni, szives felvilágosítást kérek Nagyságodtól arra nézve, hogy minő jogon adta és adja ki a MTA beleegyezésem nélkül ez írók műveit?”Lásd: Oláh-Gál Róbert idézett cikke a Forrásoknál. Eltekintve attól, hogy latinul jelent meg a könyv, és nem magyar fordításban, a levél abban is téved, hogy Betegh Pál megszerezte volna a kiadás jogát a „jogutódoktól”, mivel ezt a jogot csak Bolyai Gergely fiától, Bolyai Gáspártól vette meg, az akkor a még élő Bolyai Dénestől (Bolyai János fiától) nem. Valószínűleg nem kapott választ a reklamációjára, mert pereskedésbe kezdett, amelyet végül több mint két év után elvesztett. A bíróság indoka egyrészt az volt, hogy Bolyai Gergely 1887-ben levélben egyezett bele a Tentamen újrakiadásába, másrészt pedig, hogy Bolyai Farkas eredeti műve címlapján nem szerepelt a szerző neve, így az akkori törvények értelmében ötven év után a szerzői jog elévült.A Tentamen ügye, Újság, 1900. november 18. Online hozzáférés Betegh Pál azt állította, hogy az volt a terve, „hogy a remek Tentament lefordíttatom magyar nyelvre és füzetenkint rendelkezésére bocsájtom a nagyközönségnek”.Törvényszéki csarnok. A Tentamen-pör, Budapesti Hírlap, 1899. március 18. Ez az elképzelés azonban az Akadémia támogatása nélkül nem sikerült volna, ahogy az eredeti latin nyelvű kiadása sem. Az MTA által megjelentetett második kiadás Kőnig Gyula és Réthy Mór matematikusok hathatós segítsége nélkül nem történhetett volna meg. A fordításba besegített Réthy Mór sógora, a kiváló latinszakértő Finály Henrik és annak fia, Finály Gábor is.Oláh-Gál Róbert: 200 éve született Finály Henrik, Népújság, 2025. január 22. Online hozzáférés
Családja 1895-ben házasságot kötött gyöngyöshalászi Takács Erzsébettel.Székelyföld (Kézdivásárhely), 1895. február 7. Online hozzáférés Leányai: Zádor Antalné Betegh Erzsébet (Böske) és Betegh Bébi (színésznő, a kolozsvári színház primadonnája), fiai Betegh LászlóBetegh Béby apja meghalt, Aradi Közlöny, 1929. február 26. és ifj. Betegh Pál.Halálozás, Székely Napló, 1924. április 17.
Jegyzetek
Források Betegh Bébi gyásza. Déli Hírlap, 1929. március 1. Betegh Béby apja meghalt. Aradi Közlöny, 1929. február 26. Székelyudvarhely a digiteka.ro honlapon Oláh-Gál Róbert: Az MTA és a Bolyaiak pere, Természet Világa, 2007. március.
Kapcsolódó szócikkek
Becsek Aladár
Kategória:1870-ben született személyek Kategória:1929-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar nyomdászok Kategória:Magyar lapkiadók Kategória:Székelyudvarhelyiek