Ohridi Szent Kelemen (vagy Kliment) (bolgárul, macedónul, szerbül: Климент Охридски, Kliment Ohridski; ógörögül: Κλήμης τῆς Ἀχρίδας, Klḗmēs tē̂s Akhrídas; kb. 830 – Ohrid, 916. július 27. előtt) az egyik első középkori bolgár szent, tudós, író és a szlávok apostola volt. Szent Cirill és Metód egyik legkiemelkedőbb tanítványa volt; nevét gyakran hozzák összefüggésbe a glagolita és a cirill ábécé megalkotásával, különösen pedig azoknak a keresztény hitre tért szlávok körében történő népszerűsítésével. Az Ohridi Irodalmi Iskola alapítójaként egyes szláv népek az oktatás és a nyelv védőszentjeként tisztelik. A Bolgár Ortodox Egyház első püspökeként tartják számon, a 10. század óta a Bolgár Ortodox Egyház Hét Apostolának egyike, valamint a modern Bulgária egyik legfőbb szentje. Kelemen missziója volt az a döntő tényező, amely az akkori Kutmicsevicában (a mai Észak-Macedónia területén) élő szlávokat bolgárokká formálta. Kelemen egyben Észak-Macedónia, Ohrid város és a Macedón Ortodox Egyház védőszentje is.

Élete

Származása Kelemen pontos születési dátuma ismeretlen. Valószínűleg fiatalon csatlakozott a thesszaloniki Metódhoz, majd később követte őt a müsziai Olümposz egyik kolostorába. Az Ohridi Theophilaktosz által írt hagiográfia szerint Kelemen mindenkinél jobban ismerte Metód életét. A kutatók többsége ezért azt feltételezi, hogy a Bizánci Birodalomban azon a területen született, ahol Metód politikai pályafutása során tevékenykedett, tehát szlávként Dél-Makedóniában.

Emiatt néhány tudós Thesszaloniki környékét tartja lehetséges szülőhelyének. Mások azon a véleményen vannak, hogy Dél-Makedónia – beleértve a Thesszalonikihez vezető északi utakat is – ekkoriban már az Első Bolgár Birodalomhoz tartozott. Makedónia nagy részét 830 és 840 között csatolták a Bolgár Birodalomhoz, tehát abban az időszakban, amikor Kelemen valószínűleg megszületett. Az Ohridi Theophülakt által írt Szent Kelemen rövid élete tanúsítja szláv származását, és „az első bolgár nyelvű püspöknek” nevezi őt. A Demetriosz Khomatenosz által megfogalmazott úgynevezett „Ohridi legenda” az európai moesiaiak közé sorolja, akiket általában bolgárokként ismertek. Emiatt néhány kutató bolgár szlávként tartja számon, míg Dimitrij Obolenszkij történész a Bolgár Birodalom szláv lakosaként jellemzi. Egy marginális hipotézis szerint Kelemen Nagymoráviában született.Andrej ŠKOVIERA: Svätí slovanskí sedmopočetníci. Bratislava: Slovenský komitét slavistov - Slavistický ústav Jána Stanislava SAV, 2010, ISBN 978-80-89489-02-2, S. 110–113.

Cirill és Metód nagymoráviai missziója Ohridi Kelemen Szent Cirill és Szent Metód tanítványaként részt vett nagymoráviai missziójukban, amely 863 körül kezdődött Rasztiszláv morva fejedelem meghívására. Ő azért kért bizánci misszionáriusokat, hogy ellensúlyozza a frank-latin papság befolyását. Miután Metódot 879-ben érsekké emelték, Kelement pappá szentelte. Kelemen a szláv lakosság körében prédikált, és szorgalmazta a népnyelv, az ószláv, valamint a Cirill által kifejlesztett glagolita írás használatát. Missziós tevékenysége arra irányult, hogy a keresztény tanításokat szláv kulturális elemekkel ötvözze, és az istentiszteleteket, valamint a keresztelőket az érthető nemzeti nyelven tartsák.

Munkájának központi részét képezte a liturgikus szövegek szláv nyelvre történő fordításában való részvétel. A Cirill és Metód által már lefordított evangéliumokra, a zsoltároskönyvre és az alapvető liturgikus könyvekre építve Kelemen, Metód irányítása alatt, részt vett az istentiszteleti ciklus további részeinek fordításában, ami lehetővé tett egy önálló szláv liturgia kialakítását. 880 körül Metóddal együtt védelmezte a szláv nyelv használatát II. Adorján és VIII. János pápák előtt, akik végül jóváhagyták a szláv liturgiát, annak ellenére, hogy a német papság ragaszkodott a latin, görög és héber nyelvekre való korlátozáshoz.

Emellett Kelemen részt vett a klerikusok képzésében is. A morvaországi központokban a leendő szláv papokat és diakónusokat írásra, teológiára és prédikációra oktatta, egy hazai papság felépítése céljából. Metód 885-ös halála után azonban kiéleződtek a konfliktusok a latin orientációjú papsággal I. Szvatopluk fejedelem alatt, aki egyre inkább a nyugati rítust támogatta. Ezek kapcsolatban álltak a bajor püspökségekkel és a Karoling Birodalommal, és elutasították a VIII. János pápa által már 880-ban jóváhagyott szláv liturgiát, mivel úgy érezték, hogy az veszélyezteti az egyházi hivatalok feletti ellenőrzésüket és a latin liturgiát. A keleti frank-latin papság képviselője és szószólója, Wiching nyitrai püspök nem riadt vissza attól sem, hogy céljai érdekében meghamisítsa a pápai leveleket. Szent Cirill és Metód tanítványait fogságba vetették, bántalmazták és kiutasították az országból. I. Szvatopluk fejedelem, aki korábban Metódot támogatta, politikailag a frankokhoz közeledett, és fellépett a szláv liturgia hívei ellen. Gorazdot, egy morva nemest és Metód kijelölt utódját, bár kezdetben püspökké nevezték ki, hamarosan elmozdították a tisztségéből, és feltételezhetően fogságban megölték. Ohridi Kelement és más tanítványokat, köztük Naumot, a szláv liturgia támogatása miatt 885-886 körül üldözték, bebörtönözték, végül pedig elűzték Nagymoráviából.

Ohridi Naummal, Angelarijjal és másokkal együtt az Első Bolgár Birodalomba menekült, ahol I. Borisz knyáz (fejedelem) menedéket nyújtott nekik. Itt a glagolita írás és a szláv liturgia tovább fejlődhetett. Míg a nagymoráviai misszió nem sokkal később összeomlott, a területet pedig a 10. század elején meghódították a magyarok, az Első Bolgár Birodalom lett a szláv keresztény kultúra új központja.

Tevékenysége az Első Bolgár Birodalomban I. Borisz cár és utóda, I. Simeon cár megbízta a két szerzetest, hogy oktassák a leendő bolgár papokat a nemrég kereszténységre tért országban. A kereszténység felvétele után kezdetben a bizánci misszionáriusok által bevezetett görög volt a bolgár egyházi nyelv. I. Borisz, annak érdekében, hogy visszaszorítsa a bizánci befolyást az államában, érdekeltté vált a szláv nyelv istentiszteleti használatának bevezetésében.

Kezdetben kizárólag Kelemen irányítása alatt alapították meg az Ohridi Iskolát az Ohridi-tó partján. Később csatlakozott hozzá Naum, aki eleinte a pliszkai és preszlavi iskolákat vezette. Az általuk alapított iskolákban az ószláv nyelvet tanították liturgikus nyelvként. Ohridot, Pliszka és Preszlav mellett, egy újabb egyházi és kulturális központtá tették: templomokat, kolostorokat építettek (köztük a Panteleimon és a későbbi Szent Naum-molostorokat), valamint kibővítették az iskolát, ahol számos papot képeztek. Az Ohridi Iskola jelentős mértékben hozzájárult az óbolgár irodalom létrejöttéhez. A hagyomány szerint Kelemen 886 és 893 között 3500 diákot oktatott az új írott nyelvre.

Gyakran neki tulajdonítják a cirill ábécé kifejlesztését is, azonban a Legenda Ochridica egy erre vonatkozó feljegyzése valójában valószínűleg csupán azt jelenti, hogy ő reformálta meg a glagolita írást.

Az I. Simeon cárral való konfliktusát követően 893-ban kinevezték a távoli Drembica püspökévé (ma Velika a bolgár Fekete-tenger partján; egy másik elmélet szerint a sokkal közelebbi Belica Sztruga mellett), ami felért egy száműzetéssel. Kelemen később visszanyerte az uralkodó kegyét, és Ohrid érseke lett. Megalapította a Panteleimon-kolostort Varošban, amely ma Ohrid egyik városrésze.

916-ban bekövetkezett halála után az ohridi Szent Pantaleon-templomban temették el. Amikor az oszmánok a 15. században ezt a templomot mecsetté alakították, Kelemen földi maradványait az ohridi Sveta Bogorodica Perivlepta-templomba helyezték át. A személyét övező mély tisztelet még Sámuel cár uralkodása alatt szentté avatásához vezetett , fő ünnepe július 27.Кирило-Методиевска енциклопедия: И-O, том 2, Институт за литература (Българска академия на науките), Университетско издателство "Св. Климент Охридски", 1995, стр. 334. A Szent Pantaleon-templom 2002-es újjáépítését követően a ma „Plaošnik” néven ismert területen, csontjai ismét az eredeti helyükön nyugszanak.

Emlékezete és öröksége Ohridi Szent Kelemen az óegyházi szláv nyelv egyik legtermékenyebb és legjelentősebb írója volt. Neki tulajdonítják Szent Cirill és Szent Metód pannóniai hagiográfiáját. Kelemen fordította le a húsvéttól pünkösdig énekelt egyházi énekeket tartalmazó Virágos Triódiont, és feltételezések szerint ő a szerzője a Szent Szolgálatnak, Római Szent Kelemen életrajzának, valamint a Szent Cirillnek és Szent Metódnak szentelt legrégebbi liturgiának. Általában a cirill ábécé feltalálását is neki tulajdonítják, bár az ábécét nagy valószínűséggel a Preszlávi Irodalmi Iskolában fejlesztették ki a 10. század elején.

Kelement ábrázoló középkori freskók találhatók Szerbia és Észak-Görögország mai területén, a túlnyomó többségük Észak-Macedóniában látható. Az Ohridi Szent Kelemen-templom Szkopjéban található, és ez a Macedón Ortodox Egyház legnagyobb székesegyháza.

Az első modern bolgár egyetemet, a szófiai egyetemet 1888-as alapításakor Szófiai Ohridi Szent Kelemen Egyetemnek nevezték el. Az 1944. november 23-án alapított Macedón Nemzeti és Egyetemi Könyvtár szintén az ő nevét viseli. Az 1979-ben alapított bitolai egyetem szintén Kelemen nevét viseli, akárcsak az egyetlen állandó bolgár antarktiszi kutatóállomás, az Ohridi Szent Kelemen Bolgár Tudományos Bázis a Livingston-szigeten, a Déli-Shetland-szigeteken.

2008 novemberében a Macedón Ortodox Egyház a jóakarat jeleként a Bolgár Ortodox Egyháznak adományozta Kelemen ereklyéinek egy részét.

2018 májusában bejelentették, hogy a Provadija községhez tartozó Ravna falu közelében fekvő ravnai kolostor romjai között egy nagy mennyiségű falfirkát (graffitit) tartalmazó kőlapon azonosították Kelemen aláírását. Az aláírás keltezése 889. április 24. A lelet okot ad arra a feltételezésre, hogy Cirill és Metód tanítványai Nagymoráviából való kiutasításuk és bulgáriai befogadásuk után egy ideig ott telepedtek le.

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:Bolgár irodalom Kategória:Bolgár tudósok Kategória:Ortodox (pravoszláv) szentek Kategória:916-ban elhunyt személyek