A szuhovej (oroszul: суховей, szó szerinti jelentése: „száraz fújás”) az eurázsiai sztyeppi, félsivatagi és sivatagi övezetekre jellemző, száraz és forró, mérsékelt vagy erős szél. A meteorológiai jelenség elsődleges jellemzője az igen alacsony relatív páratartalom és a magas léghőmérséklet, amely erőteljesen fokozza a párolgást, ezzel súlyos károkat okozva a mezőgazdasági kultúrákban.
Jellemzői A szuhovej nem konkrét szélirányhoz kötött légmozgás, hanem meghatározott fizikai paraméterekkel leírható meteorológiai állapot. Főbb jellemzői a következők: Hőmérséklet: Általában 25–30 C° feletti, de az intenzív időszakokban gyakran a 40 C°-ot is meghaladja. Relatív páratartalom: Jellemzően 30% alatti, extrém esetekben 10% körüli értékre süllyedhet. Szélsebesség: Változó, általában 20–70 km/h közötti. A növényzetkárosító hatás azonban már gyenge szél esetén is fellép az intenzív nedvességelvonás miatt.
Osztályozása A meteorológiai szakirodalom a szuhovej erősségét a növényzetre gyakorolt hatás alapján három kategóriába sorolja: Gyenge szuhovej: ~25 C°, relatív páratartalom ~25–30%. Mérsékelt szuhovej: ~30 C°, relatív páratartalom ~20%. Erős (intenzív) szuhovej: >35 C°, relatív páratartalom <15%.
Előfordulása Elsősorban Oroszország déli területein (a Volga vidékén, a Kaukázus északi részén), Kazahsztánban, Ukrajna déli részén és Közép-Ázsiában gyakori. Ritkábban a Kárpát-medence keleti részén, az Alföldön is megjelenhetnek szuhovej-szerű jelenségek a kontinentális légtömegek betörésekor, de ezek intenzitása általában elmarad a belső-ázsiai típusétól.
Kialakulásának mechanizmusa A szuhovej kialakulása leggyakrabban anticiklonális helyzetekhez köthető. Az anticiklon peremén áramló levegő a sivatagi vagy félsivatagi területek felett haladva erősen felmelegszik és kiszárad.
A folyamat fizikai alapja az adiabatikus melegedés: a magasabb légrétegekből lefelé áramló levegő a növekvő nyomás hatására felmelegszik, miközben relatív nedvességtartalma csökken. Amikor ez a forró, száraz légtömeg eléri a sztyeppi övezetet, a talaj és a növényzet nedvességtartalmát gyors párologtatással elvonja. Leggyakrabban a Kaszpi-mélyföld és Kazahsztán felől érkezik a kelet-európai síkságok irányába.
Mezőgazdasági és ökológiai hatásai A szuhovej a növénytermesztés egyik legveszélyesebb éghajlati kockázata a kontinentális sztyeppéken. A jelenség hatására a növények párologtatása olyan mértékben gyorsul fel, amelyet a gyökérzet a talajból már nem képes pótolni. Ez a vízháztartás felborulásához, a levelek fonnyadásához, majd a növény "besüléséhez" vezet.
Sokktényező: Akár pár óráig tartó szuhovej is képes a gabonafélék szemképződését megállítani vagy a termést elpusztítani. Védekezés: A hatások ellen erdősávok telepítésével, intenzív öntözéssel és szárazságtűrő fajták nemesítésével védekeznek.
A mezőgazdaságra gyakorolt súlyos hatását jelzi, hogy a 19–20. század folyamán bizonyítottan többször is éhínséget okozott Dél-Oroszországban és Ukrajnában. Jelentős – de nem kizárólagos! – szerepet játszott az 1931–32-es ukrajnai éhínségben, a holodomorban.
A művészetekben A szuhovej annyira jellegzetes éghajlati jelensége a dél-orosz sztyeppnek, hogy fontos művészi motívummá vált az irodalomban, a zenében és a képzőművészetben.
Visszatérő motívum Mihail Alekszandrovics Solohov Csendes Don című regényében.
A szuhovej feltűnik Anna Ahmatova természetlírájában is, például A sivatag meghódítása című, 1950-be írt versében:
Hasonlóképp megjelenik Arszenyij Tarkovszkij költeményeiben, mint az Ahol a pusztát kunhalmok csókolták... című versben:
Az orosz genetikus, Raissza Berg a Szuhovej címet adta emlékiratainak. Az élete nagy részét a Szovjetunióban töltő, később Amerikába emigrált tudós a szuhovej jelenségét a mindent kiszárító, a termékeny alkotást tönkretevő szovjet-kommunista áltudomány, a liszenkóizmus pusztitó hatásainak metaforájaként használja.
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek Főn Sirokkó Aszály
Kategória:Időjárás Kategória:Meteorológia Kategória:Mezőgazdaság Kategória:Oroszország Kategória:Szelek Kategória:Ukrajna