III. Mihály, románosan Mihai vagy Mihail Racoviță (, ), Moldva fejedelme volt 1703 és 1705 között, 1707 és 1709 között, valamint 1716 és 1726 között, továbbá Havasalföld fejedelme 1730 és 1731 között, illetve 1741 és 1744 között.

Élete Mihály egy moldvai bojár családból származott, amelynek legismertebb tagja a 19–20. századi természettudós és antarktiszi kutató, Emil Racoviță volt. A „Racoviță” név birtokuk nevéből ered; a család eredeti neve Cehan volt. Ion Racoviță († 1688 júniusában) és Cantacuzino Anasztázia fia, Toma Cantacuzino unokája volt. Utóbbi Constantin Cantacuzino öccse volt, és 1638-ban mare vornic (kb. miniszterelnök és kancellár), majd 1644-ben mare stolnic (kb. igazságügyi miniszter és az udvartartás vezetője) tisztséget töltött be. Édesapja mintegy harminc éven át számos hivatalt viselt a moldvai udvarban. Házassága révén a nagyhatalmú fanarióta Cantacuzino-család szövetségébe került, amely ekkoriban mindkét román fejedelemség politikai életét uralta. Mihály bátyja, Dimitrie, Ilinca Cantacuzinóval kötött házasságot, aki Mihai Cantacuzino (1640–1716), Havasalföld főhadvezérének (mare spătar) lánya volt. Nővére, Ecaterina, Iordache Cantacuzino-Deleanuhoz ment feleségül, aki Moldva nagykancellárja (mare logofăt) volt.

Bár román származású volt, a Racoviță család erős hellenizációja, valamint Mihály uralkodásának körülményei miatt gyakran őt is fanarióta fejedelemként tartják számon. 1703 szeptemberében a Cantacuzino-család befolyásának köszönhetően Moldva trónjára emelték, miután sikerült elmozdítaniuk Constantin Duca fejedelmet. 1705. február 23-án leváltották, és helyére egykori sógora, Antioh Cantemir került, aki két évre visszaszerezte a trónt. Antioch Cantemir második leváltása után Mihályt 1707. július 31-én ismét fejedelemmé tették. Már 1706. október 28-án az oszmánok eltávolították, mivel Constantin Brâncoveanu meggyőzte őket arról, hogy Oroszország befolyási ügynöke. Előbb Konstantinápolyban bebörtönözték, majd házi őrizetbe helyezték. Később azonban megbízhatónak ítélték, és 1716. január 5-én – a Cantacuzino család hatalomból való végleges kiszorítása után – ismét Moldva trónjára került, Nicolae Mavrocordat helyére, akit Havasalföldre helyeztek át.

A velencei–osztrák–török háború idején a krími tatárok segítségét kellett kérnie az osztrák invázió visszaverésére, ám ezek a szövetségesek Moldvát is kifosztották. 10 éves uralkodás után, 1726 októberében leváltották, és helyét riválisa, Grigore Ghica foglalta el. 4 évvel később, 1730 októberében Havasalföld fejedelmévé nevezték ki Constantin Mavrocordat helyére, akit bár a bojárok megválasztottak, az Oszmán Birodalom nem hagyott jóvá. Egyéves uralkodás után leváltották, majd 1741 szeptemberétől 1744 júliusáig ismét ő töltötte be a fejedelmi tisztséget. 1744-ben elhunyt. (Némelyek szerint egészen 1756-ig élt.)http://www.ghika.net/Familles/Racovita/Racovita.pdf

Házasságai és leszármazottai Mihály először 1690-ben Safta Cantemirrel, Constantin Cantemir fejedelem leányával kötött házasságot, ám ebből a házasságból nem született gyermek. Második felesége Ana Codreanu volt, akitől gyermekei születtek:

Constantin Racoviță (1699–1764), Moldva és Havasalföld fejedelme Mihai Racoviță (sz. 1710), 1769–1770 között fődragomán, aki visszautasította a moldvai trónt Anastasia (1713–1758), Scarlat Ghica moldvai fejedelem felesége Ștefan Racoviță (1713 után – 1782), Havasalföld fejedelme

Jegyzetek

Fordítás

Források Alexandru Dimitrie Xenopol Histoire des Roumains de la Dacie trajane : Depuis les origines jusqu'à l'union des principautés. E Leroux Paris (1896) Nicolae Iorga Histoire des Roumains et de la romanité orientale. (1920) Constantin C. Giurescu & Dinu C. Giurescu, Istoria Românilor Volume III (depuis 1606), Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, Bucureşti, 1977. Mihail Dimitri Sturdza, Dictionnaire historique et généalogique des grandes familles de Grèce, d'Albanie et de Constantinople, M.-D. Sturdza, Paris, chez l'auteur, 1983. Jean-Michel Cantacuzène, Mille ans dans les Balkans, Éditions Christian, Paris, 1992. Gilles Veinstein, Les Ottomans et la mort (1996) . Joëlle Dalegre Grecs et Ottomans 1453-1923. De la chute de Constantinople à la fin de l’Empire Ottoman, L’Harmattan Paris (2002) . Jean Nouzille La Moldavie, Histoire tragique d'une région européenne, Ed. Bieler (2004), . Traian Sandu, Histoire de la Roumanie, Perrin (2008).

Kapcsolódó szócikkek Moldvai fejedelmek listája Havasalföldi fejedelmek listája Havasalföldi és moldvai fejedelmek családfája

Kategória:Moldvai fejedelmek Kategória:Havasalföldi fejedelmek Kategória:1744-ben elhunyt személyek