A nátrium–jodid-szimporter, más néven nátrium–jodid-kotranszporter (NIS),Glossary, UniProt Consortium emberben az SLC5A5 gén által kódolt fehérje. Transzmembrán glikoprotein, melynek tömege 87 kDa, és 13 transzmembrán doménje van, melyek 2 nátriumiont () szállítanak jodidiononként () a sejtbe. A NIS-mediált jodidfelvétel a pajzsmirigy tüszősejtjeibe a pajzsmirigyhormon-szintézis 1. lépése. Jodidfelvétel A jód tüszősejtek által mediált felvétele a vérplazmából a pajzsmirigyhormonok szintézisének 1. lépése. Ez a jód szérumfehérjékhez – különösen albuminokhoz – kötődik. A szabad jód a szervezetből vizelettel távozik (a vese a jód extracelluláris térből való eltávolításában létfontosságú.
A jódfelvétel a NIS által végrehajtott aktív transzport eredménye, melyet a tüszősejtek bazolaterális membránjában hajt végre. Ennek eredményeként a tüszősejtek jódkoncentrációja a környező plazmáénak 20–50-szerese. A sejtmembránon át történő jódtranszportot a nátrium elektrokémiai gradiense hajtja (a sejtbeli koncentráció 12, a sejten kívüli 140 mM). A tüszősejtekben a jód az apikális membránba diffundál, ahol jódkationná () oxidálja a pajzsmirigy-peroxidáz, mely a tireoglobulin tirozinjait jódozza a tüsző kolloidjában. Így a NIS fontos a pajzsmirigyhormonok (T3, T4) bioszintézisében. bélyegkép|jobbra|Pajzsmirigyhormon-szintézis, jobboldalt a -szimporterrel.
A pajzsmirigy sejtjein kívül kisebb mennyiségben más szövetekben, például nyálmirigyekben, gyomornyálkahártyában, vesében, terhesség és szoptatás alatt a méhlepényben, petefészekben és az emlőmirigyekben található. Az emlőmirigyek NIS-expressziója lényeges, mivel a jód abszorpciójának szabályzása és anyatejben lévő jelenléte az újszülöttek fő jódforrása. A NIS-expressziót a pajzsmirigyben a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH) szabályozza, míg az emlőben 3 anyag – a prolaktin, az oxitocin és az β-ösztradiol – szabályozza. Környezeti vegyületek általi gátlás Egyes ionok, például a perklorát, pertechnetát és tiocianát, a jódfelvételt kompetitíven gátolják, mert a szimportert használhatják, ha plazmaszintjük magas, a jodidnál csekélyebb NIS-affinitás ellenére is. Számos növényi cianogén glikozid inhibeálja a növényevő és -parazita állatok NIS-ét a növényi NIS inhibíciója nélkül. Ezenkívül az amerikai ivóvizekben helyenként előforduló fluorid is csökkentheti a NIS-expressziót a sejtben.
Egy ellenőrzött in vitro radiojódfelvétel-assay (RAIU) kimutatta, hogy a hagyományosan ismert anionok, például a perklorát mellett bizonyos szerves vegyületek is inhibeálhatják a jódfelvételt a NIS-en keresztül. Jódfelvétel-szabályzás A jódtranszport-mechanizmusok a NIS-expresszió-szabályzással közeli kapcsolatban vannak. 2 féle szabályzása van ennek: pozitív és negatív. A pozitív a TSH-n alapul, mely transzkripciós és poszttranszlációs mechanizmusokkal működik. Ezzel szemben a negatív szabályzás a plazmatikus jódkoncentrációtól függ. Transzkripciós szabályzás Transzkripciós szinten a TSH a pajzsmirigyfunkciót ciklikus adenozin-monofoszfáton (cAMP) keresztül szabályozza. A TSH először a G-protein-kapcsolt receptorokhoz kötődik, majd az adenilát-ciklázt aktiválja, növelve a sejten belüli cAMP-szintet. Ez aktiválhatja a CREB (cAMP-reszponzívelem-kötő) transzkripciós faktort, mely a cAMP-reszponzívelemhez (CRE) köt. Azonban ez nem feltétlenül következik be, ehelyett a cAMP-növekedést a fehérjekináz A (PKA) aktivációja követheti, melynek eredménye a PAX8 tranzkriőciós faktor foszforiláció utáni aktiválása.
E két transzkripciós faktor a NIS-transzkripció indításához szükséges NUE (NIS-előerősítő) aktivitását befolyásolja, mely 4, mutációelemzéssel kimutatott kötőhelytől függ, a PAX8 ebből 2-höz kötődik. A PAX8-mutációk a NUE csökkent transzkripciós aktivitását okozzák. További kötőhely a CRE, ahová a CREB köt, és a NIS-transzkripcióban vesz részt.
Ezzel szemben a növekedési faktorok – például az IGF-1 and TGF-β (melyeket a BRAF–V600E onkogén indukál) – gátolják a NIS-expressziót, nem engedve annak lokalizációját a membránban. Poszttranszlációs szabályzás A TSH a jódfelvételt poszttranszlációsan is szabályozhatja, mivel hiányakor a NIS a bazolaterális membránból a sejtplazmába kerülhet, ahol nem tölt be funkciót, csökkentve a jódfelvételt. Pajzsmirigybetegségek A jódtranszport hiánya a tüszősejtekben gyakran golyvát okoz. A NIS-t kódoló gén egyes mutációi hipotiroidizmust és pajzsmirigy-diszhormonogenezist okoznak.
Anti-NIS antitestek mutathatók ki a pajzsmirigyet érintő autoimmun betegségekben. RT-PCR-tesztekkel kimutatható, hogy a pajzsmirigyrák sejtjei nem expresszálnak NIS-t, és immun-hisztokémiai tanulmányok alapján a NIS nem működik bennük, mivel elsősorban citoszolikus, és nem a bazolaterális membránban található.
Ezenkívül kapcsolat van a BRAF onkogén V600E mutációja és a tüszősejtek jódszintjét növelni képtelen papilláris pajzsmirigyrák közt. Használat -gyel A fő cél a nem pajzsmirigyben jelentkező rák kezelésére a minél kevésbé agresszív, minél kevésbé toxikus folyamatok kutatása. Ilyen terápia például a ráksejtek NIS-ének más eredetű (például mell-, vastagbél-, prosztatarák) sejtekbe juttatása adeno- vagy retrovírusokkal (vírusvektor). Ez a géncélzás. A NIS-transzfer után -gyel kezelhető a beteg, ennek eredménye a daganatsejtek alacsony túlélési aránya. Jegyzetek
Fordítás
További információk
External links