Bibó-Bige György (eredeti neve: Bibó György) (Hajdúsámson, 1871. április 24.Hajdúsámsoni református egyházközség keresztelési anyakönyve 67/1871. Familysearch.org – Debrecen, 1935. szeptember 11.) magyar tanár, amatőr régész.
Életpályája 1889–1894 között a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának latin-történelem szakos hallgatója volt.
1893–1914 között a szabadkai gimnáziumban tanított. 1898-ban szerezte meg tanári diplomáját.
1901-ig elkészítette a múzeumban őrzött kötetek és tárgyak jegyzékét. 1902-től az Archaeologiai Értesítő munkatársa volt.
1913-ban hozzá kapcsolódott az első Szabadka környéki, tudományos régészeti ásatás; egy Árpád-kori templomot és temetőrészt tártak fel Kelebiánál. 1914-ben nyugdíjba vonult.Állami gimnázium, Szabadka, 1914
1920-ban nem tett vizsgát az államnyelvből; elhagyta az országot.
Munkássága Könyvtárszervező volt; a szabadkai Közkönyvtár- és Múzeum Egylet aktív tagja, a közkönyvtár könyvtárosa, a kezdeti időszakban a múzeumi gyűjtemény őre volt. A régészet mellett elismert szaktekintélynek számított a numizmatikában is.
Családja Szülei Bibó Vincze és Kallós Juliska voltak. Nagybátyja, Bige Sándor örökösévé illetve fiává fogadta.
Művei Praehistoria. Az ember a történelmi kor kezdetéig (Szabadka, 1901) Az írás története (Szabadka, 1902)
Jegyzetek
Források Magyar Múzeumi ARcképcsarnok, 2002 http://adattar.vmmi.org/fejezetek/634/03_tanarok_adatai.pdf http://adattar.vmmi.org/konyvek/23/kalapis_zoltan_eletrajzi_kalauz_a-gy.pdf
További információk Magyar László: Eletek, iratok. Iratok, életek (Újvidék, 1994) Sto godina Gradske biblioteke u Subotici 1890–1991 (Subotica, 1991)
Kategória:1871-ben született személyek Kategória:1935-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar régészek