A határon túli állampolgárok választójoga arról szól, hogy szavazhatnak-e az állampolgárságuk szerint egyes választásokon úgy, hogy külföldön élnek. 2020-tól több, mint 140 ország biztosítja a határon túli állampolgárainak, például a kivándorlók vagy más külföldön élők számára választójogot.
Jelentős eltérések vannak az országok között a választójog tartalma – pl. vonatkozik-e elnökválasztásra, parlamenti választásra, önkormányzati választásokra – , a szavazás módjai – pl. külképviseleteken, levélszavazat révén vagy online – tekintetében. Az 1990-es években és azóta jelentősen nőtt azon országok száma, amelyek megadták a határon túli állampolgáraiknak a szavazati jogot.
Variációk
Időbeli korlát Néhány ország (például Franciaország) teljes, időben is korlátlan választójogot biztosít külföldön élő állampolgárainak, amely megegyezik a belföldi állampolgárok választójogával. Más országok a külföldön élő állampolgárok számára csak egy bizonyos ideig engedélyezik a szavazást az ország elhagyása után, ezt követően már nem jogosultak szavazni (pl. Németországban 25 év, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy továbbra is hatással vannak rájuk a németországi politikai döntések). Megint más országok a választójogot kizárólag az adott országban élő állampolgároknak tartják fenn, ezáltal megfosztva a külföldön élő állampolgárokat szavazati joguktól, amint elhagyják hazájukat (például Írországban ez a helyzet, rendkívül korlátozott kivételektől eltekintve).
Szavazás mód bélyegkép|Szavazási levélcsomag egy indonéziai szavazó számára az Egyesült Királyságban a 2019-es indonéz parlamenti választásokra Hasonló eltérések vannak abban is, hogyan gyakorolhatják szavazójogukat a határon túliak. Gyakran csak országuk külképviseletein, azaz nagykövetségén vagy konzulátusán tudják leadni szavazatukat. Az új-zélandi szavazók online letölthetik szavazólapjaikat, és feltölthetik kitöltött szavazólapjaikat a választási bizottság weboldalára, vagy postán elküldhetik szavazólapjaikat a választási bizottságnak vagy egy új-zélandi diplomáciai képviseletnek.
Választások A Franciaországban nem állandó lakhellyel rendelkező állampolgárságú szavazók szavazhatnak az Európai Parlament választásain, a francia elnökválasztáson, a nemzeti népszavazásokon, valamint a Nemzetgyűlés (a parlament alsóházának) választásain és a Külföldön Lakó Francia Állampolgárok Gyűlésének ("külhoni parlament") tagjainak választásain, akik egyben a francia szenátus 12 tagját választják meg. Az új-zélandi állampolgárok határon túlról is mind országos, mind helyi választásokon szavazhatnak. Kolumbiában a határon túli állampolgárok szavazhatnak az elnökválasztáson és a törvényhozási választásokon, de nem vehetnek részt a regionális és helyi választásokon.
Választókerületek
Egyes országok összevonják a határon túli szavazókat a belföldi választókerületekben szavazókkal, míg mások külön mandátumokat tartanak fenn a törvényhozásukban határon túliak képviseletére. Az Egyesült Államok az első eset példája, külföldön élő állampolgárai abban az államban szavazhatnak, amelyet a választási lakóhelyükké nyilvánították. Olaszország ezzel szemben külön képviselői helyeket hozott létre a Szenátusban és a Képviselőházban a határon túliak képviseletére. bélyegkép|Szavazóhelyiség a Koreai Köztársaság nagykövetségén Helsinkiben
Okok és következmények Számos különböző ok magyarázza, hogy az államok miért és mikor biztosítanak szavazati jogot a nem rezidens állampolgároknak. Az egyik tényező az, hogy az államok előnyöket keresnek a kivándorlóktól, azaz azt remélik, hogy a kivándorlók nagyobb valószínűséggel járulnak hozzá származási országuk gazdaságához pénzátutalások révén, vagy más módon tanúsítanak lojalitást, ha joguk van szavazni az adott ország választásain. Másodszor, a külföldön élők szavazati jogának megadása a kivándorló szervezetek lobbitevékenységének eredménye lehet. Ez szerepet játszott a mexikói esetben. Harmadszor, a kormánypártok ellenállnak külföldön élő állampolgárok szavazásának, ha okkal feltételezik, hogy a szavazati jog kiterjesztése az ellenzék javát szolgálja. Így a külföldön élő állampolgárok szavazása akkor válik lehetővé, ha a határon túli állampolgárok szavazásának ellenzői elveszítik a hatalmat, ahogyan az az 1990-es években Olaszországban történt. Ha egy ország bevezeti a nem rezidens állampolgárok szavazását, a szomszédos országok nagyobb valószínűséggel teszik ugyanezt.
Normatív viták Politikaelméleti szakértők és jogtudósok is tárgyalták a határon túliak szavazásának előnyeit és problémáit. Rainer Bauböck politikai teoretikus és állampolgársági szakértő számos érvet értékelt a külföldön élő állampolgárok szavazása mellett. Először is, egy demokráciában minden, a minimális korhatárt betöltött állampolgárnak rendelkeznie kell választójoggal, és a külföldön élők továbbra is állampolgárok, így szavazati joggal kell rendelkezniük. Másodszor, a külföldön élők gyakran jelentős gazdasági hozzájárulást jelentenek az anyaországuknak, és ezen hozzájárulások értékét el kell ismerni a szavazati jog megadásával. Végső soron Bauböck egy harmadik megközelítést támogat, amely az érdekelt felek közösségének koncepciójára összpontosít. Azt javasolja, hogy „azokat az egyéneket, akiknek életkörülményei a jövőbeni jólétüket egy adott politikai közösség virágzásához kötik, érdekelt felekként kell elismerni az adott politikai közösségben, akik jogosultak részt venni a kollektív döntéshozatali folyamatokban, amelyek alakítják e politikai közösség közös jövőjét”. Így az első generációs kivándorlóknak lehetővé kellene tenni, hogy származási országában szavazhasson a választásokon. Bauböck szerint ezt a kiváltságot nem szabad automatikusan kiterjeszteni a második vagy a további generációkra.
Joghatóságok szerint
Európa
Ausztria A külföldön élő osztrák állampolgárok lejárat nélkül szavazhatnak levélben az osztrák elnökválasztáson és parlamenti választáson, valamint a népszavazásokon. Ehhez regisztrálniuk kell egy erre a célra létrehozott névjegyzékébe, és tízévente meg kell újítaniuk regisztrációjukat.
Belgium 2017-től a külföldön élő belga állampolgárok regisztrálhatnak a Képviselőház és az Európai Parlament választásain. Miután a személy regisztrált (ami nem kötelező), kötelező szavazni. A külföldiek nem szavazhatnak a regionális vagy helyi választásokon.
Csehország A külföldön élő cseh állampolgárok részt vehetnek a választásokon. Szavazataikat szavazóhelyiségekben kell leadniuk, vagy levélben kell elküldeniük, ha a postai úton történő szavazást választják. A 2021-es választásokon, mielőtt a postai szavazás lehetővé vált volna, a cseh külföldiek megpróbálták felhívni a figyelmet a szavazóhelyiségekhez való eljutás nehézségeire, és szorgalmazták a postai szavazás lehetőségét.
A külföldön élő vagy állomásozó állampolgárok számára 2024 óta engedélyezett a levélszavazás. Ez a képviselőházi választásokon, az elnökválasztáson és az európai parlamenti választásokon is engedélyezett.
Dánia Az EU-országokban élő dán állampolgárok határozatlan ideig szavazhatnak az európai parlamenti választásokon.
Finnország A külföldön élő finn állampolgárok jogosultak szavazni a parlamenti választásokon és az elnökválasztáson. Szavazhatnak az európai parlamenti választásokon is, feltéve, hogy nem regisztráltak a lakóhelyük szerinti EU tagállamban.
Franciaország A külföldön élő francia állampolgárok teljes szavazati joggal rendelkeznek az elnökválasztásokon és parlamenti választásokon, függetlenül attól, hogy mennyi ideje élnek külföldön.
Franciaországban van egy külön Külföldön Élő Francia Állampolgárok Gyűlése, amelynek elnöke a francia külügyminiszter. Franciaországban 11 külhoni választókerület működik a külföldön élő francia állampolgárok számára, amelyek mindegyike egy képviselőt választ, aki a Nemzetgyűlésben ül.
Görögország A külföldön élő görög állampolgárok bizonyos feltételek mellett szavazhatnak a hazájukban tartott választásokon.
Hollandia A külföldön élő holland állampolgárok szavazhatnak a képviselőházi, az európai parlamenti és a szenátusi elektori kollégium választásain, de nem szavazhatnak az önkormányzati vagy tartományi választásokon. Ahhoz, hogy külföldről szavazhassanak, regisztrálniuk kell a névjegyzékbe.
Magyarország Magyarországon gyakorlatilag kétféle, eltérő szavazati joggal rendelkező, külföldön élő állampolgár létezik az Országgyűlésben használt választási rendszer, valamint a szomszédos országokban, például Romániában élő nagyszámú magyar állampolgár miatt. Azok, akik korábban Magyarországon laktak és nem jelentkeztek ki, továbbra is belföldi választókerületben jogosultak szavazásra, ideiglenesen külföldön tartózkodónak tekintendők, és teljes szavazati joggal rendelkeznek, egy szavazatot egy jelöltre egy egyéni választókerületben, egy másikat pedig egy pártlistára egy országos választókerületben adhatnak le. Ezt csak személyesen tehetik meg a választókerületükben, vagy egy magyar nagykövetségen vagy konzulátuson. Akiknek hivatalosan nincsen magyar lakcímük, csak listás szavazati joggal rendelkeznek, de levélben is szavazhatnak. Az európai parlamenti választásokat illetően az Európai Unió egy másik tagállamában lakó magyar állampolgároknak lehetőségük van az adott tagállam választókerületében szavazni, míg az EU-n kívüli országban lakók csak a „Magyarország” választókerületben szavazhatnak.
Németország A szövetségi választási törvény kimondja, hogy a külföldön élő és Németországban lakóhellyel nem rendelkező német állampolgárok szavazhatnak a német parlamenti választásokon és az európai parlamenti választásokon, ha:
14. születésnapjuk óta és az elmúlt 25 évben legalább három hónapig megszakítás nélkül Németországban éltek; vagy Szoros személyes és közvetlen kapcsolatban állnak a német politikával, és személyesen is érintik őket a németországi politikai fejlemények.
Olaszország A külföldön élő olasz állampolgárok jogosultak szavazni az olasz parlamenti választásokon és népszavazásokon. Szavazhatnak levélben, vagy egy olasz konzulátuson vagy nagykövetségen. Azoknak a polgároknak, akik külképviselet híján haza kell utazniuk szavazni, az olasz kormány megtéríti az utazási költségek 75%-át.
Az olasz parlamentben 12 helyet tartanak fenn a külföldön élő állampolgárok számára: nyolc ilyen mandátum van a Képviselőházban és négy a Szenátusban.
Lengyelország A lengyel állampolgárok külföldről is szavazhatnak az elnökválasztáson, a parlamenti választásokon, az európai parlamenti választásokon és a népszavazásokon, de a helyhatósági választásokon nem.
Litvánia Litvánia 2019-ben létrehozott egy külhoni választókerületet a Seimasban (parlamentben) a külföldön élő állampolgárai számára,Expat Lithuanian constituency may be abolished due to insufficient turnout, LRT, 16 October 2024 amely a 2020-as parlamenti választásokkal lépett hatályba.
A külföldön élő litván állampolgárok a beföldi állampolgárokhoz hasonlóan pártlistára is szavazhatnak.
Luxemburg A külföldön élő luxemburgi állampolgárok szavazhatnak a parlamenti választásokon és a népszavazásokon is, de a helyhatósági választásokon nem.
Portugália A portugál alkotmány minden portugál állampolgárnak biztosítja a szavazati jogot, függetlenül attól, hogy hol él.
Portugáliában a Portugál Közösségek Tanácsa (Conselho das Comunidades Portuguesas), egy tanácsadó testület, amely a portugál kormány része, és a külföldön élő portugál állampolgárok érdekeit képviseli.
A portugál parlament 230 helyéből 4 helyet a külföldön élők számára tartanak fenn: 2 mandátumot Európának, a másik 2-t Európán kívülről választanak.
Románia bélyegkép|Szavazóhelyiségek Belgiumban a 2025-ös román elnökválasztáson A külföldön élő román állampolgárok szavazhatnak az elnökválasztáson, a parlamenti választásokon és az európai parlamenti választásokon is. Az elnökválasztáson levélszavazással vagy külföldi szavazóhelyiségben szavazhatnak. A külföldön élő románokat a parlamentben a Képviselőház négy tagja és a Szenátus két tagja képviseli.
Szlovákia