A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (rövidítve: NVVH) 2026-ban létrehozott magyar állami szerv. Feladata a közvagyonnal való jogellenes gazdálkodás feltárása és a közvagyon védelme. Felkutatja, azonosítja és biztosítja a bűncselekményből származó vagy a közvagyon köréből jogellenesen kikerült vagyont, megóvja annak értékét, és közreműködik a visszaszerzésében.

Az NVVH közvagyonvédelmi kockázatértékelést és vizsgálatot végez. Meghatározott feltételekkel gazdálkodó szervezeteket közvagyonvédelmi felügyelet alá vonhat, más szervek eljárását kezdeményezheti, és a büntetőeljárásról szóló törvényben kijelölt ügyekben nyomozhat, vádat emelhet és képviselheti a közvádat.

A hivatal feladatai ellátásában független; csak a jogszabályok kötik, és feladatkörében nem utasítható. Alkotmányos helyzetét az Alaptörvény 42. cikke rögzíti; szervezetét és hatásköreit a 2026. évi XXXIV. törvény részletezi. Elnökét és négy elnökhelyettesét az Országgyűlés hat évre választja; egyikük sem választható újra ugyanarra a tisztségre. Az első elnök, Unger Anna Róza, és az első nyomozati elnökhelyettes, Tasnády Katalin megbízatása 2026. szeptember 1-jén kezdődik.

A törvény fő rendelkezései 2026. július 29-én léptek hatályba. Az együttműködési kötelezettség megszegéséhez kapcsolódó bírságszabály augusztus 13-án vált alkalmazhatóvá. A büntetőeljárási hatáskörök jelentős részét megteremtő módosítások a kihirdetést követő 61. napon, 2026. szeptember 27-én lépnek hatályba.

Előzmények és létrehozása

Politikai előzmények

Az intézmény létrehozása a TISZA Párt 2025–2026-os politikai programjának egyik korrupcióellenes vállalása volt. Magyar Péter 2025 nyarán, ellenzéki pártelnökként egy önálló vagyonvisszaszerzési szerv létrehozásáról beszélt. A tervek szerint az új intézmény a közvagyont érintő vitatott szerződéseket, közbeszerzéseket, koncessziókat és vagyonátruházásokat vizsgálta volna. A 2026-os országgyűlési választás kampányában a párt az elszámoltatást és a jogellenesen kikerült közvagyon visszaszerzését a program kiemelt elemei közé sorolta.

A kampányban felmerült a korábbi közvagyon-ügyletek hosszabb időre visszamenő vizsgálata is. Az elfogadott törvény azonban nem határoz meg valamennyi ügyre egységes, húszéves visszamenőleges határt. A vizsgálat megindításakor az NVVH megjelöli a vizsgált időszakot, ha az a vizsgálat tárgyából meghatározható. A büntetőügyekben az adott bűncselekményre és eljárásra vonatkozó szabályok, köztük az elévülés szabályai irányadók.

Az előterjesztői indokolás szerint az új intézménynek egy szervezetben kell feltárnia a közvagyon útját, elemeznie a vagyoni folyamatokat, biztosítania az érintett vagyont és kezdeményeznie a szükséges eljárásokat. Az indokolás szerint a hivatalnak a köztulajdonból való kikerülésről szóló döntéstől a szerződési, pénzmozgási és tulajdonosi láncokon át a tényleges kedvezményezettig kell tudnia követni az érintett vagyont.

Alkotmányos és törvényi létrehozás

Az NVVH alkotmányos alapját az Alaptörvény tizenhetedik módosítása teremtette meg. A módosítás a 42. cikkben nevesítette a hivatalt, meghatározta alapvető feladatát, és előírta, hogy az elnököt és az elnökhelyetteseket az Országgyűlés az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazatával hat évre választja.

A részletes törvényjavaslatot 2026. július 10-én Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és miniszterelnök-helyettes nyújtotta be az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés 2026. július 28-án fogadta el a javaslatot. A minősített többséget igénylő rendelkezésekről 143 igen és 47 nem szavazattal döntött; a Mi Hazánk mind a hat képviselője igennel szavazott. Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnök július 29-én jelentette be, hogy aláírta a törvényt. A főszabály szerinti rendelkezések ugyanezen a napon léptek hatályba.

A 2026. évi XXXIV. törvény az NVVH szervezetének és eljárásainak szabályozásán túl számos ágazati jogszabályt módosított. A változások érintik az adatokhoz való hozzáférést, az adó- és hatósági eljárásokat, a bírósági fellépést és a büntetőeljárást. Módosultak a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az ügyészség és több más állami szerv együttműködési szabályai is.

Főbb dátumok

Dátum Esemény 2025. július A TISZA Párt programjában és Magyar Péter nyilatkozataiban megjelenik egy önálló vagyonvisszaszerzési intézmény terve. 2026. július 10. Ruff Bálint benyújtja az NVVH-ról szóló törvényjavaslatot. 2026. július 28. Az Országgyűlés 143 igen és 47 nem szavazattal elfogadja a törvényt. 2026. július 29. Hatályba lépnek a törvény fő rendelkezései, és megnyílik a pályázat a vezetői tisztségekre. 2026. augusztus 13. Hatályba lép az együttműködési kötelezettség szándékos megszegéséhez kapcsolódó bírságot szabályozó 47. §. 2026. augusztus 25–27. Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság meghallgatja a vezetői pályázókat és dönt a jelöltekről. 2026. augusztus 28. Az Országgyűlés megválasztja Unger Anna Rózát elnökké, Tasnády Katalint pedig nyomozati elnökhelyettessé. 2026. szeptember 1. Megkezdődik Unger Anna és Tasnády Katalin megbízatása. 2026. szeptember 27. Hatályba lép a büntetőeljárási módosítások jelentős része.

Az első vezetők kiválasztása

A vezetőkre az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot. A jelölési eljárásban tanácskozási joggal civil szervezetek képviselői is részt vehetnek. Az első kiválasztási folyamatba a Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság, a K-Monitor Közhasznú Egyesület és a Magyarok Világszövetsége kapcsolódott be; képviselőik a meghallgatásokon kérdéseket is feltehettek.

Az elnöki tisztségre 96 pályázat érkezett. A pontozás alapján Ligeti Miklós, Unger Anna és Jancsics Dávid végzett az első három helyen. Jancsics a meghallgatás előtt visszalépett. A frakciók jelölési lehetősége nyomán Sárvári Nicholas is bekerült a meghallgatott elnökjelöltek közé.

Ligeti a Transparency International Magyarország jogi igazgatójaként korrupcióellenes jogi munkával foglalkozott. Unger politológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docense; kutatási területei között a demokrácia, a választások és a közvetlen demokrácia szerepeltek. Az Index a választás előtt Ligetit az esélyes jelöltek között említette, a választás után pedig arról írt, hogy a részletes pontozólapokat és a zárt ülésen ismertetett szakmai értékeléseket a bizottság nem hozta nyilvánosságra.

Az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság 2026. augusztus 27-én 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett Ungert jelölte az elnöki tisztségre. Ligeti 4 igen szavazatot és 4 tartózkodást, Sárvári 3 igen szavazatot és 5 tartózkodást kapott.

Az Országgyűlés augusztus 28-án titkos szavazással, 137 igen, 7 nem és 1 tartózkodás mellett választotta meg Unger Anna Rózát. Tasnády Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze 139 igen és 6 nem szavazattal lett nyomozati elnökhelyettes; tartózkodó szavazat nem volt. A közpénzügyi elnökhelyettesi pályázat eredménytelen lett. A vádemelésért felelős és a fellebbviteli elnökhelyettesi pályázatot korábban érvénytelenítették, mert kevesen jelentkeztek. Az első vezetőválasztás után három elnökhelyettesi tisztség betöltetlen maradt.

A szavazás előtt a Fidesz és a KDNP képviselőinek nagy része kivonult az ülésteremből; a Mi Hazánk képviselői bent maradtak.

A vezető kiválasztásának folyamatát elsősorban a Hadházy Ákos, korábbi korrupciós ügyeket felderítő országgyűlési képviselő kritikája nyomán kialakult polémia kísérte, miután Hadházy és mások, mint Bárándy Péter korábbi igazságügyminiszter véleménye szerint a kormányzati korrupcióval hosszú évek óta foglalkozó Ligeti Miklós lett volna az alkalmasabb szakember a hivatal élére a politológus Unger Anna helyett. Ezen kívül sérelmezték, hogy a pozíció megpályázása, majd az esélyes jelöltek kiválasztása átláthatatlan szempontok szerint történtek. Ettől függetlenül mindketten sikeres eredményeket kívántak a hivatalnak. Utóbb Hadházy azt is állította, hogy hozzájutott a közel száz elnökjelöltet tartalmazó listához, ami alapján szerinte Unger Anna a legjobb hatvanba se férhetett volna be.Hadházy megszerezte az NVVH elnökjelöltjeinek listáját, szerinte Unger Anna a legjobb hatvanba se férhetett volna be 24.hu, 2026. szeptember 10. Mint kifejtette fontos, hogy egy ilyen hivatal minden gyanú felett álljon, a vezetőválasztás módja viszont erre árnyékot vethet.

Magyar Péter augusztus 28-i bejelentése szerint a hivatal átmenetileg a Markó utca 16. alatti Igazságügyi palotában, a Kúria korábbi helyiségeiben kezdi meg működését. A kormány 2,3 milliárd forintot csoportosított át a megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal megmaradt forrásaiból az NVVH számára. Unger Anna és Tasnády Katalin megválasztása után Magyar azt is bejelentette, hogy a két vezető napi 24 órás rendőri személyvédelmet kap.

Jogállása és szervezete

Függetlenség, költségvetés és beszámolás

Az NVVH fejezetet irányító központi költségvetési szerv, székhelye Budapest. Költségvetése a központi költségvetés önálló fejezete. Az elnök készíti el a költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló beszámolót; a kormány a törvényben meghatározott esetekben módosítás nélkül terjeszti ezeket az Országgyűlés elé. A szabályozás az előző évi működési és felhalmozási kiadásokhoz kötött költségvetési minimumot is megállapít. Ezen felül egyes csökkentésekhez a hivatal hozzájárulása szükséges.

A hivatal feladatai ellátása során független, csak a jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében nem utasítható. Új feladatot csak törvény állapíthat meg számára. A személyi állomány tagjai kötelesek elhárítani az illetéktelen befolyásolási kísérleteket. Különösen súlyos vagy ismétlődő esetben az elnök öt munkanapon belül tájékoztatja az Országgyűlés illetékes bizottságát.

Az elnök minden év május 31-éig nyilvános beszámolót nyújt be az Országgyűlésnek az előző évi tevékenységről. A beszámoló ismerteti a működés főbb adatait és a lefolytatott eljárások számát, típusát, eredményét. Kitér a feltárt főbb kockázatokra, a büntetőeljárási jogkörök gyakorlásáról pedig személyes és minősített adatot nem tartalmazó összesített adatokat közöl. Az NVVH a feladatkörébe tartozó jogszabálytervezeteket véleményezi, és jogalkotási javaslatot is tehet.

Az NVVH hatásköre nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bank jegybanktörvényben meghatározott alapfeladataira.

Elnök és elnökhelyettesek

A hivatalt az elnök vezeti. Munkáját négy elnökhelyettes segíti, akik a törvényben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feladatkörükben önállóan járnak el.

Tisztség Fő feladatkör Elnök Vezeti a munkaszervezetet, képviseli a hivatalt, gyakorolja a munkáltatói és költségvetési jogköröket, meghatározza a szervezeti kereteket és a stratégiai irányokat. Közpénzügyi elnökhelyettes A közvagyonvédelmi és közpénzügyi feladatok önálló vezetője; közvagyonvédelmi felügyelet esetén az állam nevében felügyelőként jár el. Nyomozati elnökhelyettes A nyomozási feladatokhoz tartozó önálló vezetői jogköröket gyakorolja. Vádemelésért felelős elnökhelyettes A vádemeléshez és a vádképviselethez kapcsolódó feladatokat irányítja. Fellebbviteli elnökhelyettes A jogorvoslati és fellebbviteli feladatokhoz kapcsolódó vezetői jogköröket gyakorolja.

Az elnöki tisztséghez jogász szakképzettség vagy gazdasági, államtudományi, politikatudományi, közigazgatás-tudományi vagy más társadalomtudományi felsőfokú végzettség szükséges. A jelöltnek legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie; tudományos fokozat esetén tíz év szakmai gyakorlat elegendő. A közpénzügyi elnökhelyettesnél a megfelelő felsőfokú végzettség mellett legalább tizenöt év adó- vagy vámhatósági szakmai gyakorlat szükséges. A nyomozati, a vádemelésért felelős és a fellebbviteli elnökhelyettes csak ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyész lehet.