bélyegkép|A hakaszok zászlaja A hakaszok (önelnevezésük: хакастар, khakastar) egy török (türk) nyelvű őslakos népcsoport Dél-Szibériában, az Oroszországi Föderációhoz tartozó Hakasz Köztársaságban (Hakaszföldön). Lélekszámuk Oroszországban körülbelül 73 000 fő.
Néprajzi csoportok A mai hakasz nép a 18–19. század során alakult ki több kisebb dél-szibériai törzsi és etnikai csoport egyesüléséből. Főbb történelmi alcsoportjaik: Kacsingok (haszinok) Kojbálok Szagájok Beltirek Kizilek
Történelem
A hakaszok ősei szoros kapcsolatban álltak a jenyiszeji kirgizekkel, akik a 6–13. század között jelentős államalakulatot tartottak fenn a régióban.
13. század A mongol hódítás megtörte a jenyiszeji kirgizek hatalmát.
17–18. század Az orosz terjeszkedés elérte a térséget. Miután a kirgiz elit elvándorolt, a helyben maradt török és jenyiszeji nyelvű lakosság konszolidációjából formálódott ki a mai hakasz etnikum.
1926 Megalakult a Hakasz Autonóm Körzet a Szovjetunión belül. 1992 Létrejött a mai Hakasz Köztársaság.
Nyelv és vallás
A hakasz nyelv az altáji nyelvcsalád török (türk) ágának dél-szibériai (vagy keleti) alcsoportjába tartozik. Írásbeliségük az 1920-as évekig nem volt; ekkor cirill, majd latin, végül 1939-től egy módosított cirill ábécét kaptak. A nyelv ma veszélyeztetettnek számít, mivel a mindennapi életben az orosz nyelv dominál.
A hakaszok hagyományos világképe a sámánizmuson (tengrizmuson) alapul, amely a természet tiszteletére épül. A 18. századtól kezdve az orosz ortodox misszionáriusok tömegesen keresztelték meg őket, így ma a lakosság többsége hivatalosan ortodox keresztény, de a gyakorlatban a kereszténység és a sámánista rítusok (szinkretizmus) egymás mellett élnek.
Kultúra és életmód A hakaszok hagyományosan félnomád állattenyésztéssel (ló, szarvasmarha, juh) és vadászattal foglalkoztak. Téli szállásaikon rönkházakban, nyáron nemezzel borított jurtákban éltek.
Szellemi kultúrájuk legfontosabb elemei Torokéneklés: Speciális, többszólamú énektechnika (kai). Chatkhan: Egy hagyományos, citerához hasonló pengetős hangszer, amellyel a hősénekeket kísérik. Gasztronómia: Alapját a húsételek és a tejtermékek (például az erjesztett kancatej, a kumisz) adják.
Kapcsolódó szócikkek Hakaszföld Török népek Sámánizmus
Kategória:Szibériai népek