Johann Christian Fabricius (1745. január 7. – 1808. március 3.) dán zoológus, aki Carl von Linné tanítványaként az ízeltlábúakra szakosodott. Közel 10 ezer állatfajt írt le, megteremtette a modern rovartaxonómia alapjait és ezért a 18. század egyik legfontosabb entomológusaként tartják számon.Bengt-Olaf Landin 1971 Dictionary of Scientific Biography Vol 4, pp. 512–513. Charles Scribner's Sons, New York.
Élete Johann Christian Fabricius 1745. január 7-én született a Schleswigi Hercegséghez tartozó Tønder városában. Apja orvos volt. Az altonai gimnáziumban tanult, majd 1762-ben beiratkozott a Koppenhágai Egyetemre. Még ugyanebben az évben, rokonával, Johan Zoëgával Uppsalába utazott, ahol az ottani egyetemen két évig volt Carl von Linné tanítványa. Koppenhágába való visszatérésekor megkezdte munkáját saját nagy művén, a Systema entomologiae-n, amelyet 1775-ben publikált. Ezelatt hosszú ideig apja tartotta el, aki a a koppenhágai Frigyes-kórházban (az ország első kórházában) dolgozott.
1768-ban Fabriciust kinevezték a Charlottenborgi Intézet professzorává, de munkája előtt két évig még kutatóutakkal töltött; 1770-es visszatérésekor bérét jelentős mértékben csökkentették. Az ország szürke eminenciása, a liberális reformokat bevezető Johann Friedrich Struensee 1772-es bukását követően Fabricius 1775-ben Németországba költözött, a Kieli Egyetemen kapott természettudományi és közgazdasági katedrát. Ezt az állását élete végéig megtartotta, bár háromszor is megpróbált felmondani és egyik alkalommal a tanítványai kérelmezték VII. Keresztély dán királynál, hogy akadályozza meg tanáruk távozását.
Fabricius a nyári szünetek alkalmával többször is Londonba utazott, hogy tanulmányozza a neves brit természettudósok, mint Joseph Banks vagy Dru Drury gyűjteményét. Idős korában feleségével együtt sok időt töltött Párizsban, ahol gyakran találkozott a neves francia zoológusokkal, Georges Cuvier-val vagy Pierre André Latreille-jel; A nyarakat Koppenhágában töltötte, tanítványai, O. R. Sehested és Tønder Lund gyűjteményeit feldolgozva. Amikor a napóleoni háborúk során az angol flotta 1807-ben megtámadta Koppenhágát, a megrendült egészségű Fabricius visszaköltözött Kielbe. Ott halt meg 1808. március 3-án, 63 éves korában..
Két fia orvosnak tanult, lánya Párizsban balesetben halt meg.
Munkássága 180px|bélyegkép|A Genera insectorum Linnaei et Fabricii iconibus illustrata egyik illusztrációja Fabricius a 18. század egyik legjelentősebb entomológusa. Míg mentora, Linné főleg a növényekre fókuszált, ő az ízeltlábúak rendszertanát alapozta meg. Összesen 9776 fajt írt le (míg Linné "csak" kb. 3 ezret).
Míg Linné főleg szárnyaik száma és formája szerint katalogizálta a rovarokat, Fabricius a szájszervek alapján választotta szét a rendeket (amiket ő osztályoknak nevezett). "Akiknek táplálkozása és biológiája ugyanaz, azok ugyanazon nemzetségbe kell hogy tartozzanak", állította. Rendszertani kategóriái a mai napig használatosak, bár elnevezésük azóta megváltozott. Például a bogarak rendjének ő az Eleutherata nevet javasolta (ma Coleoptera), a hártyásszárnyúaknak pedig a "Piezata" (ma Hymenoptera) nevet adta. Az általa bevezetett Glossata név ma is használatban van, de nem a pikkelyesszárnyúak teljes rendjét, hanem csak egy kisebb csoportját jelöli. Javasolta a közeli rokon rovarfajok megkülönböztetésére a hím ivarszervek alakját, bár ő maga már nem foglalkozott a kérdéssel részletesen.
Voltak korai elképzelései az evolúcióról. Az embert az emberszabású majmok rokonának tartotta és véleménye szerint meglévő fajok kereszteződésével új fajok is keletkezhettek.Complete Dictionary of Scientific Biography. Vol. 4. Detroit: Charles Scribner's Sons, 2008. 512–513. Egyes szerzők a "lamarckizmus atyjának" tekintik, mert úgy gondolta, hogy morfológiai adaptációk új fajok létrejöttéhez vezethetnek.Kragh, Helge; Nielsen, Henry. (2008). Science in Denmark: A Thousand-year History. Aarhus University Press. p. 210. Felismerte a környezet fejlődésre gyakorolt hatását és a nemi szelekció szerepét.
Jelentősebb művei:Species insectorum: vol. 1, vol. 2 (1775) (1776) (1781) (1787) (1792–1799) (1801) (1803) (1804) (1805) (1807)
Fabricius néhány közgazdasági művet is publikált (Begyndelsesgrundene i de økonomiske Videnskaber (1773), Polizeischriften (1786–1790), Von der Volksvermehrung, insonderheit in Dänemark (1781)), de ezek jelentősége eltörpül zoológiai munkássága mellett.
Jegyzetek
Irodalom Henning Ratjen (1877): Fabricius, Johann Christian Allgemeine Deutsche Biographie (in German). Vol. 6. Leipzig: Duncker & Humblot. pp. 521–522. Friedrich Hoffmann (1959): Fabricius, Johann Christian Neue Deutsche Biographie (in German). Vol. 4. Berlin: Duncker & Humblot. pp. 736–737. Henriksen, Kai L. (1932) Johann Christian Fabricius, pp. 76–80 in: Meisen, V. Prominent Danish Scientists through the Ages. University Library of Copenhagen 450th Anniversary. Levin & Munksgaard, Copenhagen.
Fordítás
Kategória:1745-ben született személyek Kategória:1808-ban elhunyt személyek Kategória:Dán tudósok Kategória:Entomológusok