Jóry Judit (Budapest, 1945. augusztus 6.–) Ferenczy Noémi-díjas magyar művészettörténész, író.

Életpályája Művészetkedvelő, értelmiségi családban nőtt föl, anyai ágon debreceni származású.

A budapesti Kaffka Margit Gimnáziumban érettségizett. 1963–1969 között végzett magyar-művészettörténet szakon az ELTÉ-n. Szakdolgozatát a fertődi Esterházy-kastélyról írta Zádor Annához. 1966-ban egy évet Olaszországban töltött.

1972–1974 között az MTV képzőművészeti osztályán szerkesztő; 1976–1985 között az Országos Műemléki Felügyelet tudományos munkatársa; 1986–1992 között a Kentaurs Company művészeti vezetője. Kutatási területe a kortárs művészet; kiállítások szervezője, rendezője, képzőművészeti televíziós műsorok szerkesztője, számos tanulmány, előszó, interjú szerzője.

2005-ben szépíróként is bemutatkozott. Asszociatív prózájában főleg szerteágazó családja történetét és legendáriumát dolgozta föl.

Családja A családi legendárium szerint felmenője Napóleon tábornoka (a dél-franciaországi Saint-Jory városkából), aki a napóleoni háborúk után, 1810 körül maradt Magyarországon (Sopron). Dédapja Jóry Ferenc jogász és válóperes ügyvéd, nagyapja Jóry Jenő jogász. Édesapja Jóry Iván kultúrmérnök, építész (1912–1977), édesanyja Lakatos Ambrus Margit (1921–2011). Férje Farkas Ferenc (1943–2022)https://kincsempark.hu/2022/01/18/farkas-ferenc-1943-2022/ agrármérnök, versenylótenyésztő ("Fetó"), a Kincsem Park ügyvezető igazgatója, a Magyar Lovaregylet elnöke.https://riderline.hu/magazin/2022/a-loversenysport-volt-a-szenvedelye-elhunyt-farkas-ferenc Sógora Farkas Ádám Kossuth-díjas szobrászművész. Apósa bisztrai Farkas Ferenc (1903–1966) politikus, könyvkiadó, bibliofil, 1956-os államminiszter.http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/kislex/biograf/farkasf.htm Anyósa Györffy Anna (1915–2006) grafikusművész, illusztrátor.https://pim.hu/kiallitas/moso-masa-es-baratai

Három gyermeke született: Farkas Judit (1969) irodalomtörténész; Farkas Anna (1971) Ferenczy Noémi-díjas tervezőgrafikus; Farkas Ferenc (1983) agrármérnök, alkalmazott grafikus.

Főbb művei

Szövött himnuszok. Gobelinművészek kiállítása a Budavári Sándor Palotában. Jóry Judit írásai; előszó Karátson Gábor; kiállításrend. Jerger Krisztina; Kárpitművészeti Alapítvány, Bp., 1996 Heinrich von Kleist marionettbábúi és marionettszínháza. Kommentár Gajzágó Sándor munkáihoz; magánkiad., Bp., 1998 Farkas Ádám; szerk. Jóry Judit; magánkiad., Szentendre, 2001 Vetkőztetik a menyasszonyt. Képek egy regényből; Kalligram–Pesti Kalligram, Pozsony–Bp., 2005 Havazás. Hó-bandázs. Vászon, taft, moaré; epilógus Pályi András; szerzői, Bp., 2007 Baráth Hajnal; tan. Jóry Judit; szerzői, Bp., 2007 Szerelem és gyászdal. 66 epizód; Kalligram–Pesti Kalligram, Pozsony–Bp., 2011https://cultura.hu/aktualis/szerelem-es-gyaszdal/ Aknai Tamás: Kikérdezés; riporter Jóry Judit; Kronosz, Pécs, 2015 Saint Jorÿ. Morte saison; Kalligram–Pesti Kalligram, Pozsony–Bp., 2015

Válogatott internetes publikációk

„Elleng a néma, kék idő”. Széles Judit munkáiról (Forrás, 2013/3.)https://epa.oszk.hu/01300/01343/00134/pdf/EPA01343_hitel_2013_03-116-118.pdf A név – a jó név (a siker) egy foglalkozás, avagy: a magányos játékos Veszely Ferenc mint a képzőművészet médiuma (Kortárs, 2020/9.)https://epa.oszk.hu/00300/00381/00261/pdf/EPA00381_kortars_2020_09_045-060.pdf

Kritikai visszhangok "Látszatra kis igényű, többnyire kis terjedelemben rögzített benyomások követik egymást, ám valójában nagyszabású, legalábbis plasztikusra sikerült meseanyagok ezek, amelyek elénk tolják a Női 'létezőt' minden szenvedélyével, bűnével, bájával együtt. Életmozzanatok rajzolódnak ki a szemünk előtt, s a képzelet magas fokú szárnyalása láttán az a sejtésünk támad, hogy minden egyes sor élvezetes 'természettudományként' bővíti ismereteinket a Lényről, melyet egyszerűen csak 'gyengébbik nemnek', 'másodrendű állampolgárnak' szokás nevezni, holott szervezete bizonyos fokig erősebb, kitartóbb, mint a férfié; holott valójában ő áll a Létezés középpontjában, a harcos, társadalomalkotó férfi érdeklődésének 'elsőrendű állampolgára' gyanánt..." (Vetkőztetik a menyasszonyt; Várszegi Anita, in: Szépirodalmi Figyelő, 2006/3.)https://www.epa.oszk.hu/01400/01433/00026/pdf/06-3-016_jory_varszegi.pdf

"Jóry Judit tud valamit, amit kevesen: képes hétköznapi, fogalmi szókincsünket vizuálisan használni, képes a szavak nyelvere lefordítani a test metanyelvét, és testek életét és halálát elregélni ezen a nyelven. A szó legtágabb értelmében vett érzéki költészet az övé, a szenvedés, a betegség, a megalázottság érzékisége szól benne, a történelem, az éhínség, a dögvész érzékisége és az a talán, ami e kísérteties, mégis lenyűgözően emberi vízió hajtómotorja: az ember kiolthatatlan vágya az érzéki megváltás után." (Hóbandázs; Pályi András, 2007)

"Rekviem-regény, gyász az anyáért, lacrimosa, súlyosan palpitáló mozarti hangokkal, katedrálisban visszhangzó, melybe belevegyül a parasztasszonyok siratója, a templomi kórus. Filozófiai regény, mely az Antigoné el nem évült alapkonfliktusát ismétli, az irodalom forrásvidékére ragad, a meghalás-feltámadás temetési rituáléjának katarzisába. Halálkultusz, emlékezet. Az önmegismerés itt tudatosan választott út, s mi alkalmasabb erre, mint a családi krónika aprólékos rekonstruálásának lélektani és alkotói folyamata, az olvasóval megosztva. Regényes vállalkozás (a családfakutatás különös reneszánsza és konjunktúrája közepette, önkéntelenül erre is reflektálva), nemkülönben a történet regényes. Mindezen intenciót a veszteség katalizálja, Proust nyomába eredve, hiszen a mű az anya halálának képével, a dantei elsötétülés kozmikus érzésével veszi kezdetét (aki Gadamer olvasatában az európai regény atyja), s a Zsivágó doktor bevezető temetési jelenetével cseng egybe. Pszichoanalitikus ülések vagy spiritiszta szeánszok gyorsírásos jegyzőfüzete (nem véletlen a gyorsíró Dosztojevszkaja visszaemlékezéseiből kölcsönözött töredék, a vendégszövegek bonyolult asszociációs hálózata, mint például a Lorca-textus, a korábbi művek összefüggésrendszerében sejlik fel), lélektani tanulmány, már ezt sejteti az ipszilon tetejéről lekerült két pont (az apa és anya) keresése, helyreállításának kísérlete, feltámasztásának kényszere, valamint az a belátás, hogy a lineáris gondolkodás tagadása nem zárja ki a kauzalitást, a tudat az irracionális és a leírható roppant határsávjában bolyong és vándorol. Archivárius könyve, történelmi dokumentum, daliás napokat csendesen magasztal, dicstelen időkben mutatkozó csökönyös, magasrendű elveket merevít ki filmkockává." (Saint Jorÿ. Morte saison; Józsa György Zoltán: Funerális poétika, in: Forrás, 2016/4.)https://real-j.mtak.hu/23417/4/forras_2016_48_4_.pdf

Díjai, elismerései Ferenczy Noémi-díj (2019)

Jegyzetek

Források artportal.hu

További információk

Vetkőztetik a menyasszonyt? Jóry Judit prózaíróval beszélget Kurdy Fehér János (Forrás, 2013/2.) Józsa György Zoltán: Funerális poétika (Forrás, 2016/4.)

Kategória:1945-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Magyar művészettörténészek Kategória:Budapestiek Kategória:Ferenczy Noémi-díjasok