Francis Joseph Hardy (Southern Cross, 1917. március 21. – Carlton North, 1994. január 28.), Frank J. Hardy néven, valamint Ross Franklyn álnéven is megjelent ausztrál író. Legismertebb műve az 1950-es Power Without Glory ("Hatalom dicsőség nélkül") című regénye, valamint későbbi politikai aktivizmusa. Az ausztrál őslakosok nehéz helyzetére hívta fel a nemzetközi figyelmet 1968-ban megjelent The Unlucky Australians (Szerencsétlen ausztrálok) című könyvével, amelyet a Gurindji-sztrájk idején írt.A Wave Hill-i sztrájk, más néven a Gurindji sztrájk, 200 gurindji állattenyésztő, cseléd és családtagjaik sztrájkja volt, amely 1966. augusztus 23-án kezdődött és hét évig tartott. A tüntetésre a Wave Hill-i szarvasmarha-telepen került sor Kalkarindjiben (korábban Wave Hill néven ismert), az ausztráliai Északi Területen. Kétszer is sikertelenül indult az ausztrál parlamentben az Ausztrál Kommunista Párt jelöltjeként.
Fiatalkora Frank Hardy, Thomas és Winifred Hardy nyolc gyermeke közül az ötödik, 1917. március 21-én született a nyugat-victoriai Southern Crossban, majd családjával a Melbourne-től nyugatra fekvő Bacchus Marshba költözött.Hocking, Jenny. Frank Hardy: Politics, Literature, Life South Melbourne: Lothian Books: 2005; Armstrong, Pauline. Frank Hardy and the Making of Power Without Glory. Melbourne: Melbourne University Press. Adams, Paul. The Stranger From Melbourne: Frank Hardy – A Literary Biography 1944–1975. University of Western Australia Press: 1999; Édesanyja, Winifred, római katolikus volt – édesapja, Thomas walesi és angol származású ateista. 1931-ben, 14 évesen Hardy otthagyta az iskolát, és számos fizikai munkába kezdett. Pauline Armstrong, Hardy életrajzírója szerint „első munkája futár és palackmosó volt a helyi gyógyszertárban”, majd a helyi élelmiszerboltban dolgozott. Később fizikai munkát is végzett „Bacchus Marsh környékén a tejüzemben, krumplit ásott, paradicsomot és gyümölcsöt szedett”.
Hardy életrajzírói között némi vita folyik arról, hogy Hardy személyesen milyen mértékben szenvedett el nehézségeket az 1930-as évek gazdasági világválsága alatt. Hardy maga azt állította, hogy 13 éves korában azért hagyta el otthonát, mert „az apja nem kaphatta meg a munkanélküli segélyt”, ha otthon maradt.See interview "Hardy declares war on poverty" in The Herald (Melbourne) of 7 October 1983 Jim Hardy, Frank legidősebb testvére azonban 1983. november 6-án a Melbourne Heraldnak írt levelében cáfolta ezt az állítást, azt állítva, hogy Franknek soha nem kellett elhagynia otthonát – megjegyezve továbbá, hogy „apjuk soha életében egyetlen napot sem veszített a munkájából”. Jenny Hocking életrajzíró szerint egy újabb életrajzban Tom Hardy valóban elvesztette az állását egy tejgyárban a nagy gazdasági világválság kezdetén, és a családnak egy kis bérelt házba kellett költöznie a Lerderderg utcában.
1937-ben a Radio Times közölt egy válogatást a karikatúráiból.
Felnőtt élete 1940-ben Hardy feleségül vette Rosslyn Coupert, akitől három gyermekük született: Frances, Alan és Shirley. 1954-től Sydney-ben éltek.
Communist Party of Australia
A gazdasági világválság alatt szerzett tapasztalatai miatt Hardy 1939-ben csatlakozott az Ausztrál Kommunista Párthoz (CPA). Hardy kétszer is sikertelenül indult közhivatalért a CPA-ban: 1953-ban Victoria szenátusi jelöltjeként, majd 1955-ben Mackellar (Új-Dél-Wales) képviselőházi helyéért.
Hardy 1955-ben, majd 1967-ben is sikertelenül indult a CPA Nemzeti Bizottságában.
Szolgálat az ausztrál hadseregben Hardyt behívták katonai szolgálatra, és 1942. április 22-én a Citizen Military Force tagja lett. Több mint egy évet töltött Melbourne környékén, először a 3. Katonai Körzet Területi Törzsénél, majd hivatalnokként és rajzolóként az Ausztrál Hadsereg Hadianyag-hadtesténél. 1943 júniusában áthelyezték a Második Ausztrál Birodalmi Haderőhöz, júliusban pedig Matarankába, az Északi területre helyezték a 7. Előretolt Hadianyag-raktárhoz. Később a 8. Előretolt Hadianyag-raktárhoz került, és szerkesztette az egység újságát, a Troppo Tribune-t. 1944 novemberében ismét áthelyezték a Salt című katonai folyóirat rajzolójaként. 1945. február 26-án szereltek le.Military service record, B883, VX126476, National Archives of Australia, https://recordsearch.naa.gov.au/SearchNRetrieve/Interface/ViewImage.aspx?B=6081665&S=6&R=0Paul Adams, "Hardy, Francis Joseph (Frank), Australian Dictionary of Biography, https://adb.anu.edu.au/biography/hardy-francis-joseph-frank-19531
Leszerelése után "A Stranger in the Camp" és "The Man from Clinkapella" című novelláival pályázatokat nyert, munkáit pedig a Coast to Coast és a The Guardian is elfogadta. Korai novellái közül sokat Ross Franklyn álnéven írt.
Újságírás Élete nagy részében újságírói munkát végzett. Bár 1963-ban politikai okokból ellenezte az Ausztrál Írószövetség megalapítását, később csatlakozott a társasághoz, és tagja volt annak vezető bizottságának. Aktív szerepet játszott a gurindji, egy ausztrál őslakos nép támogatásában az 1960-as évek közepén és végén zajló gurindji sztrájkban. A Frank Hardyt és a gurindji népet bemutató The Unlucky Australians című dokumentumfilmet John Goldschmidt rendező és producer készítette az Associated Television (ATV) számára, és az Egyesült Királyságban az ITV hálózatán sugározták.
Power Without Glory Leghíresebb művét, a Power Without Glory címűt eredetileg maga Hardy adta ki 1950-ben, a Kommunista Párt más tagjainak segítségével. A regény egy melbourne-i üzletember, John Wren életének kitalált változata, és nagyrészt Melbourne kitalált külvárosában, Carringbush-ban játszódik (a tényleges Collingwood külvároson alapul).
1950-ben Hardyt letartóztatták rágalmazásért, és röviddel a megjelenése után egy híres perben kellett megvédenie a Power Without Glory-t. Az ügyészek azt állították, hogy a Power Without Glory bűncselekményként rágalmazta John Wren feleségét, mert azt sugallta, hogy házasságon kívüli viszonyt folytatott vele. Hardyt felmentették, és ez volt az utolsó rágalmazási ügy, amelyet Victoriában indítottak; minden további rágalmazási ügy polgári eljárás volt. Hardy részletesen ismertette az esetet The Hard Way című könyvében.
A Power Without Glory című filmet az Ausztrál Műsorszóró Társaság (ABC) 1976-ban forgatta 26 részes televíziós sorozatként, Howard Griffiths és Cliff Green adaptációjában.
A Power Without Glory sikerét követően Hardy megalapította az Ausztrál Könyvtársaságot.
The Unlucky Australians 1968-ban Hardy kiadta The Unlucky Australians című könyvét Donald Horne előszavával, valamint Vincent Lingiari, Dexter Daniels, az Ausztrál Őslakosok Uniójának szervezője, Robert Tudawali színész és mások közreműködésével, amely személyes beszámolók alapján meséli el a gurindji nép történetét, valamint a gurindji sztrájkot.
Színdarabok Hardy színdarabokat is írt, többek között a Who was Harry Larsen (első adás 1984) és Faces in the Street (első adás 1988, kiadás 1990) című darabokat, amelyek mindkettő Henry Lawson művein alapult.
Hardy megalapította a Realist Writers Groupot, amelyet 1951-ben képviselt a berlini 3. Világifjúsági és diáktalálkozón.
Halála Frank Hardy 1994. január 28-án, 76 éves korában szívroham következtében hunyt el otthonában, Melbourne egyik külvárosában, North Carltonban. Hamvasztott földi maradványait a Fawkner Emlékparkban temették el.
Családja Hardy húga, Mary Hardy, népszerű rádiós és televíziós személyiség volt az 1960-as/1970-es években.
Unokája, Marieke Hardy írónő Melbourne-ben.
Bibliográfia Power Without Glory, 1950. Reprint 2000 John West hatalma – Szépirodalmi, Budapest, 1952 · Fordította: Gáspár Endre Journey Into the Future, 1952 The Four Legged Lottery 1958 The Hard Way: The Story Behind Power without Glory, 1961. Nehéz út – Kossuth, Budapest, 1964 · Fordította: Gábor Jozefa Legends from Benson's Valley, 1963. The Yarns of Billy Borker, 1965. Billy Borker Yarns Again, 1967. The Unlucky Australians, 1968. 1972 Outcasts of Foolgarah, 1971, But the Dead Are Many: A Novel in Fugue Form, 1975, The Needy and the Greedy: Humorous Stories of the Racetrack, 1975. The Obsession of Oscar Oswald, 1983, Who Shot George Kirkland? : A Novel About the Nature of Truth, 1981. Warrant of Distress, 1983, The Loser Now Will Be Later to Win, 1985. Mary Lives!, 1992 .
Könyvek Frank Hardyról Frank Hardy: Politics, Literature, Life, Jenny Hocking (South Melbourne: Lothian Books, 2005, ) Frank Hardy and the Literature of Commitment , edited by Paul Adams & Christopher Lee (North Carlton, Victoria: The Vulgar Press, 2003, ) Frank Hardy and the Making of Power without Glory, Pauline Armstrong (Carlton South: Melbourne University Press, 2000, ) The Stranger From Melbourne: Frank Hardy – A Literary Biography 1944 – 1975, Paul Adams (University of Western Australia Press, 1999, )
Jegyzetek
Fordítás
További információk Életrajza
Kategória:1917-ben született személyek Kategória:1994-ben elhunyt személyek Kategória:Ausztrál írók Kategória:Ausztrál újságírók Kategória:Marxisták