Az oroszlányi víztorony Oroszlány Haraszt-hegyén található, az Északdunántúli Vízmű Zrt. üzemeltetésében álló víztározó. Az 1960-as évek elején épült, 2000 m³ befogadóképességű létesítmény mintegy 24 méter magas, felső átmérője 29 méter. Jellegzetes formáját a lábakra állított, forgási hiperboloid alakú vasbeton héjszerkezet adja. A víztorony a Komárom-Esztergom vármegyei értéktár szerint az ország első két irányban feszített forgási héjszerkezetű víztornya.
Története A víztorony építése 1962 őszén kezdődött, és az 1960-as évek közepére készült el. Az építmény létrehozása Oroszlány gyors ütemű fejlődésével és növekvő vízigényével állt összefüggésben. A víztorony a város ivóvízellátási rendszerébe illeszkedett, és elsődleges feladata a vízhálózat nyomásának kiegyenlítése, valamint a szükséges víztároló kapacitás biztosítása volt.
A víztorony úgynevezett ellennyomó rendszerű, nyomáskiegyenlítő tározóként épült meg. A korabeli szakmai leírás szerint a megkívánt 2000 m³-es tározótérfogatot, valamint a vízoszlop és a fenékmagasság követelményeit már a tervezés kezdetén figyelembe vették.
A torony helyének kiválasztásában Oroszlány domborzati adottságai is szerepet játszottak. Az építményt a városba benyúló dombháton, a Haraszt-hegyen helyezték el. A magasabban fekvő terület lehetővé tette, hogy a víztorony a nagy tározókapacitás ellenére viszonylag alacsony építmény legyen.
A víztorony eredetileg Oroszlány vízellátásában töltött be fontos szerepet. A létesítmény jelenleg is az ivóvízellátási rendszer része, és 2000 m³-es tározókapacitással rendelkezik.
Tervezése és kivitelezése A víztorony tervezését az ÉM Mélyépítési Tervező Vállalat végezte. Az építészeti tervező Vízvárdy István, a statikus tervező Molnár István volt. A generálkivitelezést az ÉM Csatorna- és Vízvezetéképítő Vállalat, a feszítési munkákat pedig az ÉM 31. számú Állami Építőipari Vállalat végezte.
A tervezők a Haraszt-hegy környezetéhez és az építmény műszaki funkciójához igazodó formát választottak. A hagyományos víztoronyformák helyett a forgási hiperboloid geometriai alakját alkalmazták. A korabeli szakmai ismertetés szerint a forma víztechnológiai és szerkezeti szempontból is kedvezőnek bizonyult.
A választott geometria a kivitelezés szempontjából is sajátos megoldásokat tett lehetővé. A hiperboloid felületére két, egymással ellentétes irányban egyenes alkotók illeszthetők, ami megkönnyítette a monolit vasbeton szerkezet állványozását és zsaluzását.
A szerkezet kivitelezése a korszak vasbeton héjszerkezeti technológiájának alkalmazására épült. A víztorony esetében az építészeti forma és a mérnöki szerkezet szorosan összekapcsolódik: a geometriai kialakítás egyszerre határozza meg az épület megjelenését és statikai működését.
Szerkezete A víztorony legfontosabb szerkezeti eleme a kettős görbületű, forgási hiperboloid alakú vasbeton héj. A víztározó tömegét tizenkét vasbeton pillér támasztja alá. A lábakra állított szerkezet a torony alsó részének áttörtségét és jellegzetes megjelenését is meghatározza.
A víztározó 2000 m³ víz befogadására képes, miközben az azt határoló vasbeton héjszerkezet mindössze 25 centiméter vastag. A kettős görbületű felület merev tartószerkezetként működik, így alkalmas a nagy tömegű víz tárolására.
A medenceszakasz feszítésére különleges szerkezeti megoldást alkalmaztak. A korabeli szakmai leírás szerint a szerkezetben 220 feszítőkábelt helyeztek el. A kábelek egyenként tizenkét darab, 7 milliméter átmérőjű feszítőhuzalból álltak. A feszítés a beton megszilárdulását követően történt.
A víztorony 24 méter magas, felső átmérője pedig 29 méter. A középső részben hengeres orsótér vezet a tetőterasz felé, míg a medenceteret kívülről a hiperboloid héj, alulról pedig gömbsüveg alakú szerkezet határolja.
Építészeti jelentősége Az oroszlányi víztorony különlegességét elsősorban szerkezeti és formai kialakítása adja. A lábakra állított hiperboloid tömeg és a kettős görbületű héjszerkezet eltér a hagyományos víztornyok megszokott formáitól. Az építmény egyedi megjelenése miatt Oroszlány egyik jellegzetes városképi elemévé vált.
A víztorony a mérnöki szerkezet és az építészeti forma szoros kapcsolatának példája. A hiperboloid alak nem pusztán esztétikai döntés volt: a geometria statikai szempontból is kedvező, miközben lehetővé tette a nagy víztározó-kapacitás kialakítását viszonylag vékony vasbeton héjszerkezettel.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Értéktár az építményt az ország első kétirányban feszített forgási héjszerkezetű víztornyaként ismerteti. Az értéktári besorolás az épület mérnöki, építészeti és városképi jelentőségét is kiemeli.
Az épület későbbi építészeti értékelésekben is megjelenik. Az Építészfórum Oroszlány modern építészetéről szóló tanulmányában Vízvárdy István terveihez köti a víztornyot, és az építmény hiperboloid formáját, valamint nyers betonfelületét a város építészeti arculatának egyik jellegzetes elemeként mutatja be.
Hasonló víztornyok A 20. században több országban épültek a hagyományos víztornyoktól eltérő, modern vasbeton szerkezetű víztornyok. A hiperboloid geometria különösen alkalmasnak bizonyult toronyszerű építményeknél, mivel a kettős görbületű felület kedvező statikai tulajdonságokat biztosíthat, miközben a szerkezet viszonylag könnyed formát eredményez. A legismertebb korai példa a Vlagyimir Szu hov által 1896-ban tervezett Polibinói víztorony, amelyet a hiperboloid szerkezetek első építészeti alkalmazásaként tartanak számon.
Hasonló, hiperboloid szerkezetű víztornyok Európa más országaiban is találhatók, például az 1968-ban épült londoni Cockfosters Water Tower, amely szintén hiperboloid szerkezetet alkalmaz. Lengyelországban a Ciechanów víztornya szintén hiperboloid szerkezetű, és a nemzetközi példák között szerepel.
Olaszországban is több torony alakú víztározó, illetve úgynevezett torre idrica vagy torre piezometrica épült. Az olasz kulturális minisztérium kortárs építészeti adatbázisa külön kategóriaként kezeli a torony formájú víztározókat, amelyeknél a magasba emelt tartály a víz tárolása mellett a hálózati nyomás biztosítását is szolgálja. Az olasz példák között azonban a rendelkezésre álló források alapján nem azonosítható olyan építmény, amelynek szerkezete minden lényeges szempontból megegyezne az oroszlányi, kétirányban feszített forgási hiperboloid héjszerkezettel. Az oroszlányi víztorony ezért nem egy konkrét olasz épület másolataként, hanem sajátos, a korszak magyar mérnöki és építészeti megoldásaként értelmezhető.
Értéktári besorolása Az oroszlányi víztorony 2020 decemberében került be a Komárom-Esztergom Vármegyei Értéktárba. Az értéktári ismertetés az ország első két irányban feszített forgási héjszerkezetű víztornyaként mutatja be az építményt, és építészeti, városképi, valamint építőművészeti értékeit hangsúlyozza.
A víztorony Oroszlány helyi értékei között is szerepel. A helyi értéktári és városi források az építményt a település egyik meghatározó építészeti és városképi elemének tekintik.
Látogathatósága A víztorony elsősorban működő vízellátási létesítmény, ezért belső terei nem állandóan, szabadon látogathatók. Időszakosan azonban szervezett programok keretében megnyitják az épületet a nagyközönség előtt.
2023-ban az Erőművek Éjszakája program keretében az érdeklődők belülről is megtekinthették a víztornyot. A látogatók megismerhették az épület belső szerkezetét és vízellátási szerepét; az adott eseményen a kedvezőtlen időjárás miatt a tetőszintre nem lehetett feljutni.
2025-ben az Északdunántúli Vízmű Zrt. ismét bekapcsolta a víztornyot az Erőművek Éjszakája programba. A látogatók az épület tervezéséről, építéséről és az ivóvízszolgáltatásban betöltött szerepéről ismereteket kaphattak.
Jegyzetek
Források
Lánczi András: Oroszlány 1 – víztorony, Víztorony.hu. A cikk a víztorony történeti és műszaki adatai mellett a Műszaki Tervezés 1965/2. számának korabeli szakmai anyagát is közli. Kincses Megye – Oroszlányi víztorony, Komárom-Esztergom Vármegyei Értéktár. Megnyitotta kapuit Oroszlány emblematikus építménye, a víztorony, KEMMA, 2023. Oroszlányi víztorony, A víz útja – Északdunántúli Vízmű Zrt. Történelmi városkép hetvenéves múlttal – Oroszlány központjának építészete, Építészfórum. Nyitott kapuk a víztornyoknál, Oroszlány város hivatalos honlapja, 2025. Víztorony a Haraszt-hegyen – miért számít különlegesnek?, OroszlányMost, 2020.
Kategória:Magyarország víztornyai Kategória:Oroszlány Kategória:Magyarország 20. századi építményei