Kádár Aurél (Dunapentele, 1936. szeptember 8. – Budapest, 2025. szeptember 4.) okleveles agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök (növényorvos), a magyarországi vegyszeres gyomirtás történetének meghatározó alakja, minisztériumi főtanácsos, egyik szakhatósági irányító-szervező személyisége a „magyar növényvédelem aranykora (1959-1985)” időszaknak.
Élete A család erdélyi származású, a marosszéki nemesek körébe nyúlik vissza. Az 1784-es Hóra-Closca lázadás elöl menekült a család egy része Dunapentelére, a mai megyei jogú városba, Fejér vármegye délkeleti részén, a Duna jobb partján. Megrázó az a történelmi tény, hogy Dunapentelét 1950. május 2. - 1958. február 9. napjáig „Sztálinváros” névvel illette a kommunista hatalom, majd 1961. november 25. óta viseli a Dunaújváros nevet. A Kádár család a nevüket máig őrző Kádár-völgyiSzabó Tamás: Miért Kádár-völgy a neve? Dunaújvárosi Hírlap Online 1979. 12.29. József Attila Könyvtár Helyismereti adatbázis. A kitelepítettek névsora. https://ht.jakd.hu/index.php?p=view&id=130321 birtokukon gazdálkodtak 1924 és 1950 között. A Kádár tanya még áll a Baracsi út elején, ahol az Arborétum található.Szabó Tamás: A dunapentelei Kádár család izgalmas múltra tekint vissza. DUOL. Dunaújvárosi Hírportál. 2017. 12. 29. https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2017/12/kadar-csalad-dunapentele-kitelepites-irasos-emlek. A Kádár-völgy Dunaújváros (Dunapentele) egyik kedvelt sport-, pihenő- és sétálóhelye, amely az itt lakó családról kapta nevét. Kádár József édesapa vezette azt a gazdaságot, amelynek jövedelméből nyolc testvérének a felsőbb iskolai továbbtanulását nagyvonalúan támogatta. Felesége Rabóczki Julianna volt, két gyermekük született Margit és Aurél. 1939 után Kádár József a Kisgazdapárt helyi elnöke, öccse, dr. Kádár Antal pedig mint képviselő jelölt tevékenykedett. A Kádár-család dunapentelei története 1950. november 30-án, a Kádár József (kulák) családjának kitelepítésével ért véget.
Margit egy ideig Zsámbékon, a Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővéreknél tanult. Az apácarend 1950-es felszámolása után védőnői tanfolyamot végzett.
Magyarországon három hullámban zajlott a mezőgazdaság kollektivizálása, azaz az állami irányítású szövetkezetesítés: 1949 és 1961 között. A kis- és középméretű egyéni gazdaságok helyett több száz hektáros nagyüzemeket hoztak létre. Ezzel egyidőben a fokozódó iparosítás is jelentős kézi munkaerőt vitt el a mezőgazdaságból. A kialakított nagy területek gyomirtásával nehezen boldogultak a gazdaságok, a vegyszeres gyomirtás nagyobb arányú bevezetése, szakmai megalapozása stratégiai kérdéssé, feladattá vált.Tarjányi József: Dr. Kádár Aurél emlékére. 2025. https://magyarnovenyorvos.hu/dr-kadar-aurel-emlekere-2025-10-02
Kádár Aurél a Keszthelyi Agrártudományi Akadémián tanult (1956-1960) és kapott mezőgazdasági mérnöki (agrármérnök) oklevelet, majd 1961-ben Gödöllőn az első posztgraduális képzésben a növényvédelmi szakmérnöki (növényorvos) diplomáját is megszerezte. Ezt követően az FM Növényvédelmi Szolgálatánál (alapítva: 1954)NÉBIH: 60 éves a Növényvédelmi Szolgálat. 2014. https://portal.nebih.gov.hu/-/60-eves-a-novenyvedelmi-szolgalat kezdett dolgozni először Nógrád majd Pest megyében laboratórium vezetőként. 1964-ben a Földművelésügyi Minisztérium Kádár Aurélt három évre az MTA Vácrátóti Botanikai Kutató Intézetébe (többszöri névváltoztatást követően: Nemzeti Botanikus Kert) helyezte ki, hogy Ujvárosi Miklós mellett dolgozzon, és a gyomismereti, gyombiológiai tudását elmélyítse, melyet a szakirányítás területén szándékoztak kamatoztatni. Felismerve a szakmai indokokat és a növénytermelési igényeket az FM és az MTA közös megállapodás alapján 1967-ben megkezdte a megyei növényvédő állomások gyomokkal, gyomirtással foglalkozó szakembereinek a speciális képzését (ez az ún. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Tanfolyam), melynek első négy kurzusát Ujvárosi professzor, később pedig Horváth Károly (kertész, mérnök-tanár) és vezető gyomos specialisták vezettek, amelyeken speciális ismereteket szerző herbológus növényorvosai a gyakorlatban mérték fel a gyomviszonyokat, és végezték el az Országos Szántóföldi Gyomfelvételezéseket, összesen hatot, 1950 és 2018 közötti időszakban. 1969-ben jött létre a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium önálló (XVIII.) Növényvédelmi FőosztályaA 11/B/1969. MÉM sz. utasítás, amely a minisztérium részletes szervezeti és ügyrendjét határozta meg., ahol a vegyszeres gyomirtás kiemelt szakterület lett, és Kádár Aurél feladata volt a vegyszeres gyomirtás elvi, szakmai irányítása és felügyelete. Az 1954-től működő Növényvédelmi SzolgálatPálmai Ottó: 60 éves a Növényvédelmi Szolgálat. 8–10. o. In: 9. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum, 2014. október 19–20. Agrártudományi Közlemények / Acta Agraria Debreceniensis 2014/62 Különszám (szerk. Kövics Gy.) Debrecen, 96 o. https://mek.unideb.hu/sites/default/files/upload_documents/proceedings_2014.pdf, illetve ennek MÉM Növényvédelmi Központ Laboratóriumában – Kádár Aurél kezdeményezésére – 1973-tól önálló Gyomirtási Osztály alakult. 1976-tól a Növényvédelmi Központ MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központként (MÉM NAK), a megyei növényvédő állomások pedig növényvédelmi és agrokémiai állomásokként működtek tovább. A világon elsőként 1972-ben Kádár Aurél javaslatot tett az atrazin hatóanyagú gyomirtószerek felhasználásra kerülő mennyiségének korlátozására. Kádár Aurél 1977-ben a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen védte meg egyetemi doktori értekezését a „Sorghum halepense gyomnövény vegyszeres irtása” témakörben. Irányításával a növényvédelmi hatósági hálózatban dolgozó herbológus szakemberek munkája, kísérletei, szakmai kiadványai, útmutatói – együttműködve a gyomirtó szereket fejlesztő, gyártó hazai és külföldi cégek munkatársaival – megteremtették a magyarországi vegyszeres gyomirtás tudásbázisát, amelyet az európai és a tengerentúli szakemberek is követendő mintának tekintettek. Kádár személyesen is részt vett a IV. (1996-1997) és V. (2007-2008) OSzGyf-ben (Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés) és az eredmények feldolgozásában.
Kádár Aurél 1997-ben minisztériumi főtanácsosként ment nyugdíjba a Földművelésügyi Minisztériumból, de valójában sohasem vált nyugdíjassá: csaknem három évtizedig tovább folytatta aktív herbológusi tevékenységét. A változásokat, az új tudományos eredményeket, az uniós növényvédelmi, környezetvédelmi szabályozás és irányelvek alakulását folyamatosan nyomon követte, azokra reflektált, szakterületén, egyéni válalkozóként is kísérleteket folytatott. 2023 decemberében az MNT Növényvédelmi Klub havi rendezvényén még előadást tartott „Mozaikok a vegyszeres gyomirtásról” címmel.
Közéleti tevékenysége - 1970–2008: a Magyar Növényvédelmi Társaságban (MNT) (korábban: MAE Növényvédelmi Szakosztály, alapítója Ubrizsy Gábor, 1964) a titkári teendőket látta el.
- 1984-2017: Kollégáival, a gyomos szakemberekkel (ahogy ő mondta tréfásan a „gazemberekkel”) együtt 1984-ben Tengelicen megalapították a „Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaságot”, amelynek elnökévé is megválasztották, és amely 2017-től, többszöri név- és szervezeti változtatással, de Ujvárosi Miklós életművének tiszteletével, alapítványi formában működik tovább.
- Kádár Aurél folyamatosan működtette, és egy évtizede már a Magyar Gyomkutató Társasággal együttműködve, egyre bővülő létszámmal, bel- és külhoni magyar szakemberek részvételével tartják közös éves találkozóikat, amelyek szakmai és egyben baráti társaságot, szakmai konferenciákat, hazai és külhoni szakmai kirándulásokat jelentenek. 2026 márciusában a Felvidéki Rimaszombaton volt a szakmai konferencia és társasági találkozó helyszíne, először az örökös, alapító elnök, Kádár Aurél személye nélkül, de nem nélkülözve felejthetetlen szellemiségét.
Szakirodalmi munkássága A minisztériumi hivatali feladatok mellett a herbológia szakirodalmának fejlesztésére és a gyorsan változó peszticidek és technológiák széleskörű megismertetésére is nagy gondot fordított. Az 1970-es és 1980-as években a növényvédelmi technológiával, az egyes növénykultúrák vegyszeres gyomirtásával, az alkalmazástechnikával, a mezőgazdasági repüléssel foglalkozó könyvek és kiadványok gyomnövényekkel, gyomirtással foglalkozó fejezeteinél szerzői nevével gyakran találkozhatunk. A Magyar Bibliográfiák Listája ugyan rendkívül gazdag, de ezek digitalizált hozzáférése (akár Wikipédia szócikkek formájában) még rendkívül szerény. Ezek sorában „üde kivételt” jelent a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár által összeállított Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia (MABI): (1960-1980-ig nyomtatott formában, majd 1980-tól digitalizált évfolyamainak hozzáférési anyaga. Kádár Aurél szakmai munkásságának teljes, tudományos értékű feldolgozása még várat magára. Az alábbiakban – csak utalva a 30-at meghaladó, gyakran társszerzős cikkeire a Magyar Mezőgazdaság, Növényvédelem, Kertészet és Szőlészet, Cukoripar (1948-1993) szaklapokban (utóbbi az időközben megszűnt nagy hazai cukorgyárak munkáját segítette) – néhány meghatározó alapmunkájára, könyvére utalunk:
Bihari Ferenc – Kádár Aurél – Ötvös Mihály: Növényvédőszerek meghatározása. 1970, Szakirodalmi közlemény. MABI 5570/70 Ujvárosi Miklós – Kádár Aurél – Virág Árpád: Gyomirtás. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 1973, 288 o. Az Ujvárosi-féle „Gyomirtás” könyvben a vegyszeres gyomirtási fejezeteket Kádár Aurél és Virág Árpád írták. Kádár Aurél – Ötvös Mihály: A Sorghum halepense biológiája és az ellene való védekezés. Témadokumentáció. MÉM Információs Központ Budapest, 1974. 66 o. Sándor Ferenc – Balázs Ferenc – Szentgyörgyi László – Vályi István – Kovács Viktor – Kádár Aurél: Növényvédelem a kiskertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. 357 o.+ 64 tábla Kádár Aurél (szerk.): Gyomirtás – vegyszeres termésszabályozás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1983. 520 o. Ez az első magyar nyelvű összefoglalása annak az ismeretanyagnak, ami a megelőző 20 évben a gyomirtás terén a tudományos kutatás és a gyakorlati tapasztalatok alapján összegyűlt. A könyv a kémiai megoldások mellett már foglalkozott az integrált védelem elveivel, az agrotechnikai, mechanikai gyomkorlátozó megoldásokkal is. Kádár Aurél (szerk.): Gyomirtó és termésszabályozó szerek használata. Factum Bt., Budapest, 1993. 470 o. Kádár Aurél (szerk.): Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás gyakorlata. Factum Bt., Budapest, 1997. 406 o. („első kiadás”- megjelölés nélkül) Kádár Aurél (szerk.): Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás gyakorlata. Factum Bt., Budapest, 2001. (második kiadás) Kádár Aurél (szerk.): Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás. Magánkiadás, Budapest, 2005, 348 o. (harmadik kiadás) Kádár Aurél – Benécsné Bárdi Gabriella – Doma Csaba: Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás. Kádár Aurél kiadása, Budapest, 2010. 382 o. (negyedik kiadás) Kádár Aurél (szerk.): Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás. 4. átdolgozott, bővített kiadás. Magánkiadás. Budapest, 2013. 430 o. Kádár Aurél (szerk.): Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás. 5. átdolgozott, bővített kiadás. Magánkiadás. Budapest, 2016. 423 o. Kádár Aurél (szerk.): Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás + DVD. 6. átdolgozott, bővített kiadás. Magánkiadás. Budapest, 2019. 440 o. Kádár Aurél (szerk.): Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás. 7. átdolgozott, bővített kiadás. Tánckönyv Kft., Budapest, 2024. 454 o.
Kádár Aurél életművének legfontosabb része az a több évtizeden keresztül folyamatosan aktualizált, 4-5 évente megjelenő kézikönyv, amelyet a szakmában gyakran „Kádár-féle zöld könyvként”, illetve „a növényvédők bibliájaként” emlegetnek.
Elismerései, emlékezete Munkásságát számos oklevéllel, kitüntetéssel ismerték el (teljesség nélkül). 1982: A Munka Érdemrend bronz fokozata 1984 – 2017: Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaság elnöke 1993: A Keszthelyi Pannon Agrártudományi Egyetem címzetes docenssé nevezte ki a növényvédelmi szakmérnöki oktatásban való részvétele, munkássága elismeréseként.