Krtova () település Bosznia-Hercegovinában, Lukavac községben, a Tuzlai kantonban, a Bosznia-hercegovinai Föderáció területén.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Tuzlától légvonalban 22, közúton 26 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 14 km-re északnyugatra, az Ozren-hegység keleti lejtőin, a Spreča-folyó völgyében, 200-300 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/ srb_25/vares_6/vr_6.html Topografska karta Vareš 475-2-2 Házai több házcsoportban állnak az Ozren lejtőin.
Éghajlata A település éghajlata mérsékelten kontinentális. Az éghajlatot összhangban a Tuzla környékére általánosan jellemző időjárási viszonyokkal, meleg nyarak, valamint nagyon hideg, havas telek jellemzik. Az átlagos minimum hőmérséklet januárban −3 °C, a maximum pedig júliusban pedig 25 °C körül alakul. Az éves csapadékmennyiség megközelítőleg 860 mm.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb1097266Bosnyák00Horvát12Jugoszláv182Egyéb51Összesen1121271
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Maglaji járáshoz és Milinoselo Tursko községhez tartozó településnek 69 háztartása és 414 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 92. o. 1910-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településen 103 háztartást és 656 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 80. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Gračanicai járáshoz tartozó településnek 643 lakosa volt, mind ortodox szerbek.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 228. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina (Orbászi Bánság) része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1971 és 1992 között a település Gračanica község része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a település egy része Petrovo község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került, míg a másik rész a Föderáció területén, Lukavac községben maradt.
Nevezetességei Szent Procopius nagymártír tiszteletére szentelt ortodox temploma. A 14x11 méteres templom építése 1991-ben kezdődött. A bosznia-hercegovinai fegyveres konfliktus kezdete (1992) miatt a munkálatok szüneteltek. Az építkezés 2006-ban folytatódott Milomir Vasiljević, Obrad Radić és Milivoj Novaković építészek tervei alapján. Az alapokat Vasilije, Zvornik-Tuzla püspöke szentelte fel 2008. október 19-én.
Jegyzetek
További információk Lukavac város hivatalos oldala
Kategória:Tuzlai kanton települései