Ambrozovicsné Meszlényi Ilona magyar írónő, ifjúsági író. Kossuth Zsuzsanna és Meszlényi Rudolf leánya, Kossuth Lajos unokahúga, Ambrozovics Béla felesége volt. Ifjúsági regényeket és elbeszéléseket írt, emellett folyóiratokban és napilapokban is publikált.
Élete 1843. február 22-én született Pesten. Édesanyja Kossuth Zsuzsanna, Kossuth Lajos húga, édesapja Meszlényi Rudolf volt. Kossuth Zsuzsanna az 1848–49-es szabadságharc idején a honvédség országos főápolónőjeként vált ismertté. A szabadságharc leverése után családjával együtt emigrációba kényszerült.
1852-ben édesanyjával és nővérével, Meszlényi Gizellával együtt Brüsszelbe került, majd 1853-ban az Amerikai Egyesült Államokba utaztak. Kossuth Zsuzsanna 1854-ben bekövetkezett halála után Ilonát és Gizellát egy New York-i asszony, Mrs. Cruger vette magához, és egy jó hírű nevelőintézetben taníttatta őket.
1863 végén visszatért Magyarországra beteg nővéréhez. Gizella 1865-ben meghalt, és Ilona magára vállalta nővére árván maradt fiának, Ambrozovics Dezsőnek a nevelését. Szinnyei József szerint ezt tekintette egyik legfontosabb életfeladatának.
Többször járt Olaszországban, ahol hosszabb időt is töltött nagybátyjánál, Kossuth Lajosnál Baracconéban. Kossuth-tal szoros kapcsolatot tartott fenn és levelezett vele. 1880-ban Kossuth Lajos megbízásából ő vitte el Turinból a Kossuth család koszorúját, amelyet Kossuth László alsódabasi síremlékének felavatásakor helyeztek el.
1876-ban feleségül ment Ambrozovics Bélához. Házasságukból egy gyermek, Lajos született, aki később Baja főispánja lett.
Írói munkássága Meszlényi Ilona már fiatalon írt, és munkái folyóiratokban, valamint napilapokban is megjelentek. Szinnyei József szerint írásai „leginkább komoly irányúak” voltak. Elsősorban ifjúsági műveket írt; fennmaradt könyvei között vallásos-erkölcsi tárgyú elbeszélés, ifjúsági regény, elbeszélésgyűjtemény és életrajzi mű is található.
Első ismert könyve, a Meghallgatott ima vallásos-erkölcsi irányú gyermekregényként jelent meg. A Szinnyei-féle Magyar írók élete és munkái első kiadását 1889-re teszi, később több új kiadása is megjelent.
A Tündérmesék a való életből című kötete három, a serdülő ifjúságnak szánt elbeszélést tartalmazott. A könyv Athenaeum-féle kiadása 1896-ban jelent meg Budapesten.
1898-ban jelent meg Hajnalka. Regény fiatal leányok számára című ifjúsági regénye. A mű később, 1912-ben a Singer és Wolfner kiadásában is megjelent.
Ugyancsak 1898-ban jelent meg Washington élete című, George Washington életét bemutató ifjúsági műve. A könyv a Singer és Wolfner Jó könyvek című sorozatának 4. köteteként jelent meg. A mű később a Filléres Könyvtár című sorozat 119. számaként is napvilágot látott.
Az irodalmi munka mellett a századforduló nőmozgalmi és társadalmi életében is részt vett. 1870-es években a Tabitha Nőegylet munkájában is közreműködött, később pedig a Mária Dorothea-egyesülethez is kapcsolódott. 1895-ben A női kérdés címmel fogalmazta meg gondolatait a nők művelődéséről, társadalmi helyzetéről és emberbaráti szerepéről.
1893-ban a Kossuth-könyvtár ügyében levélben fordult Herman Ottóhoz, aki maga is a Kossuth-kultusz egyik jelentős alakja volt.
Családja
Ambrozovicsné Meszlényi Ilona Kossuth Zsuzsanna és Meszlényi Rudolf leánya, Kossuth Lajos unokahúga volt. Nővére, Meszlényi Gizella Ambrozovics Béla első felesége volt; Gizella 1865-ben bekövetkezett halála után Ilona magára vállalta nővére fiának, Ambrozovics Dezsőnek a nevelését. 1876-ban Ilona feleségül ment Ambrozovics Bélához, akitől fia, Ambrozovics Lajos született. Lajos 1906-tól Baja város főispánja volt.
Művei
Meghallgatott ima. Elbeszélés az ifjúság számára. Budapest, 1889. A mű későbbi kiadásai 1892-ben és -ben is megjelentek. Tündérmesék a való életből. Budapest, Athenaeum, 1896. 367 l. Hajnalka. Regény fiatal leányok számára. Budapest, Athenaeum, 1898. 256 l. Washington élete. Budapest, Singer és Wolfner, . 56 l. Hajnalka. Regény fiatal leányok számára. Budapest, Singer és Wolfner, 1912. 160 l.
Halála
Ambrozovicsné Meszlényi Ilona 1926. augusztus 26-án halt meg Budapesten. Haláláról a korabeli sajtó is megemlékezett. Markos Györgyné Máttyus Clotilde, aki évtizedeken át ismerte, Kossuth Lajos unokahúgaként és írónőként emlékezett rá; visszaemlékezése szerint fiatal korában sokat írt és ifjúsági könyveket publikált.
Jegyzetek
Források
Dabas Város Önkormányzata: Ambrozovicsné Meszlényi Ilona életútjának dabasi vonatkozásai. A magyar asszony, 1926. Deák Nóra: Kőbe (nem) vésett nevek: Kossuth Zsuzsanna leszármazottainak emlékezete.
Kategória:1843-ban született személyek Kategória:1926-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar nők