Balázs Benedicta, született: Balázs Margit Etelka magyar írónő, szerkesztő, katolikus közéleti személyiség, bencés obláta (harmadrendi tag) volt. Vallásos és ifjúsági tárgyú könyveket írt, emellett jelentős szerepet vállalt a magyarországi bencés oblátus mozgalom, valamint a katolikus női egyesületi élet szervezésében. Több katolikus folyóirat szerkesztője volt.
Élete Szülei Balázs Rezső molnár és Dömötör Etelka voltak, akik leányuk születése idején a kürti gőzmalomnál laktak.Kürti római katolikus egyházközség keresztelési anyakönyve 38/1893. Családja később Kecskeméten élt, és már fiatal korában szoros kapcsolatba került a katolikus vallási élettel és a bencés lelkiséggel.
1919-ben bencés obláta jelölt lett. Szülei 1919. június 29-én levélben köszönték meg a pannonhalmi kormányzó perjelnek, hogy leányukat, Benedictát obláta jelöltként felvette, és egyúttal felajánlást tettek egy Kecskeméten létesítendő benedictina intézmény céljára. Balázs Benedicta 1919-ben megkezdte a kecskeméti Máriavárosban működő obláta ház és a hozzá kapcsolódó közösség szervezését. A Munkácsi utca 24. szám alatt rendszeres összejöveteleket tartottak, és a bencés lelkiséget kívánták meghonosítani az Alföld középső részén. A közösség 1922-ben a Szentlélek Obláta Szövetség nevet vette fel. A pannonhalmi Szent Benedek-rend nagykáptalanja 1921 augusztusában elvben hozzájárult az oblátus-obláta intézmény magyarországi meghonosításához. A magyar oblátusmozgalom szervezeti szabályzatát 1924-ben hagyták jóvá.
Vallásos és ifjúsági műveket írt. Műveinek jelentős része a katolikus vallásosság, a szentek élete és a fiatalok erkölcsi-nevelő célú irodalma körébe tartozott. 1943-ban külön könyvet szentelt Korányi Saroltának, a szociális munka egyik magyarországi úttörőjének. A Korányi Sarolta, a szociális munka nagy úttörője című, 95 oldalas kötetet a Szentlélek Szövetség adta ki Budapesten. A bencés lelkiséggel és az oblátus élettel kapcsolatban is publikált. A Pannonhalmi Szemle 1926-os évfolyamában megjelent Az oblátusok, obláták lelkisége című írása. Szerkesztőként is tevékenykedett. 1926 és 1933 között a A katholikus nők lapja című folyóirat felelős szerkesztője volt. A lap a magyar katolikus nőegyesületek országos szövetségének értesítőjeként jelent meg. 1934-től a Szentlélek Szövetség időszaki lapjának, A lélek szava című kiadványnak is felelős szerkesztője volt.
Közéleti és egyházi tevékenysége
Balázs Benedicta a kecskeméti katolikus nőmozgalom egyik szervezője volt. A Máriavárosi Obláta Szövetség tagjai közreműködésével 1922-ben létrejött a Máriavárosi Népmisszió, amely később a Katolikus Nővédelmi Misszió helyi szervezeteként, majd a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének kerületi szervezeteként működött. 1925-ben a szervezet a Magyar Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetségéhez kapcsolódott. Balázs Benedicta a helyi katolikus nőmozgalom egyik vezető szervezője és a KNOSZ vidéki kapcsolattartója volt. A kecskeméti Máriavárosban templomépítő mozgalomban is részt vett. 1941-ben a templomépítés ügyében több cikke jelent meg a Szociális Testvérek Társaságának lapjában, és a Máriavárosi templomépítő mozgalom egyik fontos alakja volt.
Az 1940-es években tagja volt a Keresztény Női Tábornak.
Könyvei
Szent Benedict-legendák. Kecskemét, . Pannónia virágos kertje. 34 magyar szent legendája rövid életrajzokban. Budapest, 1929. A Szentlélek Úristen legnagyobb tisztelője korunkban. Abellini Mirjám 1846–1878. Budapest, . Bevezető: Slachta Margit. Máriapuszta tanítónője. Budapest, 1942. A nagy találkozás. Ifjúsági regény. Budapest, 1943. Az elmarasztalt kérő. Népszínmű. Budapest, .
Jegyzetek
Források Forrai Márta: Balázs Benedicta élete és munkássága. In: Magyar Egyháztörténeti Évkönyv, 2. köt. Budapest, 1996, 271. skk. Forrai Márta: A magyarországi bencés oblátus közösség. Pannonhalmi Szemle repertóriuma. Országos Széchényi Könyvtár katalógusa.
Kategória:1893-ban született személyek Kategória:Magyar írók Kategória:A 20. században elhunyt személyek