Andrássy Anna Lídia, írói nevén Andrássy Lidike, férje után Ihász Györgyné, majd Pósa Lajosné erdélyi magyar írónő, költő, gyermekíró. Elsősorban meséket, gyermekverseket és ifjúsági elbeszéléseket írt. Pósa Lajos feleségeként részt vett férje gyermekirodalmi munkásságában is.
Élete Andrássy Anna Lídia az erdélyi Arad vármegyei Pécska településen született. Első házasságából (1889),https://ancestors.familysearch.org/en/LD8X-YCJ/andr%C3%A1ssy-anna-l%C3%ADdia-1867-1953 Ihász Györgytől egy leánya, Sárika született. Másodszor 1900-ban házasságot kötött Pósa Lajossal, a magyar gyermekirodalom egyik meghatározó alakjával. Pósa felesége leányát saját nevére vette és sajátjaként nevelte. Pósa Lajos mellett maga is bekapcsolódott a gyermekirodalmi munkába. A kutatások szerint költő és író volt, főként meséket és ifjúsági elbeszéléseket írt. Munkássága szorosan kapcsolódott a századforduló magyar gyermekirodalmához. Pósa Lajos Az Én Ujságom című gyermeklapjának munkájában is részt vett. Egy irodalomtörténeti kutatás szerint már házasságuk előtt segített Pósának a gyermekekkel folytatott levelezésben, később pedig a lap levelezési rovatának munkájában is közreműködött. Írói munkásságának fontos része volt a gyermekek számára írt mese- és versirodalom. Első mesegyűjteménye 1898-ban jelent meg. Később több önálló kötete és gyermekirodalmi műve látott napvilágot.
Családja
Andrássy Anna Lídia első férje Ihász György lapszerkesztő volt, akitől leánya, Ihász Sárika született. 1900-ban feleségül ment Pósa Lajoshoz, aki Sárikát saját nevére vette és saját gyermekeként nevelte. A házaspárnak közös gyermeke nem született. Pósa Lajos 1914-ben bekövetkezett halála után Anna Lídia özvegyen élt tovább, és férje irodalmi örökségének ápolásában is részt vett.
Andrássy Anna Lídia 1953-ban halt meg Budapesten. A Fiumei úti sírkertben nyugszik Pósa Lajos mellett.
Írói munkássága bélyegkép|Pósa Lajos és felesége, Andrássy Anna Lídia (1867–1953) írónő sírja a Fiumei úti sírkertben (9-1-100)
Andrássy Lídia elsősorban gyermekeknek és fiataloknak szóló műveket írt. Művei között mesék, versek és elbeszélések szerepeltek. Két jelentősebb munkájaként a szakirodalom az 1900-ban megjelent Virágrege és az 1910-ben megjelent Arany virág című műveket említi. Művei közül több a Singer és Wolfner kiadásában, illetve a Filléres Könyvtár sorozatában jelent meg. Tarka könyv című kötete a Filléres Könyvtár 44–45. számainak anyagaként került forgalomba 1898-ban; a kötet meséket, elbeszéléseket és verseket tartalmazott. A Ceruza király íródiákja és az Aranyvirág szintén a Filléres Könyvtár sorozatában jelent meg. 1903-ban az Aranyvirág a sorozat 161., a Ceruza király íródiákja pedig a 162. számaként szerepelt. 1911-ben Tövises utakon címmel verseskötete jelent meg. A művet a Vasárnapi Ujság is ismertette, és Pósa Lajosné versköteteként hivatkozott rá.
Az 1910-es években művei külföldön is bekerültek a női irodalomról szóló bibliográfiai összeállításokba. Az 1914-es lipcsei nemzetközi nőirodalmi katalógus Andrässy, Lidike néven a Ceruza király íródiákja című művét is felsorolta a gyermekirodalmi művek között.
Könyvei
Tarka könyv. Mesék, elbeszélések, versek. Budapest, Singer és Wolfner, 1898. 94 l. (Filléres Könyvtár, 44–45. sz.) Virágrege. 1900. Hegedűszóban szép mese. Budapest, 1908. Pósa Lajosné kiadása. Tövises utakon. 1911. Aranyvirág. Budapest, Singer és Wolfner, 1903. 47 l. (Filléres Könyvtár, 161. sz.) Ceruza király íródiákja. Budapest, Singer és Wolfner, 1903. 48 l. (Filléres Könyvtár, 162. sz.) A barika csengetyűje. Mesék és versek. Ispiláng, ispiláng. Gyermekversek. Mesék, versek sok képpel. Olvassunk csak! Mesék.
Jegyzetek
Kategória:1867-ben született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar nők