Kovács Lydia magyar írónő és újságírónő. Költőként versesköteteket jelentetett meg, újságíróként pedig főként társadalmi, női és városi témákkal foglalkozott. Az 1910-es években az Érdekes Újság és A Nő munkatársaként publikált. Írásaiban többek között a budapesti szegénység, a munkásság, a nők munkája és a városi társadalom kevéssé látható rétegei jelentek meg.

Élete és munkássága

Kovács Lydia 1887-ben született. Írói pályájának első ismert kötete a Versek, amely 1908-ban jelent meg Budapesten, Benkő Gyula bizományában. A 64 oldalas kötet Kovács Lydia költői munkásságának korai dokumentuma. 1910-ben jelent meg Fojtott tüzek. Kovács Lydia újabb versei című második ismert verseskötete. A könyvet Budapesten Benkő adta ki; a nyomtatást a Jókay Nyomda végezte. A kötet 78, 2 oldal terjedelmű volt. Az Országos Széchényi Könyvtár katalógusa Kovács Lydiát 1887–1918 között élt szerzőként azonosítja. 1912-ben látott napvilágot Tolle-lege. (Vegyed és olvassad.) című kötete, Budapesten, Légrády kiadásában, 73 oldalon.

Az 1910-es évek elején az újságírás felé fordult. Az Érdekes Újság repertóriuma szerint 1913-ban több riportja is megjelent a lapban. Írásai között szerepelt a budapesti nyomortelepekkel foglalkozó A régi apacsfészek. Pest nyomortanyái, valamint az Új női pályák, A Japán-asztal, Angyalföld és Élet a kecskeméti művésztelepen című cikk. Riporteri munkásságának egyik jellegzetessége volt, hogy olyan társadalmi csoportokat is bemutatott, amelyek a korabeli sajtóban ritkábban kerültek az érdeklődés középpontjába. A budapesti szegénység, a munkásrétegek, a gyermekek és a nők munkája több írásának témája volt. 1914-ben több társadalmi tárgyú írása jelent meg A Nő című folyóiratban. Ezek közé tartozott a Nyomor országában, a Marika merénylete. Gyermekcselédek és a Pesti viceházmesternők. A Pesti viceházmesternők a budapesti házfelügyelőnők élet- és munkakörülményeivel foglalkozott. A cikk teljes szövege A Nő 1914. évi 6. számában, a 121–123. oldalon olvasható. A Nyomor országában az 1914-ben indult A Nő első számában jelent meg, a 17–19. oldalon. Újságíróként maga is foglalkozott a női újságírók helyzetével. Magyar újságírónők című írása tizenkilenc újságírónő portréjához kapcsolódott. A Néprajzi Múzeum forrásjegyzéke szerint a cikk az Érdekes Újság 1911. április 26-i, 17. számában jelent meg, az 1–4. oldalon. Az Érdekes Újság későbbi repertóriuma ugyanezt a címet 1914-re teszi; a két adat között bibliográfiai eltérés van.

Érdeklődése a képzőművészetre is kiterjedt. Élet a kecskeméti művésztelepen címmel 1913-ban riportot közölt az Érdekes Újságban. A kecskeméti művésztelep történetének későbbi feldolgozásai is számon tartják Kovács Lydia írását. Újságírói munkásságának legfontosabb önálló kötete az 1916-ban megjelent Két esztendő. Képek a pesti frontról. A 135 oldalas könyvet Budapesten a Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság adta ki; a címlapot Kacziány Aladár rajzolta. A könyv a világháború alatti budapesti hátország társadalmi életét mutatta be. A kötetben a szegények, a munkások és a munkásgyermekek életének bemutatása mellett a háborús évek mindennapi nehézségei és a társadalmi különbségek is megjelentek. A későbbi irodalom- és társadalomtörténeti feldolgozások Kovács Lydia riportkönyvét a budapesti szociális riport jelentős példájaként tárgyalják. A kötet korabeli bibliográfiai adatokban is szerepel. Az 1916-ban megjelent könyvek bibliográfiája Kovács Lydia nevén, Két esztendő. Képek a pesti frontról címmel, 135 oldalas Pallas-kiadványként rögzíti.

Kovács Lydia fiatalon, 31 éves korában 1918-ban halt meg, egy napon Kaffka Margittal. A róla szóló későbbi szakirodalom szerint a spanyolnátha-járvány áldozata lett. A kortárs nekrológok pályájának friss, közvetlen hangját és társadalmi érzékenységét emelték ki. Az Est című lap így emlékezett meg róla:https://adt.arcanum.com/hu/view/AzEst_1918_12/?query=%22Kov%C3%A1cs+Lydia%22&pg=16&layout=s

„Egy lelkes, derék újságírót ölt meg a spanyol járvány. Kovács Lydia, a Magyarország belső munkatársa vasárnap délelőtt féltizenkettőkor meghalt. Riporter volt és pályája izgatott szeretetével dolgozott, lelkesedett és küzdött. Szőke haja, vidám nézésű kék szeme ott volt minden nagyobb eseménynél és valami nemes hevület ragadta magával, hogy dicsőséget szerezzen a női hírlapíróknak. Különösen a szegényekkel foglalkozott és sok riportot írt a háború alatt a rima-, pesti gazdasszonyok szenvedéseiről. Több könyve gyűjtötte össze gonddal és elevenséggel megírt riportjait.”

Művei

Könyvei

Versek. Budapest: Benkő Gyula bizománya, 1908. 64 l. Fojtott tüzek. Kovács Lydia újabb versei. Budapest: Benkő, 1910. 78, 2 l.https://bookline.hu/product/home.action?_v=Kovacs_Lydia_Fojtott_tuzek&type=20&id=1087161 Tolle-lege. (Vegyed és olvassad.) Budapest: Légrády, . 73 l. Két esztendő. Képek a pesti frontról. Budapest: Pallas, 1916. 135 l.

Újságcikkei

A régi apacsfészek. Pest nyomortanyái. In: Az Érdekes Újság, 1913. 7. sz., 16. p. Új női pályák. In: Az Érdekes Újság, 1913. 12. sz., 1–3. p. A Japán-asztal. In: Az Érdekes Újság, 1913. 22. sz., 11–15. p. Angyalföld. In: Az Érdekes Újság, 1913. 26. sz., 34–35. p. Élet a kecskeméti művésztelepen. In: Az Érdekes Újság, 1913. 30. sz., 1–4. p. Magyar újságírónők. In: Az Érdekes Újság, 1911. április 26., 17. sz., 1–4. p. Nyomor országában. In: A Nő, 1914. 1. évf. 1. sz., 17–19. p. Marika merénylete. Gyermekcselédek. In: A Nő, 1914. 1. évf. 2. sz., 37–38. p. Pesti viceházmesternők. In: A Nő, 1914. 1. évf. 6. sz., 121–123. p.

Jegyzetek

Források

Magyar Könyvészet 1712–1920. Az Érdekes Újság repertóriuma, 1913–1924. Néprajzi Múzeum: „Egy úrileány tudományos küldetése”. MTDA

Kategória:1887-ben született személyek Kategória:1918-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar újságírók