A Forez-hegység (fr: monts du Forez) a Francia-középhegység részét képező hegység Franciaország Auvergne-Rhône-Alpes régiójában. Legmagasabb csúcsa a Pierre-sur-Haute (1631 m).
A hegység területe a Livradois-Forez regionális natúrpark része.
Ismertetése A Francia-középhegység keleti részén terül el, a Loire (keleten) és bal parti mellékfolyója, az Allier (nyugaton) között, melyeknek vízválasztójául szolgál. Puy-de-Dôme megye határán mintegy negyven kilométer hosszú, észak–déli irányú sávot alkot; a hegygerincen túl nyugatra Loire megyében is folytatódik, délen pedig Haute-Loire megyéig nyúlik. Keleten a Forez-síkság, nyugaton a Dore völgye (vagy másképpen Livradois-síkság) határolja.
Legészakibb része (illetve folytatása) a Bois Noirs (Fekete Erdő), – amely jegenyefenyőből álló kiterjedt erdőségéről kapta nevét; legmagasabb pontja, a Montoncel-csúcs (1287 m) már Allier megyéhez tartozik.Forêt des Bois Noirs, Puy du Montoncel (Allier-auvergne-tourisme.com, hozzáférés: 2026-08-13)
A hegység tengerszint feletti magassága 600 métertől az átlagosan 850 méteres Ance-völgyön át a körülbelül 1200–1500 méteres szint közötti Hautes-Chaumes-ig és az 1600 méteres szint fölé (a Pierre-sur-Haute csúcsáig) terjed.
Mindkét oldala erősen tagolt, a mély völgyekben sebes patakok futnak lefelé. Keleten a hegyoldalak fokozatosan emelkednek a Forez-síkság felett, nyugaton meredeken szakadnak le az Ambert-árok (a Dore völgye) felé. A két lejtőt elválasztó hegycsúcsok környékét azonban nyugodt domborzati formák jellemzik: enyhe lejtésű dombok és széles völgyek váltakoznak egymással; a nyári legelők vidéke ez. A terület gránitos talapzaton fekszik, kőzetanyaga kevéssé változatos. Kristályos kőzetblokkjait a földtörténet során különböző mozgások emelték fel és deformálták, és a törésvonalak a tájat számos, délkelet–északnyugati irányú hosszúkás blokkra osztották.
1200 méter felett hegyi hanga vagy hangás fenyér, fekete áfonya és különféle gyepekből álló hegyvidéki rétek borítják a csúcsközeli területeket. Néhol még láthatók azok a kis, félig földbe süllyesztett, kőből készült építmények, az ún. „jasseries”-k, melyek egykor a nyári hegyi legeltetés során ideiglenes lakhelyül szolgáltak.
1000 méternél alacsonyabban egy viszonylag homogén mezőgazdasági jellegű terület alkotja a hegyvidék legnépesebb részeit, amilyen például az Ance völgye. Az erdő mindenütt jelen van, de a kiterjedt erdős területek között „mezőgazdasági szigetek” alakultak ki.
Hágók Legmagasabb hágói, melyek kedvelt túra- és kerékpáros útvonalak részei vagy célpontjai:Liste des cols des Livradois & Fore (Cols-cyclisme.com, hozzáférés: 2026-08-14) col du Béal (1390 m) col des Supeyres (1366 m) col de la Croix de l'Homme Mort (1162 m) col de la Loge-on (1253 m), itt ismert sífutóközpont is működik.Col de la Loge cross-country ski resort (Rendezvousenforez.com, hozzáférés: 2026-08-14)
Éghajlata A fontosabb éghajlati jellemzők nagy eltéréseket mutatnak a hegység különbző részein. A nyugati lejtők, amelyekre az óceáni légtömegek érkeznek, hűvösebbek és csapadékosabbak, mint a keleti lejtők, és a földrajzi kiterjedés miatt az északi rész általában is sokkal több csapadékot kap a délinél. A hegyvidék északi peremén (Chabreloche-nál), 670 m magasságban az éves átlaghőmérséklet 8,4 °C. A 200 m-rel magasabban fekvő Verrières-ben nagyjából ugyanennyi. Chabreloche-nál és Saint-Anthème-nél a fagyos napok száma 133 és 151 között váltakozik, (ami általában a Francia-középhegység zord éghajlatára jellemző). A Pierre-sur-Haute-csúcson ez az érték 197, és ott a talajt évente átlag 175 napon át hó borítja.
Folyók A Forez-hegységben erednek a Loire folyórendszeréhez tartozók közül az Ance (77 km), mely keresztül folyik a hegységen és a Loire-t táplálja, továbbá mellékfolyója, az Andrable (33,5 km) a Lignon du Forez (szintén a Loire bal oldali mellékfolyója, 59 km) és két mellékvize: az Anzon (30 km) és a Vizézy is (38,5 km).
az Allier mellékfolyójának, a Dorenak jobb oldali mellékfolyói: a Durolle (32 km), Thiers-nél ömlik be, a Faye (25 km) és a Couzon (23 km).
Sajtkultúra A hegyi legeltetésen alapuló gazdálkodásnak és a sajtkészítésnek ezen a vidéken évszázados hagyományai vannak. Az itt készülő sajtok közül oltalom alatt álló eredetmegjelölést kapott a Fourme de Montbrison elnevezésű nemespenész bevonatú kék penészerezésű sajt. „A tej termelése, a sajtok előállítása, érlelése és a beoltástól számított 32 napig tárolása a földrajzi területen történik… A számbavett különböző növénytársulások egyrészt a terület helyi jellemzőitől, másrészt a jelenlegi és múltbeli legeltetéses gazdálkodástól függenek.” Kereskedelmi szempontból hosszú ideig összetévesztették rokonával, a közös eredetű Fourme d’Ambert-rel, melyet a Forez-hegység másik, nyugati oldalán készítenek.Fourme d’Ambert (2023-10-15. Hozzáférés:2026-08-14) A vidék egy másik kedvelt sajtja a Brique du Forez: lágy, virágos kérgű sajt, amelyet tisztán tehéntejből vagy gyakran kecsketejjel keverve állítanak elő.Fiche Fromage (Lesfromagivores.com, hozzáférés: 2026-08-14)
Jegyzetek
Források
Kategória:Franciaország hegyei, hegységei Kategória:Auvergne-Rhône-Alpes földrajza